Hegedűs Sándor, a százkezű politikus

Fülszöveg

Hegedűs Sándor (1847-1906) a 19. század második felének és a 20. század első éveinek - mára sajnálatosan elfeledett - kiemelkedő személyisége, neves publicistája és ismert politikusa volt. Halálakor azt irta róla Mikszáth Kálmán: „a százkezű ember halt meg itt, aki valamennyi kezével dolgozott, soha se pihent, mert soha el nem fáradt, egy percre meg nem állt, mindig sietett."
A jelen kötet a véletlennek köszönheti megjelenését. Hatvan évig rejtette titkait az a hét utazóláda, amelyekkel egykor Hegedűs Sándor, Széli Kálmán kereskedelmi minisztere utazott szerte a világban. Ezekben kaptak helyet azok a dokumentumok, amelyeket lánya. Hegedűs Rózsi (1881-1947) évtizedeken át gyűjtött, elsősorban az apjáról, valamint családja más tagjairól. Hegedűs Sándor felesége Jókay Jolán, Jókai Mór unokahúga volt; gyermekei: Rózsi, Sándor és Hegedűs Lóránt, a későbbi pénzügyminiszter Hegedűs Rózsi unokái, Töry Edit és Magda ma is élö örökösei ennek a hagyatéknak. Még gyerekek voltak, amikor a... Tovább

Fülszöveg

Hegedűs Sándor (1847-1906) a 19. század második felének és a 20. század első éveinek - mára sajnálatosan elfeledett - kiemelkedő személyisége, neves publicistája és ismert politikusa volt. Halálakor azt irta róla Mikszáth Kálmán: „a százkezű ember halt meg itt, aki valamennyi kezével dolgozott, soha se pihent, mert soha el nem fáradt, egy percre meg nem állt, mindig sietett."
A jelen kötet a véletlennek köszönheti megjelenését. Hatvan évig rejtette titkait az a hét utazóláda, amelyekkel egykor Hegedűs Sándor, Széli Kálmán kereskedelmi minisztere utazott szerte a világban. Ezekben kaptak helyet azok a dokumentumok, amelyeket lánya. Hegedűs Rózsi (1881-1947) évtizedeken át gyűjtött, elsősorban az apjáról, valamint családja más tagjairól. Hegedűs Sándor felesége Jókay Jolán, Jókai Mór unokahúga volt; gyermekei: Rózsi, Sándor és Hegedűs Lóránt, a későbbi pénzügyminiszter Hegedűs Rózsi unokái, Töry Edit és Magda ma is élö örökösei ennek a hagyatéknak. Még gyerekek voltak, amikor a második világháború után a lezárt ládák annak a budai háznak a pincéjébe kerültek, ahol Töry Magda ma is él. A pince renoválása során nyitottuk föl a ládákat, és egykori történész szakosként nem volt nehéz fölismernem a megtalált dokumentumok jelentőségét. Az örökösök jóváhagyásával és megbízásából kezdettől fogva arra törekedtem, hogy e dokumentumok közkinccsé váljanak. Ennek megfelelően a teljes hagyaték rövidesen az Országgyűlés Múzeumába kerül. Törekvésem volt továbbá, hogy a fellelt hagyaték nyomán egy ezt szolgáló kiadvány révén rátereljem a figyelmet Hegedűs Sándor tevékenységében sokoldalú életére és eredményekben vitathatatlanul gazdag munkásságára. Szerencsés körülménynek mondható, hogy a kiadvány létrehozásának tervével megkeresett történészek, a kiadó, valamint a kötetünk megjelenését lehetővé tevő intézmények vezetői (a Magyar Országgyűlés, a Parlament Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a XIL kerületi Önkormányzat) egyaránt kedvezően fogadták kezdeményezésemet. Mindezen tényezőknek köszönhető, hogy a mai kor embere számára Hegedűs Sándor neve és alakja több évtizedes feledés után visszakerülhet a nemzeti emlékezetbe. Hiszem, hogy e kiadvány révén hasznosulhat Hegedűs Sándor életmüve, és sokakhoz eljut mának szóló üzenete.
Budapest, 2014. január KovÁcs László
a kötet kiadásának koordinátora és a Hegedűs-hagyaték gondozója
\ SBN 978-963-446.715.1 I Vissza