A magyar stilisztika a kezdetektől a XX. század végéig

Fülszöveg

Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki elsőként iskolát teremtett a stilisztikát illetően, összeállította a szintén első stilisztikatörténeti áttekintést: A magyar stilisztika a kezdetektől a XX. század végéig címmel. Több mint fél évszázados eddigi pályája során egyetemi és főiskolai oktatása, valamint kutatása közben olyan tanulmányok születtek, amelyek átfogják szinte a teljes magyar stilisztika történetét Sylvester Jánostól Balázs Jánosig. Stilisztikatörténetünk korszakbeosztásának a bemutatása után szó esik ebben a kötetben csaknem mindenkiről, aki valamilyen módon építette a magyar stilisztika útját. Tehát a következőkről: Sylvester után Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Pereszlényi Pál, Pesti Gábor, Czeglédi István, Gyöngyösi István, majd a második korszakban, a XVIII. században Aranka György, Faludi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Bitnitz Lajos és a Magyar Nyelvőr idevágó szerepe. Aztán a harmadik korszakban, a XX. század első felében: Gombocz Zoltán, Mészöly Gedeon, Laziczius Gyula és a Magyar Nyelvőr ekkori szerepe. A század második felében pedig: Illyés Gyula, Balázs János, valamint az ELTE Mai magyar nyelvi tanszéke mellett 1970-től működő Stíluskutató csoport, amely több kötettel tette - és teszi - gazdagabbá a jelen stilisztikáját. Különösen fontos a XX. században a francia eredetű funkcionális stilisztika indulása, kibontakozása (a század közepén a hetvenes évek elejéig a hanyatlása), majd a napjainkban is folytatódó fellendülése. És itt van az új stilisztikai irányzat: a kognitív stilisztika is. Az egyes tanulmányok rendszerint tartalmaznak szakirodalmat. Megjegyzem még, hogy Szathmári professzor stílusa mindig a tárgyhoz illő, de gördülékeny, olvasmányos mindenki számára.
Akit tehát érdekel a magyar stilisztika változatos, de napjainkban különösen fellendülő útja, forduljon ehhez a stilisztikatörténeti kötethez. Ezenkívül is haszonnal tanulmányozhatják a magyartanárok, az egyetemi és főiskolai hallgatók, az érdeklődő középiskolások és mindenki, aki vonzalmat érez a magyar művelődéstörténet eme fontos ágához: a stilisztikához. Vissza