Szakáts mesterségnek könyvetskéje

Fülszöveg

Olyan könyvecskét tart kezében az olvasó, amely a 17. század végén "a" gazdasszonyoknak nagy könnyebbségekre e' kis formában kibocsáttatott', s amelyben "külömb-külömbféle válogatott cifra, jó, egészséges, hasznos, tiszta és szapora étkeknek megkészítése, sütése és főzése, mintegy éléskamrában, rövideden leirattatik, és kinek-kinek hasznára leábrázoltatik."
Ez az élvezetes stílusban megírt könyvecske a 17. században két kiadásban is megjelent. Érdekessége, hogy mindkettőt Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702), a 17. század leghíresebb magyar nyomdásza jelentette meg, aki Amszterdamban vált európai hírű betűmetszővé. A róla elnevezett "Tótfalusi antikva" latin betűkészleten kívül metszet héber, görög, majd örmény betűket is, és elkészítette az első georgiai (grúz) nyomtatott ábécét.
1685-ban megjelentette a Biblia református fordításának egy általa és magyar diákok által javított változatát Amszterdamban. Ezt a kiadást nevezik "Aranyos bibliá"-nak.
1693-tól az erdélyi református egyház nyomdáját bérelte, több mint száz könyvet adott ki, melyek zöme nem teológiai jellegű munka (iskolai könyvek, jog, históriák, alkalmi versek, halotti charták). A református egyház ortodox vezetői és lelkészei élesen támadták azért, mert a magyar nyelv tisztaságára hivatkozva változtatott a Biblia Károlyi Gáspár fordította hagyományosnak számító szövegén. Álláspontját több művében védelmezte (Apologia Bibliorum, 1698; Mentség, 1698; Retractio, 1698).
A szakácskönyv 1695. évi kiadásából nem ismerünk teljes példányt. Mostani hasonmás kiadásunk az 1698-as kiadás szegedi példányáról készült. A 18. századból a szakácskönyvnek további 11 kiadását ismerjük.

Monok István Vissza