A felsőoktatás és az állam

Tartalom

Előszó 3
I. RÉSZ
A felsőoktatási intézmények állami irányításának tendenciái . 5
I. A felsőoktatási intézmények állami irányításának tendenciái 7
1. Bevezetés 7
2. Az egyetemi autonómia fogalmának átértékelődése 12
3. Az állam és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának alapvonalai, modelljei és ideológiájuk 18
4. Az összehasonlító elemzés főbb hazai tanulságai 26
5. Felhasznált irodalom 33
II.RÉSZ
Az állam és az egyetemek kapcsolata a polgári berendezkedésű államokban 35
L A brit felsőoktatási intézmények állami irányítása 37
1. Az angol felsőoktatási intézmények rendszere 37
2. A felsőoktatási intézmények állami irányítása és ennek tendenciája 42
3. Felhasznált irodalom 54
II. A felsőoktatás állami irányítása az Egyesült Államokban 55
1. Alapelvek 55
2. A felsőoktatás funkciói 56
3. A felsőoktatási intézmények típusai és a szerezhető fokozatok 57
4. A felsőoktatási intézmények belső szervezete 62
5. A felsőoktatást irányító külső szervezet 64
6. A felsőoktatás pénzügyei 66
7. A felvételi rendszer 68
8. Hallgatók és oktatók 72
9. Felhasznált irodalom 74
III. A felsőoktatás struktúrája és az állam szerepe a francia felsőoktatásban 77
1. A francia felsőoktatás rendszerének fejlődése 77
2. A francia felsőoktatási rendszer jelenlegi struktúrája 80
3. A középfokú oktatás minősítettsége - belépő a felsőoktatás
rendszerébe 81
4. A francia diploma és a képzés rendszere 82
5. A továbbtanulás útja, az egyetem 87
6. Az egyetemen "kívüli" felsőoktatás 94
7. Felhasznált irodalom 111
IV. Állami irányítás és egyetemi önigazgatás az NSZK felsőoktatásában 113
1. Bevezető megjegyzések 113
2. Az önigazgatás és az állami igazgatás kapcsolatának tartalmi
kérdései 115
3. Önigazgatási jogkörök és állami feladatok 120
4. A felvételi rendszer 122
5. Felhasznált irodalom 125
V. Az osztrák felsőoktatási rendszer igazgatási aspektusból 127
1. A szabályozás terjedelme 127
2. Autonómia és felügyelet 127
3. A felvételhez való jog 128
4. A diákság érdekvédelme 128
5. Az egyetemek belső struktúrája 129
6. Felhasznált irodalom 130
VI. A svéd felsőoktatási rendszer specialitásai irányítási szempontból 131
1. A permanens reform jelentéstartalma 131
2. Az egyetemre való bejutás 132
3. Az oktatási programok 133
4. A finanszírozás alapkérdései 134
5. A diplomák 134
6. Diákkedvezmények, a diákság helyzete 134
7. A felsőoktatás irányításában részt vevő szervek és feladataik 135
8. Felhasznált irodalom 137
VII. Hollandia az egyetemek és főiskolák közelítésének és az új
típusú állam-egyetem kapcsolatok útján 139
1. A holland felsőoktatási rendszer helye Európában 139
2. Egyetemek és főiskolák Hollandiában 139
3. A felvétel szabályozása 140
4. Az egyetemek és főiskolák belső struktúrája 141
5. Az állam felelőssége a felsőoktatásért 142
6. A finanszírozás rendszere 145
7. Felhasznált irodalom 149
VIII. Az egyetem demokratizálásának ideája és valósága a dán
egyetemi reform példáján 150
1. A dán oktatási reform 151
2. A felsőoktatás állami szabályozása 152
3. Az állami irányításban részt vevő szervek és feladataik 152
5. A finanszírozási rendszer régi és új elemei 153
6. A diákság esélyegyenlősége és részvétele az egyetem döntéshozatalában 153
7. A belső igazgatás demokratizálása 154
8. Új utak keresése 156
9. Felhasznált irodalom 158
IX. Egy centralizált modell és tanulságai 153
1. A görög felsőoktatásról általában .159
2. A felsőoktatásnak és jogi szabályozásának előzményei . .159
3. A belső igazgatás struktúrája 161
4. Az egyetemek állami irányítása és finanszírozása 161
5. Megoldandó problémák és a jövő reformjának irányai 163
6. Felhasznált irodalom ... .165
III. RÉSZ
Az egyetemek és az államszocialista örökség 167
L A felsőoktatás állami irányításának Jogi szabályozása Lengyelországban 169
1. A felsőoktatás helye az oktatási rendszerben 169
2. Az új felsőoktatási törvény előkészítése és módosítása 169
3. Általános szabályok az önkormányzatról 171
4. Az önkormányzat egyes részjogosítványai 174
5. A Tudományos és Felsőoktatási Főtanács 175
6. A Minisztertanács és elnökének jogai 179
7. A tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter 181
8. Az illetékes miniszter jogai . . . . 185
9. Az egészségügyi és népjóléti miniszter . 183
10. Egyéb felsőoktatási intézmények központi irányítása 187
11. Felhasznált irodalom 189
II. A felsőoktatás állami irányításának jogi szabályozása az NDK-ban 191
1. Általános megjegyzések 191
2. A felsőoktatás helye az egységes oktatási törvényben 191
3. Az NDK felsőoktatását irányító állami szervekről 192
4. Felhasznált irodalom 202
III. A felsőoktatás állami irányításának Jogi szabályozása és perspektívái a Szovjetúnióban 203
1. Általános megjegyzések 203
2. A felsőoktatás jogi szabályozásának rendszere 204
3. A szovjet felsőoktatási intézmények típusai és jellemzői .206
4. A Ktv. általános szabályai 207
5. A felsőoktatás irányításának központi szervei 209
6. A szovjet felsőoktatás továbbfejlesztésének kérdései 212
7. Felhasznált irodalom 214

Témakörök