A magyar szatíra száz éve

Szerző

'Szalay Károly: A magyar szatíra száz éve ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	528 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szatirikus, humoros irodalom történetének vizsgálatához a nem szatirikus, nem humoros, de bíráló művek története is hozzátartozik, mert nagyrészt azok a témák, motívumok, jellemek, amelyek a szatíra és a humor tárgyai, előbb vagy egyidőben nem komikus formában is fölbukkannak - éppen a bíráló jellegű alkotásokban. Az is jellemző általában, hogy a szatirikus művek témái nemegyszer tragikus hangvétellel, vagy legalábbis komoly, fájdalmas-dühös bírálat formájában bukkannak elő. Főleg a nagy társadalmi változások idején nő meg a számuk, midőn az egyes társadalmi osztályokból és emberekből addig nem észlelt hibák ütköznek ki, vagy éppen az átalakulás hatására új hibák keletkeznek.
A feddés, a moralizálás, a haragvó kritika rendszerint a komikus bírálat megelőzője vagy velejárója az irodalmak történetében. A gúny, az irónia bizonyos típusa a nevettető hatás nélküli kontraszt, a túlzás gyakran kísérő jelensége ezeknek a feddő, moralizáló írásknak, de még hiányzik belőlük a komikum és a... Tovább

Tartalom

Moralitás, korholás, szatíra
A moralizáló, feddő és szatirikus irodalom közötti kapcsolat
A nemesi konzervatív ellenállás humorának típusai, komikus bírálat eszmei fölénye
A polgári szatíra fejlődési fokozatainak egymás mellé csúszása Orczy és mások munkásságában
Haladó szellemű korholó irodalom
Az anekdota	5
Vígjáték és röpirat
Bessenyei szatirikus törekvései I.
Egyéni adottságainak, életkörülményeinek szerepe szatirikus művészetének kialakulásában
Valóság és komikus viszonya vígjátékaiban
Az írói világnézet hatása az ábrázolásmódra	21
Az első magyar szatirikus regény
Bessenyei szatirikus törekvései II.
A Tariménes a korabeli magyar irodalomban
Előzményei, műformája
Leírások, hasonlatok, megszemélyesítések
A szatirikus ábrázolás jellegzetességei és ezek okai	35
Maradi szellem és szatirikus látásmód
Gvadányi József
Világképe és jellleme
Művészi és komikus eszközei
Eredetiség és utánzás
Műveinek kapcsolata a szatirikus irodalom nemzetközi motívumaival, alakjaival	44
Viták és paszkvillusok
A nemesség bírálata
Az antiklerikális szatíra főbb típusai
Társadalmi, lélektani, valláspolitikai okai
II. József cenzúrarendelete és az üzleti szellem hatása a paszkvillusirodalomra
Az antiklerikális paszkvillusirodalom főbb vitái, alakjai, módszerei, művei. A szatirikus hitvédelem	57
Szentimentalizmus és szatíra
A szentimentális eszmény és a szatirikus látásmód elllentéte
A magyar szentimentalizmus sajátosságai és a szatíra
Világnézet és komikum
Csokonai verses szatírái
Természettudomány, politikai radikalizmus és szatíra
Földi
Csokonai
Debrecen légköre, a költő jelleme, adottságai
Líra, játékosság és komikum
Ironikus versei
Természettudományos műveltségének hatása világnézeti és szatirikus verseire
Nemesi és városi életforma-bírálata
Klasszicista jellemrajzai	91
Komikumelmélet és szatirikus epika
Csokonai vígeposzai
A polgári szatíra fejlődési fokozatai
Komikumelmélet és esztétikai tudatosság
Műforma és komikus eszközök
Valóságlátás Csokonai szatíráiban
Vígeposz elmélete és gyakorlata a Dorottyá-ban
Komikus ábrázoló módszerei	113
Iskoladrámától jellemkomédiáig
A Cultura
A Tempefői
Jellemrajz és társadalom-bírálat
A komikus eszközök egysége vígjátékaiban
Az orosz vígjáték és a Tempefői
Az Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak
A két vígjáték eltérése és szerepük a magyar vígjáték fejlődésében	121
Polgári szemlélet és plebejus népi szatíra
Polgáriság és debreceniség hatása Fazekas szatirikus szemléletében
Népmese és polgári életfölfogás szerepe a Lúdas Matyi szatirikus jelllegében
Szerkezet és komikus hatás
A fájdalommentesség elve
A befejezés problematikája
Kéziratos diákirodalom és a korabali szatíra	131
Felvilágosodás és reformkor határmezsgyéjén
Az átmeneti kor három fő típusa a hanyatló szatírában: Verseghy - Virág Benedek
Vitkovics a felívelő új hullám felé	144
Szatíra és nyelvújítás
A társadalmi viszonyok következtében a szatíra a nyelvújítási harcokbal él tovább
Kazinczy szerepe a szatíra fejlődésében
A nyelvújítási viták
A Mondolat és a Felelet
A nyelvújítási szatírák 1820 után	153
A felvilágosodás és nyelvújítás szatíráinak komikus eszközei
A komikumról
A komikus motívumok nemzetközi jelllege
Fölvilágosodás és új komikus formanyelv
Bessenyei komikus művészete, sokszínűsége
A maradi, köznemesi ízlés és komikus formavilága
Bessenyei és Gvadányi stílusának ellentétei és eszmei vonatkozásai
A középkori komikus eszközök a tizennyolcadik század vége körül
Antiklerikális és nyelvújítási paszkvillusok
Természettudomány és komikum
Csokonai komikumának gazdag skálája
A paraszti komikumról
Verseghy komikus ízlésvilága
Bajza és az epigramma
Szerkezet és komikum összefüggései
A korszak komikumtípusainak összefoglalása	173
Esztétika és kritikai irodalmunk a szatíráról és humorról
Esztétikai irodalmunk kezdetei
Első vita a "könnyű műfaj" és a komoly irodalom között
Bajza szatirikus polémiái
Az epigrammáról
A polgári komikumelmélet körvonalai	207
Kölcsey a komikumról a a szatíráról és a humorról
Elméletének korábbi értékelése
Új ízlés a "durva komikum" ellenében: polgári, nemzeti és általános emberi vonások komikumelméletében
A korabeli valóság és komikum
A vígjátékról
Humorról és szentimentalizmusról	223
Műforma és kompromisszum
Cenzúra
A reformnemesség és szatíra
Fáy indulása a nemesi mulattatók és diáktréfák világából
A megyei élet kórleírása
Humor, nevelés és nemesi reformeszmék
Fáy a szatirikus bírálat elsorvadásáról
A meseműforma és társadalmi kompromisszum kapcsolata
Az epigramma hatása meséire	240
Műfajváltás kora
A humoros próza előtérbe kerülése
Eredetiség, humor, valóságábrázolás
Fáy elbeszélései és vígjátékai
Fáy és Kisfaludy Károly életének két "vígjátéki konfliktusa"
Valószínűtlenség és jellemrajz a romantikus és komikus művekben
Általános emberi és aktuális elemek Kisfaludy Károly elbeszéléseiben
Vígjátéki elemek prózájában
Az előadásmód fejlődése
Az aforizma az elbeszélő prózában	254
Jellemhiba és osztálykarakter a vígjátékban
Kisfaludy Károly vígjátékai
Színház Magyarországon
Kisfaludy vígjátékainak újszerűsége, jellemző színhelyeik
A szereplők foglalkozása
Osztályjellem és emberi hiba aránya vígjátékaiban
Jelllemek rajza
A víg elbeszélés a húszas és a harmincas években
A városiasodás és a humoros prózaműfajok elterjedése közötti összefüggések
Új tematika
Kovács Pál
Az apigonok	283
Vígjáték a harmincas, negyvenes években
Vígjátéktípusok a korabeli színpadokon
A Kisfaludy-hagyomány
Színpad és kritika
Jelllem- és politikai vígjáték
Nagy Ignác, Vahot Imre, Eötvös
A komikus, az álombeli és a népmesei képtelenség
Vörösmarty elbeszélései
A komikus prózafejlődés iránya és Vörösmarty elbeszélései
Fantasztikumok
Irrealitás és álom szerepe a víg elbeszélésekben
Komikus és álombeli képtelenség viszonya
Novelláinak fölépítése
A komikus hatás dialektikája
Humoros prózájának néhány eleme	310
Humoros és szatirikus életképek
Humoros szociográfia
Külföldi irodalmi példák
Életkép és humoreszk
Regény és rövid műformák
Életkép és romantika
A magyar életképírók	319
Életképtől az új rövid műformák felé
Nagy Ignác életképei és elbeszélései
Polgári szemlélet és szatirikus szociográfia
Romantika és valóságelemek
A kávéházi mulattatók
Újság-műformák kialakulása
Az újszerű ábrázolás
Vajda Péter és Boross Mihály	342
Életkép és regény
Komikus regénykísérletek irodalmunkban
Magyar titkok
Hazai rejtelmek
Ifjabb Békési Ferenc kalandjai
Szatíra, romantika, realizmus	368
"Irányzatosság" és a szatirikus regény
Eötvös: A falu jegyzője
Világnézetének visszahatása a Karthausi hangvételére
A Falu jegyzőjé-nek szerkezete, cselekménye
Szatirikus jellege
Centralizmus és szatirius fölény
Irányzatosság, tantételszerűség és szatirikus megjelenítés
Művészi módszerei
Antifeudális szatíra, polgári ellenpólus nélkül	381
Érzés és indulat - humor és szatíra a költészetben
Petőfi
Humorérzéke
A védekezés humora
Humorának és szatírájának sokszínűsége
Életsorának és a humorárnyalatoknak összefüggései
Közügyek és egyéni élet
A keserű humor
Hazafiság és társadalmi haladás: átváltás szatírára
A helység kalapácsa
Zsánerképek
Élesedő szatíra
Szatirikus versek - nevettető hatás nélkül
Ostorozó versek
Forradalom és szatíra
Haragvó szatíra
Nemzeti szatíra
Forradalmi pátosz és szatirikus magatartás
Sárosy Gyula
Széchenyi eszmeköre reformkori humor
Kossuth: forradalmi szatíra
Vers és röpirat a forradalmi szatíra fő műformái
Reformkori humoristák a forradalomban
Indulat és műforma
Indulat és hangnem	417
Forradalom után
A szabadságharc leverésének hatása a szatíra fejlődésére
A szatíra és a humor a politikai és nemzeti ellenállás formái
Jellemző műformák: a vicc, az adoma, az anekdota
Naptárak és anekdotagyűjtemények
Anekdota és tömeglélektan
Reformkori humoristák a szabadságharc után
Vas Gereben: humorba hanyatló szatíra	436
Önvéd és önvédelem nevetése
Arany útja a szatírától a humorig
A társadalmi helyzet hatása a komikus, szatirikus irodalomra
A forradalom bukásának hatása Arany szatíra- és humorelméletére
A "Janus-arcú humor"
Egyéniség és életsors
Az elveszett alkotmány
A forradalom előtti pályaszakasz humora
Forradalom és szatíra
Nemzetet ostorozó szatírák a forradalom után
Pszichikai okok
A valóság rajza komikus hangvételű verseiben
A szeszélyes humor
Zsánerképei
Népi, komikus versei
A derült humor
Petőfi és Arany	453
A nagy magyar szatíra
Széchenyi Döblingben
Széchenyi reformkori műveinek nevelő, javító célzatú humora
Politikai helyzete és a Döblingben írt szatírák
Döbling és a szatirikus fölény
A Rückblick és a Blick
A Nagy magyar szatíra
Világnézetének kiteljesedése és radikalizálódása a szatírákban
Szerkezet és komikus eszközök
Önismeret és humor
Szatírái és a korabeli magyar helyzet	473
A kétarcú szatíra
A Civilizátor
A Világos utáni korszak ellentmondásossága
A Civilizátor létrejöttének különleges külső okai
Főbb problémakörei
Komikus hagyományai
Kettős iránya	489
Zárszó
A komikus formanyelv néhány jellemző vonása a reformkorban és a szabadságharc utáni időkben	501
Kitekintés	509
Névmutató	513