Oktatásgazdaságtani kutatások Magyarországon (1951-1982)

Előszó

Az ágazati gazdaságtanok között viszonylag fiatalnak számít az oktatásgazdaságtan, amely az 50-es években az oktatás és a gazdaság közötti viszony, valamint az oktatási tevékenységhez fűződő gazdasági folyamatok és kapcsolatok vizsgálatára, mint a neveléstudomány és a közgazdaságtudomány határtudománya kezdett önállóvá válni. „Megjelenése és térfoglalása annak a felismerésnek a bizonyítéka, hogy a nevelés olyan méretű közszolgáltatássá, olyan nagyjelentőségű közösségi vállalkozássá lett, mely méltán egyik központi célja nemzeti, sőt nemzetközi erőfeszítéseknek, és amelyben minden egyén is életbevágóan érdekelt" /134/.
A gyakorlati problémákból következő indítékok némi különbségével, de csaknem egy időben kezdődtek meg az oktatás gazdasági kérdéseivel foglalkozó kutatások a tőkés és szocialista világban.
A szocialista országok közgazdászai az oktatásgazdaságtani kutatások megalapozójának Sztrumilint tekintik, aki már a 20-as évek elején a szovjet népgazdaság példájára alapozva megkísérelte az oktatás gazdaságra gyakorolt hatásának egzakt bizonyítását.
A Sztrumilin által megkezdett kutatások több évtizedes szünet után a II. világháborút követően kibontakozó intenzív gazdasági fejlődés, a tudományos technikai forradalom és a bekövetkezett társadalmi változások nyomán indultak el újra. Ma már könyvtárnyi irodalma van az oktatásgazdaságtannak és világszerte több intézetet szerveztek a problémakör kutatására. Vissza