| Bevezetés | |
| A szarvasmarha népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége | 3 |
| Tervfeladatok szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében | 4 |
| A szarvasmarha háziasítása | 8 |
| Előismeretek a szarvasmarhatenyésztés gyakorlatához | |
| A külső vizsgálatának fontossága | 13 |
| Méretek felvétele a szarvasmarhán | 14 |
| Fényképek készítése a szarvasmarhákról | 17 |
| A szarvasmarha súlya és súlyának meghatározása | 20 |
| A testtájak külső alakulásának ismertetése (Küllemtan) | 20 |
| Az általános benyomás | 25 |
| Bírálat értékszámozás alapján | 25 |
| A kültakaró | 26 |
| A bőr | 27 |
| A szőrözet | 30 |
| A kültakaró színe | 30 |
| A fej | 31 |
| A fejél | 33 |
| A szarvak | 33 |
| A fülkagylók | 34 |
| A homlok | 34 |
| A szemek | 35 |
| Az orr | 35 |
| A szutyak vagy fényszáj | 35 |
| A fej oldalai | 35 |
| A torokjárat | 35 |
| A nyelv | 37 |
| A fej egészében | 37 |
| A törzs | 37 |
| A tarkó | 38 |
| A nyak | 39 |
| A mar | 41 |
| A hát | 42 |
| Az ágyék | 45 |
| A far | 45 |
| A mellkas, szügy és az oldalak | 47 |
| A has | 48 |
| A nemzőszervek | 49 |
| A tőgy | 52 |
| A végtagok | 52 |
| A váll | 52 |
| A felkar | 52 |
| A könyök | 53 |
| Az alkar | 53 |
| A lábtő vagy mellső térd | 53 |
| A szár | 54 |
| A lábvég | 54 |
| A körmök vagy csülkök | 54 |
| A felcomb (konc) | 55 |
| Az alcomb (comb) | 55 |
| A csánk | 55 |
| A hátulsó szár | 56 |
| A hátulsó körmök (csülkök) | 56 |
| A lábállás (lábszerkezet) | 56 |
| A szarvasmarha mozgása | 60 |
| A belső szervek sajátosságainak és a gazdasági értéknek összefüggése | 62 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 62 |
| A szarvasmarha "rossz" szokásai | 66 |
| Az ivar és az ivartalanság | 67 |
| A szarvasmarha fajtái | |
| A szarvasmarhafajták csoportosítása | 70 |
| A magyar szürke szarvasmarha | 72 |
| A szimmentáli marha | 76 |
| A magyartarka marha | 82 |
| Az alpesi borzderesek | 87 |
| A kárpáti borzderes | 90 |
| A kosztromai marha | 94 |
| A lapálymarhák | 95 |
| A feketetarka lapálymarhák | 96 |
| A vöröstarka lapálymarhák | 99 |
| A vörös lapálymarhák | 99 |
| Az angelni marha | 100 |
| A dán vörös marha | 101 |
| A hússhorthorn és a tejshorthorn | 103 |
| Egyéb fajták | 103 |
| A tenyészállatok kiválasztása | |
| A tenyésztendő fajta meghatározása | 116 |
| A tenyészegyedek kiválasztásának jelentősége | 118 |
| A tehén kiválasztása | 119 |
| Termékenység | 121 |
| Egészség | 122 |
| Ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 123 |
| A testnagyság (testtömeg) | 126 |
| Vérmérséklet, rossz szokások, igénytelenség | 128 |
| A termelőképesség és a külső testalkat | 128 |
| Tejtermelés | 129 |
| Hústermelés | 130 |
| Erőtermelés | 131 |
| Takarmányértékesítő-képesség és étkesség | 132 |
| Származás | 133 |
| Átörökítőképesség | 134 |
| A tenyészbika kiválasztása | 136 |
| Termelékenység | 136 |
| Egészséges szervezet | 137 |
| Az ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 137 |
| A fejlettség | 138 |
| Vérmérséklet | 139 |
| A külső testalkat és a termelőképesség | 139 |
| Származás | 139 |
| Átörökítőképesség | 141 |
| A bika átörökítőképességének és tenyészértékének megállapítása | 141 |
| Az anyák kiválasztása | 143 |
| Az ivadékok (leányok) megválasztása | 144 |
| A belső feltételek és a külvilág hatásának mérlegelése | 144 |
| Anyák és leányok adatainak összehasonlítása | 145 |
| Öröklési rács és görbe | 147 |
| Az utódok testalakulásának ellenőrzése | 148 |
| Az ivadékvizsgálat központosítása | 149 |
| Javaslatok az ivadékvizsgálat megoldására hazai viszonyok közt | 149 |
| A szülő általános értékének megállapítása | 151 |
| Törzskönyvezés, tenyésztési és tejelési adatok gyűjtése | 154 |
| Tejtermelési adatok gyűjtése | 154 |
| Hústermelési adatok gyűjtése | 160 |
| A törzskönyvezésnek, a tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelenlegi rendszere hazánkban | 160 |
| A törzskönyvezés alapvelvei és szervei | 161 |
| A törzskönyvezéshez szükséges feljegyzések | 162 |
| Állományvétel és megjelölés | 165 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 165 |
| Küllemi bírálat | 166 |
| Törzskönyvi osztályok | 166 |
| A fejőstehenek és a tenyészbikák takarmányozása | |
| A takarmányalap biztosítása | 167 |
| A szarvasmarha létfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 168 |
| A fejőstehenek takarmányozása | 172 |
| A fejőstehenek táplálóanyag-szükséglete | 172 |
| A fejőstehenek bőséges vagy hiányos takarmányozásának hatása | 176 |
| A takarmányozás hatása a tejképződésre és a tej minőségére | 180 |
| A fejőstehenek legeltetése | 182 |
| A fejőstehenek nyári takarmányai | 184 |
| A fejőstehenek téli takarmányai | 187 |
| Szálas és silózott (erjesztett) takarmányok | 192 |
| A fejőstehenek takarmányozási rendje | 196 |
| A tenyészbikák takarmányozása | 196 |
| A szarvasmarhák tartása, elhelyezése és ápolása | |
| A szarvasmarhaistállók és berendezésük | 198 |
| Általános irányelvek | 198 |
| Az istálló helyének kijelölése | 199 |
| Az istálló hossztengelyének iránya | 199 |
| Az istálló alapterülete | 200 |
| A határfalak | 200 |
| Az ajtók | 201 |
| Az ablakok | 201 |
| A mennyezet és a tető | 202 |
| A padozat | 202 |
| Szellőztetők | 204 |
| Jászlak, itatók | 205 |
| A felállítás módja | 206 |
| A gépesítés alkalmazása az istállókban az emberi munka megkönnyítésére | 207 |
| Az istállók felszerelési tárgyai | 208 |
| Ellető istállók | 208 |
| Borjúistállók | 209 |
| Beteg- és vesztegistállók | 209 |
| A nyitott istállók (fészerek, színek) | 211 |
| Az istállók felszerelési tárgyai | 211 |
| Gépek alkalmazása az istállóban az emberi munka megkönnyítésére | 218 |
| A kifutók (korlátok, karámok) | 218 |
| A fejőstehenek ápolása és mozgatása | 218 |
| Tenyészbikák ápolása és jártatása | 218 |
| A párosítás, pároztatás, vemhesség és szülés | |
| A szarvasmarhatenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárások | 220 |
| A párosítás | 222 |
| A szarvasmarha ivarérettsége | 223 |
| Az üsző és a bika tenyészérettsége | 224 |
| A tehenek és a bikák tenyészképességének tartama és kiselejtezésük | 227 |
| Az ivarzás (folyatás, üzekedés) jelei, tartalma és ismétlődése | 228 |
| A folyatás kimaradásának és elmaradásának okai | 230 |
| A tehenek behágatásának évszaka | 231 |
| A bika nemi ereje és párzási ingere | 232 |
| A bika igénybevételének mérve | 233 |
| A hágatás (beüzetés, befolyatás, beugratás) | 234 |
| Mesterséges megtermékenyítés | 236 |
| A fogamzás elmaradásának okai | 237 |
| A vemhesség jelei | 237 |
| A vemhesség tartama | 239 |
| A vemhes tehén ápolása, szárazra állítása és előkészítése a következő tejelési idényre | 240 |
| Koraellés és elvetélés | 242 |
| Az ellés és a tehén ápolása az ellés után | 244 |
| Az ikrek | 246 |
| A szarvasmarha felnevelése | |
| A korszerű felnevelés jelentősége | 248 |
| Az újszülött borjú ápolása | 249 |
| A borjú táplálóanyagszükséglete | 251 |
| A borjú elhelyezése | 253 |
| A szoptatásos és itatásos borjúnevelés előnyei, illetőleg hátrányai | 256 |
| A borjú táplálása és ápolása az elválasztásig | 258 |
| Táplálás föcstejjel | 258 |
| A mesterséges nevelés (itatás) végrehajtása | 259 |
| A természetes nevelés (szoptatás) végrehajtása | 266 |
| A tejtáplálást kiegészítő szilárd takarmányok | 267 |
| A borjú gondozása és mozgatása | 270 |
| A borjak elválasztása és súlygyarapodása | 272 |
| A borjú és növendékmarha takarmányozása és ápolása elválasztástól az első borjazásig | 274 |
| A választott (4-6 hónapos) borjú takarmányozása és ápolása | 274 |
| A félévnél idősebb üszők és tinók takarmányozása és ápolása | 277 |
| A bikaborjak nevelése | 279 |
| A szarvasmarha mint tejtermelő | |
| A szarvasmarha mint tejtermelő | 282 |
| A termelt tej mennyiségére befolyást gyakorló tényezők | 283 |
| A tej zsírtartalmára befolyást gyakorló tényezők | 288 |
| A szarvasmarha mint hústermelő | |
| A szarvasmarhahizlalás célja | 291 |
| A hizlalandó szarvasmarha kiválasztása | 292 |
| A hízók táplálása | 294 |
| A hízók ápolása | 298 |
| A hizlalás tartalma és a súlygyarapodás | 299 |
| Baby beef-ek hizlalása | 300 |
| Fejlődő bikák hizlalása | 301 |
| Hizlaló takarmányozás a lefejésre szánt teheneknél | 301 |
| Borjúhizlalás | 302 |
| A levágott szarvasmarhák húsának felosztása a mészárosiparban | 302 |
| A szarvasmarha mint erőtermelő | |
| Az igásökör kiválasztása | 305 |
| Az igásökör takarmányozása | 307 |
| Az igásökör ápolása | 310 |
| A jármok | 311 |
| A fejőstehén igázása | 311 |
| A tenyészbika igázása | 312 |
| A szarvasmarha keresztezése rokonfajokkal | 315 |
| Függelék - A bivaly tenyésztése | |
| A bivaly gazdasági jelentősége és domesztikációja | 317 |
| A bivaly tenyésztésének előismeretei | 317 |
| A bivaly tenyésztése és felnevelése | 319 |
| A bivaly mint tejtermelő | 320 |
| A bivaly mint hús- és erőtermelő | 321 |
Folytatás Microsoft-tal