Bálnákról is beszéltünk

Fülszöveg

A regény főalakja Paolo, egy olasz származású líbiai ültetvényes, aki hazát akar változtatni és végleges letelepedés szándékával érkezik Szicíliába. Ott már az első napon, szinte akarata ellenére, belekeveredik a város polgárainak furcsa játékába, egy éjszakai autóversenybe, amely a fordulók közben italozó játékosok veszélyérzetét kelti fel a folytonos kockázattal és a karambolok lehetőségével. Paolo józan gondolkodása tiltakozik a verseny értelmetlensége ellen. Az egész egy rádióhírben említett bálnacsorda önpusztító viselkedésére emlékeztet. A Csendes-óceán félreeső partvidékén a teljesen egészséges óriás állatok egy csoportja érthetetlen okokból kiúszott sekély vízbe, s ott pusztultak el valamennyien. Paolót azonban később szándéka ellenére elragadja a verseny láza. A nekiszabadult pillanatok vétkessé teszik, majd pedig bűnössé. Az idegen és számára érthetetlen közegben az ő sorsa, az ő jövője már elvégeztetett. Valaki, egy leány azonban éppen azáltal áll mellé, hogy el akarja taszítani magától. Paoló viszont úgy érzi, maradnia kell. Kettőjük külön küzdelméről is szól ez a történet. A mindvégig izgalmas, s az értelmetlen verseny feszült légkörében játszódó regény fenyegető s kegyetlen tanulsága, hogy a természetes józan ész és a hagyományos erkölcs teljesen védtelen a "veszélyes élet" csábításának őrületével szemben. Az író tömören, eleven légkört teremtő erővel, a megidézés ellenállhatatlanságával az olvasót is bevonja a tébolyult éjszaka minden izgalmába, s a megrendült ocsúdás katarzisával ítéletének pengeélességét, véglegességét érzékelteti. Vissza