1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Századok 1966/1.

A Magyar Történelmi Társulat közlönye - 100. évfolyam 1. szám

Előszó

Európa egyik legrégibb egyeteme fennállásának 600 éves, másrészt az 1815-ös bécsi kongresszus 150-ik évfordulója adta a gondolatot, hogy 1965-ben Bécs adjon helyet a XII- nemzetközi... Tovább

Előszó

Európa egyik legrégibb egyeteme fennállásának 600 éves, másrészt az 1815-ös bécsi kongresszus 150-ik évfordulója adta a gondolatot, hogy 1965-ben Bécs adjon helyet a XII- nemzetközi történészkongresszus tanácskozásainak. Párizs (1950), Róma (1955), Stockholm (1960) után szerencsés választás volt az osztrák történészek meghívását elfogadni, mivel Bécs mindinkább kezd bizonyos összekötőkapocs-funkciót betölteni a keleti és nyugati, a szocialista és polgári országok tudományos, kulturális élete között, s mint ilyen, alkalmas hely volt a történészek tudományos eszmecseréjének lebonyolítás ara. A feladat, melyet az osztrák rendezőbizottság igyekezett a lehető legjobban megoldani, kétségkívül nem volt könnyű, különösen ha figyelembe vesszük, hogy több mint 2400 történész vett részt a XII. nemzetközi történészkongresszuson. Legnagyobb számú a francia és az angol delegáció volt, 325 illetve 300 delegátussal, de nem messze maradt el tőlük a nyugat-német, illetve az olasz résztvevők száma sem. A 130 amerikai történész után számszerűleg a NDK 70 és a Szovjetunió 60 delegátusa következett, de a többi népi demokratikus ország is minden eddigit meghaladó számú delegációval (30-50 fő) képviseltette magát. Ami tehát a résztvevőket illeti, Európa és Amerika megőrizte vezető szerepét. A többi kontinenst továbbra is inkább csak néhány nagy ország (India, Japán) képviselte, s ezek sem annyira a résztvevők száma által, mint inkább a tudományos témák révén tudtak az eddiginél nagyobb szerephez jutni. Nemcsak a résztvevők száma volt nagyarányú, hanem a program is igen széles volt. A kongresszus szervezője, a Nemzetközi Történész Bizottság (CISH) ugyanis a stockholmi történészkongresszus után szakított az addigi gyakorlattal, mely 5 - módszertani, ókori, középkori, újkori és legújabbkori szekció közt osztotta meg a vitát, s az utóbbit új szempontok szerint igyekezett csoportosítani. Először is, az egyes nemzeti bizottságok javaslata alapján kiemeltek 6 nagy, átfogó történeti témát - mint például: a kulturális fejlődés, a nacionalizmus és internacionalizmus, a világ mérlege 1815-ben -, s ezeket állították az első szekció vitáinak középpontjába. Másodszor, az Európa-centrikus történelemszemlélettel való szakítás kifejezéseként a kongresszus második szekcióját az Európán kívüli kontinensek története tanulmányozásának szentelték. Vissza

Tartalom

TANULMÁNYOK
A XII. nemzetközi történészkongresszus 3
Pach Zsigmond Pál: A III. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról 19
Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740-1780 között (I. rész) 27
Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
KÖZLEMÉNYEK
Simonyi Henri: Visszaemlékezések 98
Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére (1902-1904) 118
VITA
A párt szövetségi politikájának történeti fejlődése (1936-1962). A Párttörténeti Intézet tudományos ülésszakáról (Tóth István - Vértes Róbert) 138
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA
Az európai népi demokráciák történetének kutatása a lipcsei Marx Károly Tudományegyetemen (Erich Donnert - Rochus Door) 157
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI
Csatáry Mária: A Magyarország története I-II. köt. iskolai felhasználásáról 162
TÖRTÉNETI IRODALOM
Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához (Ism. Bónis György) 166
A magyar irodalom története II. (Ism. Péter Katalin) 172
Galántai József: Magyarország az első világháborúban.
1914-1918 (Ism. Gonda Imre) 180
Siklós András: Az 1918 -1919. évi magyarországi forradalmak (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 183
L. Nagy Zsuzsa: Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919 (Ism. Degré Alajos) 185
Marx-Engels: Az I. Internacionálé (Ism. Jemnitz János) 187
Síh Endre: Fekete-Afrika története. II. köt. (Ism. Krizsán László) 188
Dmitrij Szergeevics Lihacsev: Kul'tura ruszszkogo naroda X- XVII vv. (Ism.. Menyhárt Lajos) 191
Je. A. Razin: A had művészet története. II. kőt. (Ism. Tóth Gyula) 192
Marian Tyrowicz: Towarzystwo Demokratyczne Polskié 1832-1863 (Ism. Kovács Endre) 194
Richard Prazák: Madarská reformovaná inteligence v ceském obrození (Ism. Niederhauser Emil) 197
Magyarok és a Risorgimento (Ism. Lukács Lajos) 198
Huber Mohr: Das katholische Apostolát (Ism. Bellér Béla) 200
R. Palme Dutt: Korunk történelmi problémái (Ism. Solt László) 204
Stephan Ludwig Roth: Gesammelte Sehriften und Briefe 7. Bd. (Ism. Sárközi Zoltán) 206
Szilágyi János: Munkásosztályunk általános műveltségi helyzete 1919-1945 között (Ism. Glatz Ferenc) 207
Die Matrikel der Universität Basel (Ism. Benda Kálmán) 211
Mészáros István: A középkori nevelés (Ism. Kardos József) 212
Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága (Ism. Borús József) 214
Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében a korabeli tankönyvirodalom tükrében (Ism. V. Vörös Károly) 215
FOLYÓIRATSZEMLE
Magyar folyóiratok 218
Külföldi folyóiratok 234
KRÓNIKA
Kazimierz Lepszy (1904 -1964) (Székely György) 267
A Magyar Történelmi Társulat hírei 269
Levéltári hírek (I. E.) 271
Beszámolók Katus László és Puskás Julianna kandidátusi disszertációinak vitáiról (Szász Zoltán - Stier Miklós) 271
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv