Számolás és mérés a mindennapi életben

Előszó

A számok és mértékek.
1. §. Mennyiségek számlálása és mérése. Szám és számsor.

Mindazt, amiről kérdezhetjük: mekkora, milyen nagy, hány vagy mennyi, mennyiségnek nevezzük. így kérdezhetjük: mekkora egy utca hossza, milyen nagy egy tér területe, hány alma van egy kosárban, mennyi a súlya egy zsák diónak stb. A hosszúság, a terület, az alma, a dió mind mennyiség. Valamennyi mennyiség kisebbé tehető, ha elveszünk belőle s nagyobbá tehető, ha a maga fajtájából hozzáteszünk.
A mennyiségek nagyságának megállapítása kétféle módon történhetik. Egyes mennyiségeket, amelyeknek különálló részeik vannak, megszámlálhatunk, más mennyiségeket, amelyeknek részei összefüggnek egymással, megmérhetünk. Megszámláljuk pl.: a könyvtárban a könyveket, a kosárban az almákat, az iskolában a padokat, megmérjük az utca hosszát, a szoba területét, a futásnak idejét.
Megszámláláskor az illető mennyiség egy különálló része egy egységet képvisel s ennek nagyságát az egy-gyel fejezzük ki, pl. egy alma, egy pad, egy méternyi hosszúság, egy másodperc mind egységek. Ha az egy-hez egy másik ugyanakkora egységet hozzáteszünk, ezeknek együttes nagyságát kettő-nek mondjuk. Ehhez még egy egységet adva a hármat és így tovább, a négyet, ötöt, hatot stb. nyerjük.
A számlálás eredménye tehát a szám.
Méréskor a megmérendő mennyiség egy ismert nagyságú részét vesszük egységnek (mértékegység) s keressük, hogy a megmérendő mennyiség hányszor nagyobb a mértékegységnél. Így az utca hosszának méréséhez egységül vesszük az egy méternyi hosszúságot, a szoba területének méréséhez az egy négyzetméternyi területet, a futás idejének méréséhez az egy másodpercnyi időt. Amikor kifejezzük, hogy a megmért mennyiség hányszor nagyobb, mint a mértékegység, szintén számot kapunk. A számok tehát a mennyiségek nagyságát fejezik ki. Hogy a számokat a beszédben megkülönböztethessük, nevekkel látjuk el azokat. Ezek a számnevek. Vissza