1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Múltunk 2015/4.

Politikatörténeti folyóirat - LX. évfolyam 4. szám

Szerző

Kiadó: Napvilág Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím: Múltunk
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Angol nyelvű összefoglalóval és tartalomjegyzékkel. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Az is közös vonása az elemzéseknek, hogy elismerik Mussolini államférfiúi nagyságát. Megállapítják, hogy a fasizmus valódi nemzeti egységet teremtett Olaszországban, s komoly eredményeket mutathat fel a nemzetnevelés (itt mindenekelőtt a Giovanni Gentile, a fasizmus nagy filozófusa és oktatásügyi szakembere által végrehajtott nagy középiskolai reformra kell gondolnunk), a közegészségügy terén, a közigazgatás reformjában és Olaszország külső tekintélyének visszaállításában. Abban azonban már nincs egyetértés, hogy az a »közösség«, amelyet az olasz társadalom különböző rétegei között a fasizmus és a fasiszta korporációs rendszer megteremtett mennyire valódi, a társadalom spontán tendenciáiból keletkezett közösség, s mennyire az állami erőszak teremtette kényszerközösség. Ennek megfelelően abban sem értenek egyet, hogy mennyire jelent a fasizmus valódi, organikus »harmadik utat« a kapitalizmus és a szocializmus között, s mennyire csak az ad hoc gazdaságpolitikai rögtönzések rendszere.... Tovább

Fülszöveg

„Az is közös vonása az elemzéseknek, hogy elismerik Mussolini államférfiúi nagyságát. Megállapítják, hogy a fasizmus valódi nemzeti egységet teremtett Olaszországban, s komoly eredményeket mutathat fel a nemzetnevelés (itt mindenekelőtt a Giovanni Gentile, a fasizmus nagy filozófusa és oktatásügyi szakembere által végrehajtott nagy középiskolai reformra kell gondolnunk), a közegészségügy terén, a közigazgatás reformjában és Olaszország külső tekintélyének visszaállításában. Abban azonban már nincs egyetértés, hogy az a »közösség«, amelyet az olasz társadalom különböző rétegei között a fasizmus és a fasiszta korporációs rendszer megteremtett mennyire valódi, a társadalom spontán tendenciáiból keletkezett közösség, s mennyire az állami erőszak teremtette kényszerközösség. Ennek megfelelően abban sem értenek egyet, hogy mennyire jelent a fasizmus valódi, organikus »harmadik utat« a kapitalizmus és a szocializmus között, s mennyire csak az ad hoc gazdaságpolitikai rögtönzések rendszere. Csaknem minden, a fasizmussal rokonszenvező szerző azt állítja, hogy nekünk, magyaroknak mindenesetre valamiféle - az »ezeréves alkotmány« által meghatározott - »saját« utat kell követnünk, az új »koreszméket« csak a sajátos nemzeti adottságok által meghatározott módon szabad átültetnünk a magyar talajba. 1938-tól, az Anschluss után, amikor Mussolini lényegében »behódolt« Hitlernek, s az olasz fasizmus egyértelműen a hitleri politika járszalagjára került (Olaszországban is bevezették a faji törvényeket), a világválságban új utakat kereső magyar közgondolkodásban az olasz fasizmus szerepe visszaszorult. Azáltal ugyanis, hogy Mussolini a német fasizmus szövetségese lett, megszűnt annak a reménye, hogy Olaszország valamiféle »alternatív«, a liberális demokráciát felszámoló, de a nácizmusnál kevésbé brutális, kevésbé totális - és nem rasszista - fasizmusmodellt kínálna az országnak. Az Anschluss után az »alternatív« fasizmust kereső értelmiségiek és politikusok - köztük kezdeti, még nem németbarát korszakában Imrédy Béla, s később Teleki Pál - már nem annyira Olaszország, mint inkább Salazar Portugáliája felé fordultak eszményképért." (Szalai Miklós: Befogadás, értelmezés és kultusz: Mussolini és az olasz fasizmus megítélése a két világháború közötti Magyarországon) Vissza

Tartalom

Tanulmányok
Varga Lajos: A szocializálás illúziói és buktatói a proletárdiktatúra első, békés-békétlen hónapjában 4
Szalai Miklós: Befogadás, értelmezés és kultusz: Mussolini és az olasz fasizmus megítélése a két világháború közötti Magyarországon 50
Udvardi Péter: Fidel Castro 1972-es magyarországi látogatása. Metszet a magyar-kubai kapcsolatok történetéből 72
Böcskei Balázs: A rendszerváltás utáni elitstratégiák és a tömegek menedzselése 94
Fórum
Bolgár Dániel: Mítoszok a zsidó jólétről - a Horthy-kori statisztikáktól a mai magyar történetírásig 112
Ungváry Krisztián: „Semmi okunk sincs azt hinni hogy a zsidók jók, jobbak voltak a kapitalizmusban" - Válasz Bolgár Dánielnek 164
Források
Kecskés D. Gusztáv: Menekültdráma és szolidaritás. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának helyettese az 1956-os magyar menekültválság első heteiről 190
Szemle
Bartha Eszter: Konstrukciók vonzásában. Kelet-Európa mint identitás 206
B. Kádár Zsuzsanna: Vörös és fekete, avagy a „(re-)konstruált párttörténet" 221
Standeisky Éva: Szovjet megszállók Magyarországon a fegyverszünettől a békekötésig 225
Pálné Kovács Ilona: A hatalom vadhajtásai 241
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv