"Orpheusz úr"

Deák László emlékezete

Szerző

'Szalay Károly: "Orpheusz úr" ' összes példány

Kiadó:	Orpheusz Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	244 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-9809-19-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Dudásnak kellett lennie, holott angyalnak született. Kevés emberből sugárzott ki annyi béke és harmónia, szelíd teremtő erő, mint belőle, mégis örökös veszteségekkel kellett számolnia egy olyan háborúban, aminek sem kiváltó okát, sem szabályait nem hozták tudomására. Tartós boldogságra, harmonikus családi életre vágyott, tehát kíméletlen volt hozzá az egyéni sors. Mintha a Balzac megírta legendás-szimbolikus szamárbőrt tartotta volna a kezében: alkotó életének minden eredménye újabb és újabb csapásokkal hatott vissza rá. Termő korszakának állandó kísérője lett a gyász.
Tudatában volt annak, hogy amit ír, egy csöppet sem jelentéktelen, hogy az újat hozók közé tartozik. Nem szerette, de a végletes toleranciára is hajlamos természetéből adódóan eltűrte a félárnyékot, amelyben az úgynevezett irodalmi közélet, a felszínen uralkodó középszer tartotta. Vigasza volt, hogy az élő legnagyobbak szerették, becsülték műveit, és maguk közé tartozónak vallották.
Festőnek indult, s amíg a festészet foglalkoztatta, nem írt. Amikor az írás, a költészet mellett döntött, nem festett több képet. A rajzolástól azonban nem tudott, és nem is akart elszakadni. Kiállításnyi rajza várja a feltámadást.
Soha nem vágyott arra, hogy könyvkiadó lehessen, pedig határtalan műveltsége, olvasottsága, kiapadhatatlan tudásszomja, biztos értékítélő képessége egyenesen predesztinálta őt erre a feladatra. Kényszerűségből vállalta a rászabott munkát, utolsó erejéig vezette Magyarország egyik legjobb, legszínvonalasabb könyvkiadóját, az Orpheuszt.
Köztudott, hogy a kiadók nagy része nem tud tiszteletdíjat fizetni szerzőinek. Deák ennél is tovább ment egy lépéssel. Sűrűn előfordult, hogy saját magának sem volt képes fizetést adni. Pokolra menésének második stációja lett az örökös szegénység. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
Marsall László: A fojtatás alanyának 9
Erős Kinga: Tollal és ecsettel 10
MAGASLES
Deák László: Omladozó kerületben 29
Rónay László: (Magasles) 30
Tandori Dezső: Feljegyzések, költészetről (1) 31
Kecskeméti Kálmán: Néztük egymást fél évszázadon át 35
Deák László: Repkény-levél I 43
A KÖZÖS CSAPDA
Deák László: Kiegészítés Csoóri Sándor egy sorához 47
Tandori Dezső: Feljegyzések, költészetről (2) 48
Balázsovics Mihály: Itt és most kérlelhetetlenül
szembenézve 52
Orvos András: Emlék-töredékek Deák Lászlóról 55
Deák László: Repkény-levél II 58
A GYARLÓ ESÉLY
Deák László: Mindszent hava 65
Tandori Dezső: „Utószor a teljességet..." 67
Rónay László: A gyarló esély 73
Kiss Iván: Ifjúkori töredék - Deák Lacival 75
Deák László: Repkény-levél III 85
A VÁLTOZATLAN HATALMA
Deák László: A tűznyelő végrendeletéből 89
Baán Tibor: Nosztalgikus számvetés 90
Méhes Károly: Deák Laci tói-ig 95
Deák László: Repkény-levél IV 99
AZ ÁRVASÁG KORA
Deák László: Vérálló sebtapasz 105
Eisemann György: Az árvaság kora 107
Mátyus Aliz: Fotók Deák Lászlóról 112
Deák László: Repkény-levél V 115
FO/TATÁS
Deák László: 1999. december 24-27 121
Reményi József Tamás: „Nem készülök el..." 126
Fogarassy Miklós: „Oldhatatlan - olthatatlan" 128
Sütő Csaba András: „A nirvána se ittközel" 135
Szalay Károly: Deák Lászlóról 140
Deák László: Repkény-levél VI 142
EMLÉKKÖNNY
Deák László: Emlékkönny 147
Doboss Gyula: „Egy ember látszik..." 148
Suhai Pál levele Deák Lászlónak 153
Deák László: Repkény-levél VII 156
A FELEJTÉS ANGYALA
Deák László: Egy gyomnövény-kert 161
Komálovics Zoltán: Repedések az angyal testén 163
Szalai Zsolt: Kevés szavú barátság 174
Deák László: Záróra, uraim, záróra 176
ZÁRÓRA, URAIM.
Győri László: Expressis verbis 183
Sütő Csaba András: Deák László 188
Szentmártoni János: „Ha újra kezdhetném, újra
kezdődne..." 197
REPKÉNY
András Sándor: Deák Lacira emlékezve 209
Baán Tibor: Meghatározhatatlan 211
Bíró József: Kedves Lacikám! 212
Búzás Huba: Kiejtem nevedet 213
Cukor György: Túlra 215
Jász Attila: Ilyen 217
Jász Attila: Felejtőfüvek illata.
Basó Deák Laci sírján ücsürög 218
Kalász Orsolya: Az érző szíve 220
Kemsei István: Száraz szem 221
Pátkai Tivadar: Képzelt telefonbeszélgetés 222
Pusztai Zoltán: Jelzők és hasonlatok 224
L. Simon László: „Kívülállás nincs" 226
Suhai Pál: Utolsó posta Deák Lacinak 230
Tandori Dezső: Deákemlék 232
Villányi László: Deák László halálára 235
Zsillé Gábor: Deák Laci készülődik 237
Zsillé Gábor: Deák László meghal 240
A SZERKESZTŐ ZÁRSZAVA 243