| Bevezetés | |
| A szarvasmarha népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége | 3 |
| A szarvasmarha háziasítása | 5 |
| A szarvasmarha megnevezése ivar és kor szerint | 11 |
| Előismeretek a szarvasmarhatenyésztés gyakorlatához | |
| A külső vizsgálatának fontossága | 12 |
| Méretek felvétele a szarvasmarhán | 14 |
| Fényképek készítése a szarvasmarhákról | 20 |
| A szarvasmarha súlya és súlyának meghatározása | 24 |
| A testtájak külső alakulásának ismertetése (Küllemtan) | 24 |
| Általános elvek | 28 |
| Bírálat értékszámozás alapján | 29 |
| A kültakaró | 29 |
| A fej | 36 |
| A törzs | 45 |
| A végtagok | 66 |
| A szarvasmarha mozgása | 77 |
| A belső szervek sajátosságainak és a gazdasági értéknek összefüggése | 78 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 79 |
| A szarvasmarha "rossz" szokásai | 84 |
| Az ivar és az ivartalanság | 85 |
| A szarvasmarha fajtái | |
| A szarvasmarhafajták csoportosítása | 89 |
| A magyar szürke szarvasmarha | 91 |
| A szimmentáli marha | 96 |
| A magyartarka marha | 104 |
| Az alpesi borzderesek | 113 |
| A kárpáti borzderes | 117 |
| A kosztromai marha | 118 |
| A lapálymarhák | 122 |
| A feketetarka lapálymarhák | 124 |
| A vöröstarka lapálymarhák | 128 |
| A vörös lapálymarhák | 128 |
| A hússhorthorn és a tejshorthorn | 132 |
| A jersey | 135 |
| A charollais | 137 |
| Egyéb fajták | 138 |
| A tenyészállatok kiválasztása | |
| A tenyésztendő fajta meghatározása | 152 |
| A tenyészegyedek kiválasztásának jelentősége | 155 |
| A tehén kiválasztása | 156 |
| Termékenység | 158 |
| Egészség | 159 |
| Ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 161 |
| A testnagyság (testtömeg) | 164 |
| Vérmérséklet, rossz szokások, igénytelenség | 167 |
| A termelőképesség és a külső testalkat | 168 |
| Tejtermelés | 169 |
| Hústermelés | 172 |
| Erőtermelés | 174 |
| Takarmányértékesítő-képesség és étkesség | 175 |
| Származás | 176 |
| Átörökítőképesség | 178 |
| A tenyészbika kiválasztása | 179 |
| Termelékenység | 179 |
| Egészséges szervezet | 180 |
| Az ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 181 |
| A fejlettség | 182 |
| Vérmérséklet | 183 |
| A külső testalkat és a termelőképesség | 183 |
| Származás | 184 |
| Átörökítőképesség | 184 |
| A bikák átörökítőképességének megállapítása utódaik alapján | 186 |
| A tejtermelés örökítésének vizsgálati módszerei | 192 |
| A hőstermelőképesség örökítésének jelentősége | 198 |
| A hústermelőképesség örökítésének vizsgálati módszere | 200 |
| Törzskönyvezés, tenyésztési és tejelési adatok gyűjtése | 203 |
| Tejtermelési adatok gyűjtése | 204 |
| Hústermelési adatok gyűjtése | 209 |
| A törzskönyvezésnek, a tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelenlegi rendszere hazánkban | 210 |
| A törzskönyvezés alapvelvei és szervei | 210 |
| A törzskönyvezéshez szükséges feljegyzések | 211 |
| Állományvétel és megjelölés | 211 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 212 |
| Küllemi bírálat | 213 |
| Törzskönyvi osztályok | 215 |
| A fejőstehenek és a tenyészbikák takarmányozása | |
| A takarmányalap biztosítása | 218 |
| A szarvasmarha létfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 223 |
| A fejőstehenek takarmányozása | 227 |
| A fejőstehenek táplálóanyag-szükséglete | 227 |
| A fejőstehenek bőséges vagy hiányos takarmányozásának hatása | 233 |
| A takarmányozás hatása a tejképződésre és a tej minőségére | 236 |
| A fejőstehenek legeltetése | 239 |
| A fejőstehenek nyári takarmányai | 242 |
| A fejőstehenek téli takarmányai | 249 |
| A fejőstehenek takarmányozási rendje | 256 |
| Önetetése | 259 |
| A tenyészbikák takarmányozása | 262 |
| A szarvasmarhák tartása, elhelyezése és ápolása | |
| A szarvasmarhaistállók és berendezésük | 265 |
| Általános irányelvek | 265 |
| Az istálló helyének kijelölése | 265 |
| Az istálló hossztengelyének iránya | 266 |
| Az istálló alapterülete | 266 |
| A határfalak | 267 |
| Az ajtók | 267 |
| Az ablakok | 268 |
| A mennyezet és a tető | 269 |
| A padozat | 269 |
| Az "állás" hossza | 271 |
| Szellőztetők | 273 |
| Jászlak, itatók | 274 |
