| Bevezetés | 11 |
| A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása | 19 |
| A "technológiai rés" | 20 |
| A "technológiai napok" | 20 |
| A katonai kutatás a technológiai haladás élén | 20 |
| A technológiai rés külpolitikai jelentősége | 23 |
| A tudományos-műszaki politcentrizmus kialakulása | 26 |
| Japán és Nyugat-Európa előretörése | 26 |
| Az USA pozícióvesztése | 27 |
| Az innovációs ütem fékeződésének objektív okai | 33 |
| Technológiai blokád a szocialista országok ellen | 36 |
| Az USA eszközei tudományos-műszaki vezető szerepének megőrzéséhez | 43 |
| Az USA külpolitikai szempontjai | 43 |
| A jelentősebb fejlesztési irányok | 44 |
| Néhány következtetés | 44 |
| A tudományos-műszaki fejlődés jellemzői és sajátosságai | 48 |
| A tudomány fejlődése | 48 |
| A gyorsuló tudományos-műszaki haladás | 51 |
| A termékek listájának bővülése | 51 |
| A fajlagos ráfordítások növekedése | 53 |
| A termékvltás gyorsulása | 54 |
| Az árupiacok átalakulása | 57 |
| A termelékenység növekedése | 59 |
| A felgyorsult tudományos-műszaki haladás sajátosságai és a hatásukat tükröző jelenségek | 61 |
| Rögös út az ötlettől a haszonig | 61 |
| Tervezés és szervezés | 67 |
| Az állam megnövekedett szerepe | 73 |
| Az innovációs folyamat struktúrája és törvényszerűségei | 77 |
| Az innováció fajtái | 77 |
| A ciklikus jelleg | 78 |
| A folyamat tagoltsága | 79 |
| Az innováció megoszoló hatása | 80 |
| Az életgörbe | 80 |
| A költség- és időmegosztás | 81 |
| A generációváltás és a termelékenység növekedése | 84 |
| A stratégia | 86 |
| Termék- és eljárásinnovációk | 91 |
| A mérés nehézségei | 93 |
| Az iniciatíva | 93 |
| Az innovációs folyamat modelljei | 95 |
| A gazdasági fejlődés innovációra épülő forgatókönyvei | 95 |
| A hosszúhullámok | 99 |
| Az innovációs folyamatrendszer | 102 |
| A rendszerhatás | 102 |
| A rendszermodellezés módjai | 104 |
| Szerkezeti és funkcionális modellek | 105 |
| Az innovációs lánc | 105 |
| A kibernetikai modell | 108 |
| Az együttműködés modellje | 114 |
| A komplex társadalmi-technológiai rendszerek modellje | 116 |
| A tudományos-műszaki haladás prognosztizálásának lehetőségei | 121 |
| A termelési függvény | 121 |
| A tudásgyarapítás figyelembevétele | 123 |
| A prognózisigény | 124 |
| Az innovációs kihozatal számszerűsítésének módszerei | 125 |
| A technológiai fejlődés prognosztizálása | 140 |
| Az előrejelzés szubjektivizmusa | 143 |
| A prognosztika és az innovációs stratégia | 144 |
| A technológiai információ generálása (A technológiai evolúció modellje) | 146 |
| A tudományos-műszaki haladás vizsgálata | 146 |
| A technológia | 147 |
| Az innovációs többlet | 147 |
| A technológia mint rendszer | 149 |
| A technológiai rendszer objektiválódása | 152 |
| A technológiai rendszer munka szerinti bontása | 154 |
| Az információ elsajátítása | 155 |
| A technológiai rendszerek népgazdasági összegződése | 157 |
| A trigger-effektus | 158 |
| A technológiai rendszerek elemzése | 160 |
| A technológiai rendszer önfenntartó és önszervező jellege | 160 |
| A technológiai rendszer változása | 160 |
| A technológiai információ generálása és feldolgozása | 164 |
| A technológiai evolúció fő iránya | 164 |
| A többletinformáció | 166 |
| Az információ generátora | 169 |
| Információ és termelékenység | 171 |
| Még egyszer a "homeosztázisról" | 172 |
| Gazdasági következtetések | 173 |
| A tudásátadás gyorsításának lehetőségei (technológiatranszfer) | 175 |
| A problémakezelés módszere | 175 |
| Az idegen információ vállalati megítélése | 177 |
| A technológiai rés | 179 |
| Transzmisszió az innovációs rendszeren belül | 180 |
| A technológiai indormáció társadalmi elterjedése | 181 |
| Technológiatranszfer | 182 |
| Az intenzív transzfer feltételei | 182 |
| A technológiatranszfer infrastruktúrája | 184 |
| Az innováció társadalmi vetületei | 189 |
| Az innovációs folyamat belső sajátosságai | 190 |
| A konfliktusok | 193 |
| Konfliktusok mikro-, mezo-, és makroszinteken | 193 |
| Az innovációs klíma | 197 |
| A társadalom innovációs tehetetlensége | 199 |
| Az innováció geopolitikai konfliktusai | 201 |
| Az emberi tényező az innovációs folyamatokban | 202 |
| Az alkotó ember | 203 |
| A "bajnok" | 205 |
| A közvetítő | 206 |
| A kollektíva | 207 |
| A vezető | 209 |
| Az innovációs és a társadalom kölcsönhatásai | 211 |
| A technikai változás hatása | 211 |
| A kultúra és az innováció | 212 |
| Japán kultúrája és adaptációs képessége | 213 |
| Az innováció nevelő hatása | 214 |
| Az innováció makrotársadalmi hatása | 216 |
| Következtetése | 218 |
| Az innováció stratégiája | 219 |
| Az innovációs stratégia jellegzetességei | 219 |
| A stratégia | 219 |
| A stratégiák osztályozása | 220 |
| A vállalati innovációs stratégia kérdései | 222 |
| Az értékelés és a mérés problémája | 224 |
| A termelékenység mutatója és stratégiai szerepe | 227 |
| Szociálpszichológiai problémák és szervezési megoldások | 228 |
| A sikeres stratégia | 230 |
| A központi innovációs stratégia | 231 |
| Miért van szükség központi innovációs stratégiára? | 231 |
| Nemzetközi kitekintés | 232 |
| A hosszú távú állami innovációs stratégia elvi pillérei | 235 |
| Az állami innovációs stratégia eszközei | 238 |
| A nem specifikus eszközök | 239 |
| Az innováció ösztönzése | 240 |
| A célprogramok | 242 |
| Finanszírozás a komplex irányítás eszköze | 242 |
| A rendszerre törekvés stratégiai jelentősége | 244 |
| A regionális rendszerek | 248 |
| A szakértői tevékenység stimuláló hatása | 249 |
| Utószó | 251 |
| Néhány gondolat hazai dolgainkról | 251 |
| Irodalom | 255 |
