Számvetés

Előszó

KIEGÉSZÍTÉS
6. oldal első sorának kezdete helyett: Az 1939/40-es tanévet
35. oldal utolsó bekezdése helyesen így kezdődik:
1952. nyarán megszüntették szemináriumiunkat, de nem olyan durván és látványosan, mint a veszprémit február 28-án délelőtt. Előtte való nap, 27-én éjjel házkutatást tartott az ÁVO, melynek végeztével Dr. Major Kálmán spirituálist és 5 kispapot letartóztattak és megbilincselve elhurcoltak. Miután agyba-főbe verték őket, földre folyt vérüket felnyalatták velük. Többszöri kihallgatás és hazug jegyzőkönyvkészítés után, április 23-án a Budapesti Megyei Bíróság Olty Vilmos elnökletével megkezdte a vádlottak kihallgatását, mert államellenes cselekedetekkel, és ellenforradalmársággal vádolták őket. ítélet előtt Dr. Major Kálmán az utolsó szó jogán frappáns beszédet mondott, melynek legépelt változatát titokban kézről-kézre adva terjesztették. A beszéd teljes szövege megtalálható a Márton Áron kiadásában Ágotha Tivadar által MEGALKUVÁS NÉLKÜL címmel írt könyv 138-142. oldalain. Az ítélet a következő volt: Major Kálmán 9 évi börtönt, három kispap 6 évi börtönt, egy évi börtönt és egy 4 évi börtönt kapott büntetésül - ma azt mondanánk teljesen jogtalanul, semmiért.
Az eljárás valószínűvé tette, hogy e látványos kezdet után következik Moszkvából jött parancsra - 5 szeminárium kivételével - az összes többi egyházmegyei és szerzetesi szeminárium megszüntetése. A székesfehérvári szemináriumot nyáron, feltűnés nélkül szüntették meg, mikor a nyári vakáció miatt a ház gyakorlatilag üres volt.
Folytatódik a könyv 35. oldalának utolsó bekezdésével:
1952-ben tehát a szemináriumot megszüntették stb
A Számvetés 62. oldalának utolsó bekezdése elé új bekezdésként:
Az esztergomi érsekségre nagyon rányomta bélyegét Mindszenty József bíboros, hercegprímás, érsek úr kényszertávolléte, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. A főegyházmegyét nem helyben lakó, hanem oldallagosan ellátó apostoli kormányzók adminisztrálták. Oda-érkezésemkor ez Dr. Szabó Imre segédpüspök, budapest-krisztinavárosi plébános volt. Őt az 1956-os forradalom leverése után nagyon megalázták azért, mert 1956-ban személyesen kézbesítette ki a békefőpapoknak a Vatikán kiközösítő határozatát. Egy kicsi faluba, Hugyagba helyezték egy fiatal plébános segédlelkészének. Róla járta az a humoros hír, hogy a zsinati egyházzal együtt nemcsak ablakot nyitott a külvilágra, hanem azon ki is lépett és Vissza