Szakképzési Szemle 2011/4.

Előszó

Dómján Krisztina
A SZAKKÉPZÉS HASZNOSULÁSÁNAK KUTATÁSA: ÁTTEKINTÉS
A rendszerváltás óta tartósan és nagymértékben nőtt az iskolázottság relatív keresethozama, míg a szakképzettség relatív kereseti előnye visszaesett. Egyes elemzések szerint a szakmunkásképzés jelenleg mind az egyén, mind az állam számára alacsonyan megtérülő beruházás. A szakmunkások foglalkoztatási rátája visszaesett, nőtt a - részben kényszerű, részben előnyökért vállalt - pályaelhagyások aránya, és sokan kényszerülnek képzettséget nem igénylő munkák végzésére. A szakmunkások iránti kielégítetlen kereslettel párhuzamosan többlet is jelentkezik a kiképzett szakmunkások körében, ami ugyanakkor számos ok miatt nem jelenik meg kínálatként a munkaerőpiacon. A kutatók szerint a szakmunkáshiány ellenére is fennálló szakmunkás-foglalkoztatási problémák fő oka a képzés alacsony színvonala, mindenekelőtt az általános kompetenciák, a transzverzális készségek fejlesztésének elmaradása. Ráadásul Magyarországon is eltűnőben vannak az olyan szakmunkásokat igénylő munkahelyek, ahol az általános készségek hiánya kevés problémát jelent, ahol a szóbeli és írásos kommunikációs feladatok jellemzően nem részei a munkakörnek. A szakmunkástanulók körében - akik egyre nagyobb arányban az alacsony iskolázottságú családokból jönnek - éppen ezért erős a magasabb végzettség megszerzésének szándéka, és ennek érdekében saját erőforrásaikat is szívesen felhasználják. Azonban az ilyen tervek megvalósítása is erősen függ a szociális háttértől. A társadalmi mobilitás lassulását a kutatások is igazolják: a társadalom egyre zártabb szegmensekre tagolódik.
BEVEZETÉS
A 2005 és 2009 közötti időszak kutatásairól összességében megállapítható, hogy a szakképzés hasznosulásával foglalkozó tanulmányok zömét a szakképzés munkaerő-piaci sikerességét kutató vizsgálatok és elemzések teszik ki. Ezek a különböző típusú szakképesítések egymáshoz képest mért, illetve más képzési szintek és formák kimenetével ösz-szehasonlított megtérülését, illetve hasznosulását vizsgálják, például az iskolázottság és a keresethozam, valamint az elhelyezkedési esélyek összefüggéseit. Az előzőek alapján a tanulás hasznosulásának vizsgálata a tanulás megtérülésére koncentrálódik, azonban - és Vissza