Százhuszonöt kép

Fülszöveg

1850-1851-ben Bécsben Anton Ziegler két kötetben megjelentette az 1848-49-es forradalmak és szabadságharcok történetét, amelyet 125 db. litográfiával díszített. A képeket négy nyelvű - olasz, német, cseh és magyar - képaláírásokkal látta el. A köteteknek nemcsak kiadója, hanem egyben a szöveg szerzője és részben illusztrátora is volt. Kiállításunkon Ziegler könyveinek minden képét bemutatjuk, az események időrendjében felsorakoztatva.
A mű hét fő fejezete Ausztria, Magyarország, Itália, Franciaország, Poroszország, Schleswig-Holstein és a Bádeni nagyhercegség eseményeit öleli fel, vagyis Pest-Budától Koppenhágáig tekintik át a régiót. A megjelenés igen gyorsan követte a történelmi fordulatokat, hitelességük ez okból garantált, hisz a kortársaknak készültek, akik jól emlékeztek mindenre, vagyis a sorozat akár a korszak "kollektív naplójaként" is felfogható.
A képeken sorra megjelennek azok az európai nagyvárosok, ahol forradalmi megmozdulások voltak, így Bécs, Pest és Buda, Prága, Párizs, Velence, Milánó, Róma, Berlin, Karlsruhe, Koppenhága, stb., majd a csaták színhelyei is. Mivel Ziegler útikönyvek kiadásával kezdte kiadói tevékenységét, nem csoda, hogy nagy gyakorlattal választotta ki az események hátteréül a városok azon részeit, amelyeken a helyszín felismerhető. Jól kiemeli az ismert szereplőket is, akikről karakteres portrékat közöl. Az őket körülvevő sokaság néprajzi jellegzetességei is megnyilvánulnak, erre különös gondot fordított a kiadó. A rajzok stílusa eleven, mozgalmas, szinte helyszíni tudósításként, pillanatfelvételként hatnak. Egyszóval Ziegler egy igazi népszerű képregényt alkotott a forrongó Európáról, képeinek láttán szinte jelen vagyunk a történelemben. Külön figyelmet érdemel az, hogy a lojális osztrák alattvaló, Anton Ziegler hogyan tekint a magyarságra. Lovagias tisztelettel, ám kissé az egzotikumnak szóló leereszkedő érdeklődéssel. Jellemző, hogy Görgeit állítja a romantikus hős pózába, míg Kossuth meg sem jelenik a rajzokon.
A képek láttán a mai közönség jól érzékelheti, milyen óriási, mondhatni robbanásszerű változást hozott a sokszorosításban az olcsó litográfia. Megváltoztatta a polgárosodó középrétegek képhez jutásának szokásait, továbbá megteremtette a naprakész képi információ lehetőségét. Vagyis a litográfia megjelenése a napjainkban is zajló vizuális forradalom széles kibontakozását eredményezte, mondhatni a kiadvány a mai tv-híradók őse.
Különösen megragadja a mai szemlélőt a rajzolók által ábrázolt gesztus-nyelv, amely a kor magatartási eszményeit és gyakorlatát örökíti meg. Pl. hogyan áll szemben az uralkodó és az alattvaló, hogyan fog kezet két győztes, milyen pózt vesz fel egy vesztes hadvezér. Jól követhető a viselkedés változása az idők és az események radikalizálódásával, továbbá a bukás során. A történelmi figurák viselkedésén túl még azon is elandalodhatunk, hogyan állt egymás mellett egy férfi és egy nő az események viharában a legegyszerűbb emberektől a legnagyobbakig.
A képanyag eredetisége abban áll, hogy egy jellegzetes össz-európai szemléletmódot közvetít. Ezen belül a számunkra legérdekesebb magyarországi események is nemzetközi összefüggésben jelennek meg. Azáltal, hogy a magyar történelem a nagy, földrésznyi megmozdulások sorába illeszkedik nem csökken, inkább nő a jelentősége. Vissza