Sajtófotó '86

Előszó

Örömmel nyugtázhatjuk, hogy sajtónk korszerűsödése, megújulása során szaporodnak igényes képeslapjaink és képeket is közlő napilapjaink. Az is külön öröm, hogy a kiállításon szereplő több mint 100 mű többségének eredetijét a lapokban már láthattuk, szerkesztőink tehát egyre inkább felismerik, alkalmazzák az újságfotó agitatív, meggyőző erejét. Persze emlékszünk még azokra az időkre - igénytelenül szerkesztett lapjainknál ma is kísért - amikor a kép pusztán helykitöltő szerepet kapott a kolumnákon át terjengő szövegben.
A fotóriporter ma már az újságíró egyenrangú alkotótársa. A tudományosan elemzett olvasási szokások arról tanúskodnak, hogy az újságolvasó első pillantása a kép információt keresi. Legnagyobb példányszámú napilapunk hétfőnként állandó rovattal jelentkezik, amelynek elején egy újságjába mélyedt férfi látható. A kép éveken át nem változott, miként a rovat szerzője sem. Később azonban új arc tűnt fel a fotográfián. Az olvasók menten tollat ragadtak és aggódva kérdezték, mi történt a jegyzet írójával. Pedig mindössze csak az történt, hogy a korábbi újságolvasó férfi cigarettát is tartott az ujjai között, a szerkesztőség pedig úgy döntött, hogy még indirekt módon sem reklámozza a dohányzást, s új képet kértek. De mivel a régi modell nem volt jelen, más ült le a felvételhez. Az olvasók ezreinek szemében azonban a képen szereplő férfi azonossá vált a cikk írójával, tehát - szerintük - ha a személy változott, a publicista sem ugyanaz! Vissza