| A felállítás módja | 278 |
| Ellető istállók | 279 |
| Borjúistállók | 279 |
| Növendékistállók | 281 |
| Bikaistállók | 282 |
| Beteg- és vesztegistállók | 282 |
| Mélyített- vagy trágyaistállók | 282 |
| A nyitott istállók (fészerek, színek) | 283 |
| Az istállók felszerelési tárgyai | 287 |
| Gépek alkalmazása az istállóban az emberi munka megkönnyítésére | 289 |
| A kifutók (korlátok, karámok) | 290 |
| A fejőstehenek ápolása és mozgatása | 291 |
| Munkarend a tehenészetben | 291 |
| Bőrápolás és körömápolás | 294 |
| Védelem a legyek ellen | 297 |
| Mozgási alkalom | 298 |
| Kedvező környezet biztosítása | 299 |
| Egészségvédelem | 300 |
| Az istálló levegőjének hőfoka, páratartalma, tisztasága | 300 |
| Tenyészbikák ápolása és jártatása | 302 |
| A párosítás, pároztatás, vemhesség és szülés | |
| A szarvasmarhatenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárások | 306 |
| Fajtatiszta tenyésztés | 306 |
| Vérújítás (vérfrissítés) | 307 |
| Új fajták előállítása keresztezés útján | 308 |
| Fajtaátalakító keresztezés | 308 |
| Keresztezés haszonállatok előállítására | 309 |
| Cseppvérkeresztezés | 310 |
| Vonaltenyésztés | 310 |
| A párosítás | 312 |
| A szarvasmarha ivarérettsége | 313 |
| Az üsző és a bika tenyészérettsége | 314 |
| A tehenek és a bikák tenyészképességének tartama és kiselejtezésük | 320 |
| Az ivarzás (folyatás, üzekedés) jelei, tartalma és ismétlődése | 322 |
| A tehenek termékenyítésének évszaka | 325 |
| A bika nemi ereje és párzási ingere | 326 |
| A bika igénybevételének mérve | 328 |
| A hágatás (beüzetés, befolyatás, beugratás) | 329 |
| Mesterséges megtermékenyítés | 331 |
| A fogamzás elmaradásának okai | 333 |
| A vemhesség jelei | 335 |
| A vemhesség tartama | 337 |
| A vemhes tehén ápolása, szárazra állítása és előkészítése a következő tejelési idényre | 338 |
| Koraellés és elvetélés | 343 |
| Az ellés és a tehén ápolása az ellés után | 346 |
| Az ikrek | 348 |
| Rendellenesség a szülés után | 350 |
| A szarvasmarha felnevelése | |
| A korszerű felnevelés jelentősége | 352 |
| Az újszülött borjú ápolása | 354 |
| A borjú táplálóanyagszükséglete | 357 |
| A borjú elhelyezése | 360 |
| A szoptatásos és itatásos borjúnevelés előnyei, illetőleg hátrányai | 364 |
| A borjú táplálása és ápolása az elválasztásig | 366 |
| Táplálás föcstejjel | 366 |
| Az itatásos nevelé | 367 |
| A természetes nevelés (szoptatás) | 376 |
| A tejtáplálást kiegészítő tápszerek és takarmányok | 377 |
| A borjú és növendékmarha takarmányozása és ápolása elválasztástól az első borjazásig | 386 |
| A szarvasmarha mint tejtermelő | |
| A termelt tej mennyiségét befolyásoló tényezők | 397 |
| Az öröklött termelőképesség | 397 |
| A táplálás | 398 |
| A fejések száma | 398 |
| A tejelés perzisztenciája | 400 |
| A tehén kora | 401 |
| A borjazások időköze | 402 |
| A borjazás hónapja | 403 |
| A kedvező közérzet hatása | 403 |
| A tej zsírtartalmát és egyéb alkatrészeit befolyásoló tényezők | 404 |
| A szarvasmarha mint hústermelő | |
| Milyen húst kíván a fogyasztó? | 407 |
| Miből értékeli a húsipar a vágómarhát? | 409 |
| A hízlaló szarvasmarha kiválasztása | 410 |
| A kifejlődött szarvasmarhák és a borjúfogas tinók hizlalása | 411 |
| Fejlődő bikák hizlalása | 418 |
| Baby beef-ek hizlalása | 421 |
| Borjúhizlalás | 421 |
| Selejtezett tehetek feljavítása | 423 |
| Stimuláló és nyugtató szerek fejlődő állatok hizlalásában | 423 |
| A hízók ápolása | 424 |
| A levágott szarvasmarhák húsának felosztása a mészárosiparban | 425 |
| A szarvasmarha mint erőtermelő | |
| Az igásökör kiválasztása | 427 |
| Az igásökör takarmányozása | 428 |
| Az igásökör ápolása | 430 |
| A jármok | 431 |
| A fejőstehén igázása | 431 |
| A szarvasmarha keresztezése rokonfajokkal | |
| Függelék - A bivaly tenyésztése | |
| A bivaly gazdasági jelentősége és domesztikációja | 235 |
| A bivaly tenyésztésének előismeretei | 236 |
| A bivaly tenyésztése és felnevelése | 237 |
| A bivaly mint tejtermelő | 239 |
| A bivaly mint hús- és erőtermelő | 440 |
| A szarvasmarha és a bivaly takarmányainak táplálóértéke | 442 |
| Tárgymutató | 450 |
Folytatás Microsoft-tal