Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700-1900. I.

Előszó

"Az időnek lassú, de szakadatlan munkája - mondja egy író - egyre hinti a feledés porát mindenre, a mi volt és réteget rétegre rakva, egyre vastagodó takaróval borít be mindent a mi a mulandóság hatalmába esett. Hír, név, tettek, események mindörökre elenyésznének lassankint, ha az emlékezés legfőbb eszköze: a történetírás nyitva nem tartaná éber szemeit s a kutató föl nem bolygatná a múltak betemetődött nyomait"...
1893-ban bontották le a piaczon volt, repedező régi városházát. A levéltárt az én udvaromra szállították: 6,000.000 aktát tíz nagy 'stráf'-szekérrel hoztak... És ezt a roppant anyagot tanári és szerkesztői teendőim mellett megtakarított szabad időm alatt nemcsak rendeztem, hanem minden aktát, minden lapot pontosan átolvastam. Egyetlen egy jegyzőkönyv, "fractura" (liber expeditionum), számadás, "defter", hivatalos levél, kérvény, vagy más természetű irat - elolvasatlanúl nem maradt... És mi adott kitartó erőt, ösztönző buzdítást erre a fárasztó nagy munkára? Talán a kilátásba helyezett anyagi nagy jutalom? Korántsem! Hiszen még bár a kiadás tetemes költségeit sem térítette meg nekem még eddig - senki. A határtalan kegyelet, melylyel a derék ősök emléke iránt viseltetem, a példás szeretet, melylyel ragaszkodom városom iránt, - kölcsönzött elegendő erőt arra, hogy - Isten segítségével - nemes szándékomat megvalósíthattam... Vissza