Szarvasmarhatenyésztés

Szerző

Dr. Czakó József

Dr. Dohy János

Dr. Szent-Iványi Tamás

Dr. Hans-Joachim Schwark

Dr. Henryk Jasiorowwski

Dr. Jan Plesnik

Szerkesztő

Dr. Horn Artúr

Budapest

'Dr. Czakó József: Szarvasmarhatenyésztés ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	931 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
Bevezetés	16
A szarvasmarhatenyésztés világhelyzetének ökonómiai áttekintése	19
A szarvasmarhatenyésztés helyzete és gazdasági jelentősége a világ különböző terüeltein	21
Szarvasmarha-állomány és -sűrűség	21
A szarvasmarha-állomány termelése	30
A szarvasmarha-állomány bruttó termelése	37
Marha- és borjúhús-, valamint tej- és tejtermék-fogyasztás	55
A szarvasmarhatenyésztés üzemgazdasági és népgazdasági jelentősége	63
Társadalmi, ökonómiai és természeti tényezők befolyása a szarvasmarhatenyésztés irányára és volumenére	70
A társadalmi tényezők befolyása	70
Termelési viszonyok	70
Vallásos nézetek	76
Gazdasági tényezők	77
Természeti tényezők	82
A társadalmi termelés megszervezése a szarvasmarhatenyésztésben	97
A tej- és marhahús-termelés koncentrációja	97
Üzemi koncentráció	100
Területi (territoriális) koncentráció	105
Koncentráció a tej- és húsiparban	107
A tej- és marhahús-termelés specializációja	109
Ágazati specializáció	109
Területi (territoriális) specializáció	114
Üzemi specializáció	117
Kombináció a tej- és marhahús-termelésen belül és ezek koordinálása más termelési ágazatokkal	118
Kooperáció a tej- és szarvasmarha-termelésben	119
Horizontális kooperáció	119
Vertikális kooperáció	121
A tej- és marhahús-termelés területi megoszlásának néhány alapvető tényezője Közép-Európában	127
Gazdaságpolitikai intézkedések befolyása a szarvasmahatenyésztésre	130
Árképzés és árarányok	130
Gazdaságpolitikai intézkedések a termelés befolyásolsára és a piac szabályozására	137
Önköltség, jövedelmezőség és munkatermeléskenység a szarvasmarhatenyésztésben	140
Önköltség és jövedelmezőség	141
Munkatermelékenység	148
A szarvasmarhatenyésztés termékei a világkereskedelemben	153
Export- és import-centrumok	153
Az áruforgalom volumene és iránya	154
Irodalom	161
A hasznosítási és koncentrációs típus jelentősége a nemesítésben	165
Típustani alapismeretek	167
A hasznosítási típusok anatómiai-fiziológiai lényege	170
A belső elválasztású mirigyek funkciója és a marha hasznosítási típusa	174
A mellékvese kéregálloányának funkciója, mint a szarvasmarha konstitúciójának értékmérője	180
A konstitúció a szarvasmarhatenyésztésben	184
A konstitúció, a habitus, a komplexió és a vérmérséklet típusai	185
A konstitúció és a megbetegedés	188
A konstitúció jegye	189
Gondoskodás a konstitúciórl	190
A szarvasmarha egyes hasznosítási és konstitúciós típusainak értékelése	190
A hasznosítási típus alapvető jellemzése	190
A típus és a tejtermelés	191
hasznosítási típus és a testalak	191
Legfontosabb alapelvek a küllem bírálatában	193
Az egyes testrészek elbírálása	196
A hasnosítási típus elbírálása méretfelvétellel	196
A testméretek és tulajdonságok örökölhetősége	199
Fenotípusos és genotípusos korrelációk	203
A tenyészcél a szarvasmarha hasznosítási típusának kiválasztása szempontjából	206
A szarvasmarha mellkasának minősítése	210
A tőgy alaktani tulajdosnágainak jelentősége és értékelése	214
A vágómarha elbírálása és minősítése	223
Gazdasági szempontok a szarvasmarha hasznosítási típusainak kialakításában	224
Irodalom	228
A szarvasmarhafajták és jelentőségük	235
A fajta fogalma	237
A szarvasmarhafajták eredete. A marha ősei, rokonai és vadon élő fajai	238
Fajtaelőállítás	248
A szarvasmarhafajok és -fajták miliőviszonyai	253
A fajták felosztása	255
Nemzetközi jelentőségű fajták, ezek elterjedtsége és típusváltozatai	259
Tejelő fajták	259
Lapálymarhák	259
Jersey marha	271
Guernsey marha	275
Ayrshire marha	277
Kettős hasznosítású fajok	279
Dairy shorthorn	279
Hegyi tarka fajták	280
Borzderes marha	285
Húsfajták	289
Aberdeen-angus	289
Hereford	291
Charolais	293
Hús-shorthorn	294
Az európai szocialista országokban tartott jelentősebb szarvasmarhafajták	296
Bulgária	296
Csehszlovákia	297
Jugoszlávia	299
Lengyelország	300
Magyarország	303
Német Demokratikus Köztársaság	305
Románia	308
Szovjetunió	309
Egyéb helyi jelentőségű fajták	317
A korábban nem említett, valamint további helyi jelentőségű fajták	325
Irodalom	327
A tenyésztés genetikai alapjai. Szelekciós módszerek és tenyésztési eljárások	331
A tenyésztés alapjai	333
A populációgenetika alapjai	344
Az örökölhetőség (öröklődhetőség) fogalma	347
A h2-érték jelentősége és alkalmazhatósága a gyakorlati nemesítőmunkában	349
Az ismétlődhetőség (ismételhetőség)	352
Szelekciós differenciál (szelekciós különbözet)	354
Regresszió	354
Fenotípusos és genetikai korrelációk és jelentőségük	356
Genotípusos-környezet interakció	358
Tenyészcélok	360
A szarvasmarha faji adottságai a tenyésztőmunka szemszögéből tekintve	361
A szelekciós haladás populációgenetikai alapjai	364
Az immunogenetika és gyakorlati alkalmazása	374
Tenyészértékbecslés	380
Tenyészértékbecslés a saját termelési érték (fenotípus) alapján	381
Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján	385
Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján	391
Tenyészértékbecslés a recesszív örökletes hibák vizsgálatának segítségével	401
A szarvarmarha testalakulásának bírálata	407
Szelekció a hústermelés növelésére	415
Szelekció a tej- és hústermelés együttes növelésére	421
Tenyésztési eljárások	433
Fajtatiszta tenyésztés	434
Vonaltenyésztés	438
Vérfrissítés	440
Beltenyésztés	441
Keresztezés	448
Nemesítő keresztezés (cseppvérkeresztezés)	448
Fajtaátalakító keresztezés	451
Kombinatív keresztezés	453
Haszonállat-előállító keresztezés	454
Modell a tenyésztés-tervezés számára	458
Irodalom	461
A szarvasmarha termelését befolyásoló legfontosabb tényezők	471
Tejtermelés	472
Különbségek az egyes fajták termelése között	473
A tejtermelésben mutatkozó különbségek okai	473
A termelőképesség megállapítása	474
A tej alkotórészei közötti összefüggések	475
A takarmányozás hatása a tejtermelésre	478
A tehenek tápláltsági állapota	478
Táplálóanyag-értékesülés szabad takarmányfogyasztás esetén	480
Táplálóanyag-értékesülés különböző nagyságú tejtermelésnél	481
Táplálóanyag-ellátás, a tejtermelés és a tejösszetétel közötti összefüggések	483
A takarmányok hatása a tejtermelésre	486
Takarmánykiegészítők hatása a tejteremlésre	491
A takarmányok struktúrájának és konzisztenciájának hatása a tejtermelésre	493
Az éghajlat hatása a tejtermelésre	493
Hőmérséklet	494
A levegő páratartalma	498
Légnyomás, légmozgás, napsugárzás	499
A tartási mód hatása a tejtermelésre	500
Az istállóban tartás rendszerének hatása	500
A technológiai jellegű tényezők hatása	508
A fejési technika hatása a tejtermlésre	510
A tőgy előkészítésnek hatása a tejtermelésre	511
A fejés technikája	514
A két fejés közötti idő és a fejések gyakorisága	516
A tejtermelést és a hústermelést befolyásoló tényezők	521
A szárazonállás időszaka	521
Ellési életkor	522
Egyéb ényezők hatása a tejtermelésre	524
A tehenek életkora és az ellések száma	524
Ivarzás és vemhesség	524
Az ellés időpontja	525
Két ellés közötti idő	526
Különböző tényezők közötti összefüggések és ezek hatása a tejtermelésre	526
Testnagyság, testméretek	526
Növekedési erély: tejtermelés	531
A tőgyműködés jellemzői: tejtermelés	532
A ború ivarának, születési súlyának és az ikerellsnek hatása a tejtermelésre	536
Hústermelés	536
A vágóértékkel szemben támasztott alapvető követelmények	536
A fajta és az életkor hatása a vágóértékre	540
A fajta befolyása	540
A vágóállatok életkora	543
Az ivar befolyása a vágóértékre	546
Az ivarral kapcsolatos összefüggések	546
Az ivartalanítás	548
A táplálóanyag-ellátás és takarmányozás hatása a hizlalási eredményekre és a vágóértékre	551
A takarmányadag táplálóanyag- és vitamintartalma	553
A felnevelés intenzitása (takarmányozás a felnevelés alatt)	554
Az évszakok hatása	555
A takarmányadag jellegének és összetételének hatása a hizlalás eredményére	556
Abraktakarmányok felhasználása a növendékmarhák hizlalásában	558
Egyéb tényezők hatása a hizlalás eredményére és a takarmányértékesítésre	559
Az egyediség, a fajta, az életkor és a hizlalási időtartam hatása a hizlalás eredményére és a takarmányértékesítésre	560
Az ivar hatása a húsminőségrre	564
A szarvasmarha növekedése és fejlődése	565
A növekedés szakaszai	565
A súlygyarapodás összetételének változásai	567
A növekedést befolyásoló tényezők	568
Növekedési normák	569
Növekedési rendellenességek	570
Fejlődés és növekedés	571
A testarányok fejlődése	571
A támasztó- és mozgásszervek fejlődése	573
A belső szervek fejlődése	577
A tőgy növekedése és fejlődése	577
A szarvasmarha növekedésének és fejlődésének befolyásolása	578
A szarvasmarha viselkedése és termelése	579
A szarvasmarha viselkedése a legelőn és az istállóban	579
A borjak viselkedése a legelőn	580
Kifejlődött szarvasrmarhák és tehenek viselkedése	581
Viselkedés szállításkor	585
Irodalom	586
A szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi reprodukciójának alapjai	599
A reprodukció jelentősége	601
A reprodukcó folyamatát befolyásoló ökonómiai-technológiai tényezők	603
A nőivarú szarvasmarha szaporodási képessége és annak befolyásolhatósága	611
Tenyészérettség és első borjazási életkor	614
Service periode és borjazási intervallum	619
Temelés és termelékenység	622
Veszteségek a vemhesség alatt és ellési komplikációkból kifolyóan	623
Az ikerellések jelentősége és előfordulása	627
Hormonáli úton indukált poliovuláció és ivarzás-szinkronizáció	630
A felnevelés mint a szelekció alapja	632
A fiatal tehenek kiválasztásának kritériumai	643
Technológiai-ökonómiai szempontok a fiatal tehenek vizsgálatához	647
Irodalom	653
A szarvasmarha takarmányozásának fiziológiai és biológiai alapjai	659
A szarvasmarha takarmányozásának fiziológiai és biológiai alapjai	661
A kérődzők emésztésének és anyagcseréjének specifikus jellegzetességei	664
A kérődzők emésztőcsövének felépítése	664
A bendő mikroorganizmusainak jellemzése	665
Az emésztőcső és a kérődzés motorikája	670
