Három fejezet a magyar költői stílus történetéből

Előszó

1. A Három fejezet a magyar költői stílus történetéből című jelen tanulmány lényegében része a Finnországban 1990-ben mintegy egyetemi segédkönyvként napvilágot látott munkámnak: Fejezetek a magyar költői stílus történetéből (Castrenianumin toimitteita 38. Fólia Hungarica 5. Yliopistopaino. Helsinki, 1990. 196 1.). A Nyelvtudományi Értekezések sorozatban való - sajnos lerövidített - megjelentetésére nemcsak azért gondoltam, mert a helsinki kiadvány itthon csaknem teljesen hozzáférhetetlen, hanem mivel úgy vélem - és ez talán nem szerénytelenség -, hogy gyarapítja a soknak egyáltalán nem mondható stílustörténeti munkák számát, továbbá ízelítőt ad a funkcionális stilisztika elvi hátteréről és elemző gyakorlatáról. Aztán hogy igazolja a következőt: az irodalmi vagy műelemzés, szépirodalmi művek „teljes értékű" megértetése - amely elsősorban persze az irodalomtudomány felségterülete - nem létezhet stíluselemzés, vagyis a stiláris eszközök „hírérték"-ének a módszeres feltárása nélkül; és hogy a stíluselemzés rendkívül sokrétű, sok diszciplínát érintő filológusmunka, amely - mutatis mutandis - nem nélkülözheti például az adott esetben a nyelvtörténet tanulságait sem.
2. Mi jellemzi az említett teljesebb és ezt a lerövidített munkát? Mindenekelőtt az, hogy a magyar költői stílus alakulásának egy-egy korszakát mutatja be, mégpedig elsősorban arra a korra nagyon jellemző reprezentatív versnek meghatározott - az ún. funkcionális stilisztikának megfelelő - módszer szerinti stíluselemzése alapján. Továbbá a stílustörténeten belül ez a kötet céljánál fogva egy kissé stilisztika, irodalomtörténet, esztétika, valamint művészet- és művelődéstörténet is, s ugyanakkor valamelyest bepillantás Magyarország korabeli történelmébe.
3. Az eredeti tanulmány három részből áll. Az első a stílus, a stilisztika, a stíluselemzés alapkérdéseit foglalja össze, tézisszerűen. Egyébként maguk az elemzések -jóllehet a gyakorlat felől - megmutatják az alapkérdésekre adott válaszokat is. A második részben röviden rámutatok a magyar irodalom legfőbb sajátságaira, és ismertetem irodalmunk történetének korszakbeosztását. Ezután szólok a korstílus és a stílusirányzat (gyakran vitatott) kategóriájáról, majd módszertani megjegyzéseket teszek a stílustörténet itteni tárgyalására. A harmadik részben kerül sor a középkori irodalom, a reneszánsz, a romantika, a századforduló, illetve a szecesszió és az impresszionizmus stílusának a jellemzésére és elemzésére. A tanulmányt szakirodalmi jegyzék zárja. Vissza