Felderítő szemle 2008. december

Előszó

Tisztelt Olvasók!
2008 nevezetes évként őrződik meg a Haza védőinek emlékezetében. Számos jeles évforduló adott lehetőséget az ünneplésre, amelyek közül kiemelkedik a Magyar Honvédség létrejöttének 160. évfordulója, valamint az önálló magyar katonai felderítés és hírszerzés megalapításának 90. évfordulója. Több mint négy évtizedes hivatásos katonai szolgálatom kapcsán magam is érintett vagyok minkét eseményben: a Magyar Honvédség tisztjeként, majd tábornokaként teljesítettem szolgálatot különböző beosztásokban, s megadatott, hogy annak idején az MK Katonai Felderítő Hivatal főigazgató-helyettese beosztást is betölthettem.
Ezért is örömmel tettem eleget az MK Katonai Felderítő Hivatal Tudományos Tanácsa elnöke felkérésének, hogy mint a szakterület egyik fő ismerője, megoszthatom gondolataimat Önökkel az általam is nagyon fontosnak tartott katonadiplomáciai tevékenységről. A történelemből mindannyiunk számára ismert tény, hogy Magyarország 1918. október végén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően ismét független állam lett. Az ország visszanyerte teljes önállóságát a külügy és a hadügy területén is. Károlyi Mihály kormánya nemcsak a külügyi apparátus létrehozásához kezdett hozzá azonnal, hanem létrehozta a honvédségnél azokat a szerveket, amelyek a hadvezetés számára nélkülözhetetlen katonapolitikai tájékozódást lehetővé tették.
Az akkori Hadügyminisztériumban felállították az 1. (hírszerző) osztályt, amelynek vezetőjévé Stojakovics Demetert (1935-től Sztójay Döme) nevezték ki. Már 1918. november 6-án az első katonai attasét. Gömbös Gyulát Zágrábba helyezték ki, de nem egészen két héttel később haza is tért, mivel Zágráb nem akart attaséhivatalt kölcsönösen felállítani. Még a trianoni szerződést megelőzően nyolc európai fővárosban létesült attaséhivatal: Berlin, München, Bécs, Varsó, Krakkó, Prága, Belgrád és Róma. A Trianoni Békeszerződés katonai rendelkezései azonban megtiltották Magyarországnak, hogy vezérkart működtessen, és természetesen ez a tilalom a katonai felderítő tevékenységre is vonatkozott. Ezért a magyar hadvezetés a Vezérkart egy elnevezésbeli változtatással a Hadügyminisztérium VI. (katonai) Főcsoportjaként működtette. Vissza