Előszó
A Württembergi Tartományi Könyvtárban (Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart, GaisburgerstraBe 4a) egy száz, színes, kéziratos várrajzot tartalmazó, keménytáblás kötetet őriznek a török hódítás korából. A 49 x 36 cm nagyságú, 5 cm vastagságú, barna, mintázott, papírborítójú kötet a könyvtár térképgyűjteményében (Karten und Graphische Sammlugen) a Karten/Sammelband 35 katalógusszámot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar, Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak, alaprajzban vagy madártávlatos megoldásban készültek. A francia, olasz vagy gótbetűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges rajzok azonosításához.
A szerző 1972 óta foglakozik a törökkori, magyar vonatkozású, kéziratos térképekkel. Magyarország viharos történelme, a több mint 150 éves török megszállás az oka, hogy korabeli térképeinek többsége külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsbe, a Rajna-parti Karlsruheba, Isztambulba és Stockholmba került.
A szerző a Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm, Banérgatan 64.) 122 rajzot talált, melyből százat sorszámozva, 46 x 35 cm nagyságú kötetbe fűztek össze. Többévi munkával a szerző identifikálta a térképanyagot és 1996-ban Budapesten könyv formájában kiadta: Törökkori várrajzok Stockholmban. A könyv sikert aratott Magyarországon és Svédországban is. Szita László pécsi levéltáros hívta fel a szerző figyelmét a Stuttgartban őrzött térképekre. Az 1997. évi stuttgarti és karlsruhei kutatás során derült ki, hogy a stockholmi és a stuttgarti térképkötet lényegében azonos. A közös vízjel bizonyítja, hogy a rajzok közel egyidőben, egy helyen készülhettek. 1975-ben a Kungliga Krigsarkivet felkérte a szerzőt, kutassa ki, hogyan kerülhettek magyar vonatkozású várrajzok Stockholmba? A több mint húsz éves kutatómunka Budapesten, Karlsruheban és Stuttgartban azt a feltevést igazolta, hogy a két azonos térképkötetet Károly Gusztáv baden-durlachi őrgróf (1648-1703) másoltatta a család gazdag térképanyagát felhasználva 1697-1703 között. Ugyanis az őrgróf a sváb csapatok parancsnokaként részt vett a törökök Magyarországról való kiűzésében. A hadi eseményekről rendszeresen tájékoztatta rokonát, a svéd királyt. Leveleihez többször mellékelt a helyszínen rajzolt várrajzot, tábortérképet.
A szóban forgó két térképes kötet szebbikét Károly Gusztáv elküldte Stockholmba, királyi rokonának, a másik pedig Wüttembergben maradt, a stuttgarti Tartományi Könyvtár tulajdona.
Megemlítem, hogy a 62. számú térképet, mely Mezőkeresztes környékét ábrázolja, valaki zsilettel kivágta a kötetből. Hogy a barbár tettet ne lehessen felfedezni, a tolvaj a tartalomjegyzék második oldalát is kivágta.
Vissza 