A nitrogénvegyületek emésztése	671
A szarvasmarha szénhidrát-emésztése	674
A cellulóz elbontása	674
A keményítő elbontása	675
A hemicellulózok és pektinek elbontása	676
A cukrok elbontása	676
A lignin szerepe	676
A zsírok emésztése	677
Vitaminok szintézise a bendőben	677
Ásványi sók, és a bendőben végbemenő folyamatok	678
Az emésztési termékek hasznosítása a szarvasmarha szervezetében	679
A bendőben végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei	682
A kifejlődött szarvasmarha takarmányszükséglete	685
Fehérjeszükséglet	686
Energiaszükséglet	687
Ásványianyag-szükséglet	692
Vitaminszükséglet	693
A szarvasmarha takarmányai	693
Tömegtakarmányok	694
Abraktakarmányok	694
A takarmányadagok összeállítása	700
A takarmányalkotórészek hiányának hatása és tünetei a szarvasmarhán	703
Fehérjehiány	708
Energiaanyagok hiánya	708
Ásványi anyagok hiánya	709
Vitaminhiány	709
Tejelő tehenek nyári takarmányozása	710
A legelők okszerű hasznosítása	711
Takarmányozás kaszált zöltakarmányokkal	711
A tejelő tehenek téli takarmányozása	714
A bikák takarmányozása	716
A hízómarhák takarmányozása	718
Borjúhizlalás	719
A növendék hízómarhák takarmányozása	721
Intenzív hizlalás	721
Növendékmarhák extenzív hizlalása	722
Kifejlett hízómarhák takarmányozása	723
A borjak és növendékmarhák felnevelésének fiziológiai és biológiai alapja	725
A borjak és növendékmarhák felnveleésének fiziológiai és biológiai alapjai	727
A szarvasmarha növekedése és fejlődése	727
A szarvasmarha magzati fejlődése	728
A szarvasmarha növekedése és fejlődése a születéstől az érettségig tartó periódusban	730
A növendékmarha növekedését és fejlődését befolyásoló tényezők	731
Genetikai hatások	731
Takarmányozási szint	733
Ivar	735
Vemhesség	736
Laktáció	736
A fiatal borjak emésztésének sajátosságai	737
A növendékmarha táplálóanyag-szükséglete	739
Nitrogéntartalmú anyagok	740
energia-anyagok	742
Ásványi anyagok	743
Kalcium és foszfor	744
Magnézium	744
Nátrium, kálium és klór	746
Réz	746
Vas	746
Mangán	747
Kobalt	747
Jód	747
Egyéb elemek	747
Vitaminok	748
A-vitamin	748
D-vitamin	748
E-vitamin	749
K-vitamin és a B-vitamin-csoport vitaminjai	749
A borjúnevelés takarmányai	749
Anyatej (föcstej)	750
Teljes tej	751
Fölözött tej	751
Sovány-tejpor	753
Iró	753
Savó	753
Tejpótló tápok	753
Abraktakarmány	755
Széna	756
Zöldtakarmányok	756
Erjesztett takarmányok	757
Gyökgumós növények	757
Borjak és növendékmarhák takarmányozásának technikája	758
A tenyészüszők és a későbbi hizlalásra szánt borjak takarmányozása	758
Felnevelés teljes tejjel	758
Felnevelés korlátozott teljestej-adagokkal	759
A tej korai elvonása a borjaktól	760
Fiatal borjak takarmányozása a legelőn	761
Borjak felnevelése tejpótló tápokkal	761
Borjak felnevelése dajkatehenekkel	761
Felnevelésre szánt növendékbikák takarmányozása	762
Az egyes borjúnevelési rendszerek jelentősége és perspektívái	763
Húsfajtájú borjak felnevelésének sajátosságai	764
Hathónaposnál idősebb tenészüszők takarmányozása	765
Növendék tenyészbikák takarmányozása	767
Takarmányadagok összeállítása növendékmarhák számára	767
A felnevelés intenzitásának hatása a későbbi termelésre	768
A borjak növekedésére ható tényezők	769
Az ivarérést befolyásoló tényezők	770
A jövőbeni tejtermelésre ható tényezők	771
A termékenységet befolyásoló tényezők	772
Az élettartamot befolyásoló tényezők	773
A felnevelés intenzitásának hatása a növendékbikák teljesítőképességére	774
Az intenzív felnevelés hatása a húsfajták használatára	774
A növendékmarhák növekedésének optimális üteme	775
Irodalom	777
A tej- és marhahús-termelés technológiája	779
Alapvető technológiai szempontok	781
Szarvasmarhatartás és épületei	783
A növendéknevelés és -hizlalás épületei	783
Borjúistállók	783
Növendék- és hízómarha-istállók	789
Tehénistállók	795
Kötött tartású istállók almozással	796
Kötött tartású istállók almozás nélkül	799
Kötetlen tartású istállók almozással	801
Kötetlen tartású istállók alom nélkül	802
Elletőistállók	802
Istállóklíma	803
Tejházak és fejőállások	804
Takarmányelőkészítő és -tároló helyiségek	806
Trágyatelepek és trágyalétárolók	809
Kifutók és legelő berendezések	810
Tejtermelő-telepek	811
A szarvasmarhatartás munkafolyamatainak gépesítése	812
A takarmányozás gépesítése	812
A szilázs és széna kivétele	812
A takarmányelőkészítés gépesítése	821
A nedvdús takarmányok, széna és abrak adagolásának gépesítése	821
A kitrágyázás gépesítése	830
Tehénistállók kitrágyázása	833
Borjú- és növendékmarha-istállók kitrágyázása	842
Hízómarha-istállók kitrágyázása	843
Tejtermelés	845
Kézi fejés	845
Gépi fejés	846
Sajtáros fejőberendezések	848
Csővezetékes fejőberendezések	848
Fejőállások	849
A tej hűtése, szűrése és tárolása	855
A tej hűtése tárolóban	856
Ellenáramú csörgedeztető hűtés	856
Tejszállítás	857
Kannás szállítás	857
Szállítás tejtankkal	857
Tejtovábbítás csővezetékben	858
Alapvető higiéniai szempontok	858
Egyedi megjelölés, dokumentáció és termelésellenőrzés nagy szarvasmarha-állomáyokban	859
Az egyedi megjelölés, dokumentáció és termelésellenőrzés jelentősége	859
Megjelölési eljárások	859
Dokumentáció	864
Termelésellenőrzés	867
Teljesítményellenőrzés a felnevelésben	868
Tejelésellenőrzés és tejösszetétel-vizsgálat	870
A hizodalmasság és a vágóérték vizsgálata	875
A szarvasmarhatarás munkaszervezése	879
A növendéknevelés munkaszervezése	880
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája	881
A takamány előkészítése és a takarmányozás munkaszervezése és technikája	884
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben	886
A tejtermelés megszervezése	888
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája	889
A takarmányelőkészítés és takarmányozás munkaszervezése és technikája	890
A fejésnél alkalmazott, a tartási rendszertől függő munkaszervezés és technika	891
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben	893
Munkaszervezés a marhahizlalásban	894
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája	895
A takarmányelőkészítés és takarmányozás munkaszervezése és technikája	895
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben	896
A tej- és marhahús-termelés szervezési formái	897
A termelés szervezési formáját meghatározó tényezők	898
A termelés szervezése	900
Termelés több termelési irány esetében	900
Specializált tejtermelő üzem	905
Üszőnevelő üzem	906
Marhahizlaló üzem	909
Munkaszervezés, normák, a munka értékelése és díjazása a tej- és marhahús-termelésben	910
A munkaszervezés alapjai	910
A munkafolyamat szervezése	912
Munkanormatívák, a munka értékelése, díjazása és premizálása	918
A javadalmazás általános alapelvei	918
A munka értékelése	919
A munka díjazása	924
Irodalom	928

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem