| Kiadó: | Magyar Helikon |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Nyl kötés |
| Oldalszám: | 466 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Sorszámozott kiadás. |
| Ódák és balladák | |
| Mózes a Níluson (Kardos László) | 9 |
| Gyermekkorom (Kálnoky László) | 12 |
| Újra hozzád (Kálnoky László) | 15 |
| Keleti énekek | |
| A rabnő (Kálnoky László) | 19 |
| Holdfény (Nemes Nagy Ágnes) | 21 |
| A gyermek (Nemes Nagy Ágnes) | 22 |
| A dzsinnek (Kardos László) | 23 |
| Álmodozás (Kálnoky László) | 27 |
| Őszi lombok | |
| Spártára Róma jött (Rónay György) | 31 |
| Egy járókelő álmodozása egy királlyal kapcsolatban (Kálnoky László) | 33 |
| Amit a hegyen hallani (Nemes Nagy Ágnes) | 36 |
| Szerelmes levelek (Lator László) | 38 |
| Mikor a könyv (Nemes Nagy Ágnes) | 40 |
| Örömmel űlök én (Nemes Nagy Ágnes) | 40 |
| Lásd, érdes ez az ág (Nems Nagy Ágnes) | 41 |
| Naplementék (Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes) | 42 |
| Egy szóra még (Somlyó György) | 44 |
| Alkonyati énekek | |
| 1830 júliusa után (Nemes Nagy Ágnes) | 49 |
| Torony tövén (Kárpáty Csilla) | 52 |
| Canarishoz (Nemes Nagy Ágnes) | 53 |
| Ó, ne mondj a bukott asszonyra soha rosszat (Lator László) | 56 |
| Alphonse Rabbe-hoz (Rónay György) | 57 |
| Anakreon, csobog dalod érzéki habja (Rónay György) | 60 |
| Ó, hogy ábrándjaid (Lator László) | 61 |
| Mivel ajkamhoz ért (Kálnoky László) | 62 |
| Mert színig telve minden óránk (Nemes Nagy Ágnes) | 63 |
| Hív a csupa virág május (Lator László) | 65 |
| Egy Petrarca-kötet első oldalára (Lator László) | 65 |
| Mások életüket (Kálnoky László) | 66 |
| Date lilia (Nemes Nagy Ágnes) | 68 |
| A lélek hangjai | |
| Vergiliushoz (Nemes Nagy Ágnes) | 73 |
| Jöjjön, szép bűvölőm (Lator László) | 74 |
| Albrecht Dürerhez (Lator László) | 75 |
| Mert minden földi lélek (Szabó Lőrinc) | 76 |
| A tehén (Nemes Nagy Ágnes) | 78 |
| Ó, az a régi kert (Nemes Nagy Ágnes) | 79 |
| Némely lélekben (Rónay György) | 80 |
| Fények és árnyak | |
| Megnyugtató látvány (Nemes Nagy Ágnes) | 83 |
| Egy flamand ablak üvegére (Nemes Nagy Ágnes) | 84 |
| Gitár (Radnóti Miklós) | 85 |
| Ne dicsérd a dicsőséget (Rónay György) | 85 |
| Találkozás (Nemes Nagy Ágnes) | 87 |
| Olympio siralma (Kálnoky László) | 89 |
| Aminek szárnya van (Rónay György) | 94 |
| Egy kisgyermek sírjára a tengerparton (Nemes Nagy Ágnes) | 95 |
| Oceano nox (Kálnoky László) | 94 |
| Júliusi éjszakák (Rónay György) | 97 |
| Fenyítések | |
| A Franciaországba való hazatérés pillanatában (Kálnoky László) | 101 |
| Ha meghajolsz, Franciaország (Tóth Judit) | 104 |
| Az 1852 január elsejei Te Deum (Kálnoky László) | 105 |
| Művészet és nép (Somlyó György) | 107 |
| Európa térképe (Gáspár Endre) | 108 |
| Éj van, fekete éj (Tóth Judit) | 110 |
| Emlékezés negyedike éjszakájára (Nemes Nagy Ágnes) | 111 |
| Mert mélybe hullott (Nemes Nagy Ágnes) | 112 |
| A tétlen engedelmesség (Lator László) | 114 |
| Vidám élet (Lator László) | 125 |
| Amit a költő 1848-ban gondolt (Rónay György) | 129 |
| Élők azok csupán (Somlyó György) | 130 |
| Pauline Roland (Nemes Nagy Ágnes) | 132 |
| Bűnhődés (Illyés Gyula) | 135 |
| A néphez (Somlyó György) | 146 |
| Stella (Nemes Nagy Ágnes) | 147 |
| Szóljatok szüntelen (Nemes Nagy Ágnes) | 148 |
| Ultima verba (Somlyó György) | 149 |
| Lux (Somlyó György, Nemes Nagy Ágnes) | 151 |
| Szemlélődések | |
| A költő a mezőn sétálgat (Rónay György) | 157 |
| Két lányom (Nemes Nagy Ágnes) | 157 |
| Vidéki élet (Rónay György) | 158 |
| Válasz egy vádiratra (Gáspár Endre) | 161 |
| Vere novo (Nemes Nagy Ágnes) | 167 |
| Régi dal az ifjúságról (Nemes Nagy Ágnes) | 168 |
| Meztélláb volt a lány (Rónay György) | 169 |
| Mulatság Teréznél (Somlyó György) | 170 |
| Boldog, ki elmereng az örök dolgokon (Szegzárdy-Csengery József) | 172 |
| Egység (Rónay György) | 173 |
| Igen, az álmodó vagyok (Rónay György) | 173 |
| Úgy kell, hogy fény meg árny barátja (Rónay György) | 175 |
| Omphalé rokkája (Nemes Nagy Ágnes) | 175 |
| Cseresznyét szedni jött (Szegzárdy-Csengeri József) | 176 |
| Ifjú vagy vén vagyok (Rónay György) | 177 |
| Szorítottam karomba zárva (Lator László) | 178 |
| Látod, mondta neki (Nemes Nagy Ágnes) | 179 |
| A "Divina Commedia" egy példányára (Rónay György) | 179 |
| Mélabú (Nemes Nagy Ágnes) | 180 |
| Szerelem (Somlyó György) | 184 |
| Szeretem a csalánt, a pókot én (Lator László) | 186 |
| Fölvette azt a jó szokást (Nemes Nagy Ágnes) | 187 |
| Sápadt volt, s mégis rózsaszín volt (Nemes Nagy Ágnes) | 188 |
| Amíg a tengerész (Lator László) | 189 |
| Élsz, mondod (Somlyó György) | 190 |
| Ha földereng a táj (Nemes Nagy Ágnes) | 190 |
| Villequier-ben (Kálnoky László) | 191 |
| Írás 1846-ból (Szabó Lőrinc) | 197 |
| A koldus (Nemes Nagy Ágnes) | 209 |
| A feuillantinusoknál (Rónay György) | 210 |
| Ponto (Nemes Nagy Ágnes) | 211 |
| Szavak a dünán (Rába György) | 212 |
| Jelenés (Rónay György) | 213 |
| E virágot neked téptem (Nemes Nagy Ágnes) | 214 |
| A híd (Rónay György) | 215 |
| Egy nap a nagyszerű próféta (Rónay György) | 216 |
| Az ablakban, éjszaka (Rónay György) | 217 |
| Az angyalokhoz, akik látnak (Rónay György) | 221 |
| Ó örvény! lebukik s kételyt hoz fel a lelkünk (Rónay György) | 221 |
| Jaj! minden csupa sír (Rónay György) | 222 |
| Religio (Rónay György) | 223 |
| Amit az árnyék ajka mond (Rónay György) | 224 |
| Századok legendája | |
| A lelkiismeret (Kardos László) | 249 |
| Az alvó Boáz (Nemes Nagy Ágnes) | 251 |
| A hydra (Jékely Zoltán) | 254 |
| A szatír (Nemes Nagy Ágnes) | 254 |
| Az éj, az éj, az éj (Kosztolányi Dezső) | 257 |
| Orpheus (Rónay György) | 259 |
| Az eylaui temető (Kálnoky László) | 259 |
| Szegény emberek (Szabó Lőrinc) | 267 |
| Polgárháború (Somlyó György) | 275 |
| Meghódított ég (Kálnoky László) | 277 |
| Utcák és erdők dalai | |
| Ettük a fekete cseresznyét (Rónay György) | 295 |
| Paulo "minora" canamus (Rónay György) | 295 |
| A természet nagyon szeret (Nemes Nagy Ágnes) | 298 |
| Ünnepnap Párizs környékén (Nemes Nagy Ágnes) | 299 |
| Az asszonytól az égig (Lator László) | 301 |
| A vetés évszaka (Nemes Nagy Ágnes) | 302 |
| Sillabizál egy rajnyi szőke (Lator László) | 303 |
| A népek hat évezred óta (Rába György) | 304 |
| A rettenetes év | |
| Előhang (Somlyó György) | 309 |
| Grant üzenete (Jánosy István) | 309 |
| Franciaországhoz (Szabó Lőrinc) | 311 |
| Halottaink (Kálnoky László) | 312 |
| Levél egy hölgyhöz, melyet léghajóval küldtem el 1871. január 10-én (Kosztolányi Dezső) | 313 |
| Kitörés (Somlyó György) | 316 |
| A gyermekét oltalmazó anya (Szegzárdy-Csengery József) | 317 |
| Nappal van? Éjszaka? (Nemes Nagy Ágnes) | 318 |
| Mit! a testvériség (Somlyó György) | 319 |
| Sebesülten halad a rab nő (Nemes Nagy Ágnes) | 320 |
| Egy barikádhoz (Somlyó György) | 321 |
| A letiportakhoz (Kálnoky László) | 323 |
| A jövendő (Somlyó György) | 328 |
| A perbefogott forradalom (Jékely Zoltán) | 330 |
| A múlt emberei (Somlyó György) | 331 |
| A nagyapaság művészete | |
| Jeanne belép (Rába György) | 335 |
| A másik (Rába György) | 335 |
| Georges és Jeanne (Rónay György) | 336 |
| Kézen fogva a két kicsit (Somlyó György) | 338 |
| Nyitott ablaknál (Somlyó György) | 339 |
| Jeanne rózsás arccal ült (Rónay György) | 339 |
| Ó! a hold kell? (Rónay György) | 340 |
| Az én lelkem (Somlyó György) | 341 |
| A sebhely (Somlyó György) | 341 |
| Száraz kenyéren élt (Kálnoky László) | 342 |
| Az eltört váza (Somlyó György) | 343 |
| S Jeanne Mariette-hez így szólt (Lator László) | 344 |
| Mindent elnézni, sok (Kárpáty Csilla) | 344 |
| A szellem égtájai | |
| A birodalmak támasza (Kálnoky László) | 349 |
| Tovább ment (Kálnoky László) | 350 |
| A papokhoz (Somlyó György) | 351 |
| Gyűlölnek (Kárpáty Csilla) | 351 |
| Árnyból s márványból (Nemes Nagy Ágnes) | 343 |
| Az abszolút s örök (Rónay György) | 354 |
| Ó, legyek bár (Kálnoky László) | 355 |
| Ó, minden emberi hívságok (Kálnoky László) | 356 |
| Találkozás egy kis rőzseszedő lánnyal (Szegzárdy-Csengeri József) | 357 |
| Az egész lant | |
| Viro maior (Somlyó György) | 361 |
| Levél (Tóth Judit) | 363 |
| Ha feltűnik a hold (Szegzárdy-Csengeri József) | 365 |
| Az éj óráiban, Uram, én eltünődtem (Rába György) | 366 |
| Szent a márvány (Kálnoky László) | 366 |
| Parasztként élek itt (Szegzárdy-Csengeri József) | 367 |
| Guernesey szigetén (Kárpáty Csilla) | 368 |
| Búvóhelyemen (Kárpáty Csilla) | 368 |
| Alkonyat (Szegzárdy-Csengeri József) | 369 |
| Tavasz (Nemes Nagy Ágnes) | 370 |
| Vadonerdő ölén (Kálnoky László) | 370 |
