1.034.180

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Regio 2000/4.

Kisebbség, Politika, Társadalom - XI. évfolyam 4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Mit árul el az örökség fogalma a társadalom és az idő viszonyáról? Milyen időfelfogás kíséri vagy jellemzi manapság az örökség fogalmának terjedését és egyetemessé válását, melynek az... Tovább

Előszó

Részlet:
"Mit árul el az örökség fogalma a társadalom és az idő viszonyáról? Milyen időfelfogás kíséri vagy jellemzi manapság az örökség fogalmának terjedését és egyetemessé válását, melynek az elmúlt három évtizedben tanúi vagyunk? Jelen írásban ezeket a kérdéseket szeretném megvizsgálni.
Egyre gyakrabban az „örökségesítés" (patrimonalisation) kifejezéssel próbáljuk leírni a jelenséget és progresszív jellegét érzékeltetni. Erre számtalan példát hozhatunk fel. „Új örökségekről", az örökség „újfajta használatáról" beszélünk. Pierre Nora a Les lieux de mémoire-ban (Az emlékezet helyei) jegyzi meg, hogy valóságos mozgalom indult Franciaország történetének, sőt magának Franciaországnak az „örökségesítésére". Némi késéssel a mozgalom a hatóságok szintjén is megjelent és visszhangra talált: 1978-ban Direction du Patrimoine-t hoztak létre a Kulturális Minisztériumban; az 1980-as esztendőt az „örökség évének" nyilvánították; 1983 óta vannak „örökség napok" - 1994-ben 6,5 millió látogató kereste fel az örökség „lakhelyeit" (10 000 műemléket nyitottak meg); az Ecole nationale du Patrimoine (az Örökség Nemzeti Iskolája) 1991 óta működik." Vissza

Tartalom

MINERVA
FRANCOIS HARTOG:
Örökség és történelem: az örökség ideje 3
AZ ÖRÖKSÉG KULTÚRÁJA
ERDŐSI PÉTER:
A kulturális örökség meghatározásának kísérletei Magyarországon 26
SONKOLY GÁBOR:
A kulturális örökség fogalmának értelmezési
és alkalmazási szintjei 45
HATáR ES IDENTITÁS
PETER HASLINGER:
A regionális identitás kialakításának egy esete:
Burgenland 1921-1938 67
ELENA MANNOVÁ:
„ de most már jó szlovák". A nemzeti identitás variációi
két dél-szlovákiai kisváros egyesületi életében, 1918-1938 93
VARGA ÉVA:
Beszédek a határon
A szlovákiai és magyarországi határ menti sajtó 1918-1938 között 104
KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK KORMÁNYZATI
SZEREPBEN
SZARKA LÁSZLÓ:
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának
kormányzati szerepvállalásáról 122
BÁRDI NÁNDOR - KÁNTOR ZOLTÁN:
Az RMDSZ a romániai kormányban, 1996-2000 150
SZEMLE
BAKK MIKLÓS:
Egy választás olvasatai 187
PÓSA KRISZTIÁN:
Az új pártosodási folyamatok kezdete Szerbiában
és a montenegrói kérdés 193
KÖNYVISMERTETÉSEK
Kísértetház (Dupcsik László) 202
Valóságváltozatok (Bárdi Nándor) 210
Generációs versus szakmai problémák (Papp Z. Attila) 224
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv