Séta gramofonzenére

Fülszöveg

A Séta gramofonzenére első, hiányos kiadását (1985) csak a rendszerváltozás után követhette a hiánytalan második. A regényt több nyelvre lefordították.

„A Séta... szerzője tobzódik a történetekben, és regénye nem csak leleményes szerkezetével lebilincselő, hanem azzal, amit hordoz: a köznapi emberség olyan fokú megértését, amire csak a Suksinszerű orosz írók képesek." (Adriana Bittel: Jánosok, nők és bakkecskék halmaza)

„Szávai Géza irigylésre méltó epikai vénával rendelkezik. Az általa megírt Benedek család történetében némiképp benne van a huszadik századi próza története is." (Tudoréi Urian: A Benedek család papír-impéruma)

„Szávai Géza nem csupán egy szokatlan regényszerkezet feltalálója, de értelmező is." (Alekszandr Melihov: A névadó)

„Hogy itt a család kecskéinek története a család tagjainak életpályájával egyenrangú, jól érzékelteti azt a keretet, amelyben a nehéz időket - biblia és sztáiinizáció, kecskebak-vásárok és nőügyek közepette - túléli a kisember. Igen szórakoztató könyv: életről, szerelemről és diktatúráról." (Richárd Wagner: A nyolcvanas évek gramofonzenéje)

„Csalóka, pikareszk jellegű, ugyanakkor elégikus könyvvel van dolgunk, amely mohón merít az élet féktelen őserejéből; örömteli és cáfolhatatlanul komikus, egyúttal azonban keserű, kétségbeesést sugalló..." (Feliks Netz: Nők és bakkecskék között). Vissza