| A vízmosáson (Kárpáty Csilla) | 371 |
| Éjszaka (Kálnoky László) | 372 |
| E városban, ahol nem lüktet semmi élet (Nemes Nagy Ágnes) | 375 |
| Este (Tóth Judit) | 376 |
| Éjjeli szállás (Szabó Lőrinc) | 377 |
| Ébredéskor (Kárpáty Csilla) | 377 |
| Ki jár fejünk fölött (Rónay György) | 378 |
| Théophile Gautier-hoz (Nemes Nagy Ágnes) | 379 |
| Louis B.-hez (Somlyó György) | 381 |
| Dolgozom (Kálnoky László) | 383 |
| Mikor a nap leszáll (Kálnoky László) | 384 |
| Ave, Dea, moriturus te salutat (Somlyó György) | 386 |
| Látom húsz év után (Jékely Zoltán) | 386 |
| Nem torpanok meg (Kárpáty Csilla) | 388 |
| Ki vagy te, vándor? (Szegzárdy-Csengeri József) | 389 |
| Az agg naponta (Szegzárdy-Csengeri József) | 389 |
| Mikor kezem remeg (Kálnoky László) | 390 |
| Kamaszkor (Jékely Zoltán) | 391 |
| Ugye, szívem (Szegzárdy-Csengeri József) | 392 |
| Nivea non frigida (Somlyó György) | 392 |
| J*** asszonynak (Somlyó György) | 393 |
| Egy halhatatlanhoz (Somlyó György) | 394 |
| Egy bűvös áprilist éltünk át, ő meg én (Kálnoky László) | 395 |
| Hogyha két szerető szív megöregedik (Kálnoky László) | 396 |
| Franciaországhoz, 1872-ben (Kálnoky László) | 396 |
| Végzetes évek | |
| A tanácsban (Somlyó György) | 403 |
| Dehogy kivánom én (Somlyó György) | 404 |
| A csemegénél (Somlyó György) | 404 |
| Utolsó kéve | |
| Most, hogy e sorokat írom (Szegzárdy-Csengeri József) | 409 |
| Alkonyra hajlik (Nemes Nagy Ágnes) | 409 |
| Májusban (Kálnoky László) | 410 |
| Mást nem kivántam én (Nemes Nagy Ágnes) | 411 |
| Kertem (Nemes Nagy Ágnes) | 411 |
| Ifjító lehelet (Kálnoky László) | 412 |
| Zordan, hatalmasan (Rónay György) | 412 |
| Lélek, aki csupán gyémánthoz mérhető (Nemes Nagy Ágnes) | 413 |
| A fürdő nőkre (Tóth Judit) | 414 |
| A titkos lény (Rónay György) | 415 |
| Az életnek ezen a pontján (Nemes Nagy Ágnes) | 415 |
| Hajnalban hirtelen (Nemes Nagy Ágnes) | 416 |
| Egy mondácskát meséltem (Jékely Zoltán) | 416 |
| Unokám (Nemes Nagy Ágnes) | 417 |
| A végtelen parány (Tóth Judit) | 417 |
| Olyan nagyszerüvé és tiszteltté az aggkort (Lator László) | 419 |
| Mély, mozdulatlan, ős, időtlen, abszolút (Rónay György) | 420 |
| Öntudatlan tolvajok (Tóth Judit) | 421 |
| Szeretlek, nyílt-szemű (Somlyó György) | 422 |
| Minden ember (Somlyó György) | 422 |
| Epilógus helyett (Somlyó György) | 423 |
| Óceán | |
| "Nuda" (Somlyó György) | 427 |
| Légy bár félisten (Somlyó György) | 428 |
| Lehetne csak, idő! (Somlyó György) | 429 |
| La Figliola (Tóth Judit) | 429 |
| Utószó (Szegzárdy-Csengery József) | 431 |
A borító enyhén kopott, néhány lap elszíneződött. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.
Ez a 302. számú példány. A borító színe eltér a könyvadatban megadottól. Védőborító nélküli példány.
A védőborító kissé elszíneződött, szakadozott.
Ez a 20. számú példány.
