Jövedelempolitika

Szerző

Lektor

'Szeben Éva: Jövedelempolitika ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	371 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-1851-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szeben Éva arra a feladatra vállalkozott ebben a könyvében, hog átfogó, öszefoglaló művet ír a jövedelempolitikáról, annak tőkés és szocialista gyakorlatáról, előtérbe állítva hazai jövedelempolitikai gyakorlatunkat. A szerző szerteágazó irodalmat dolgozott fel, és hatalmas statisztikai anyagot gyűjtött össze, ezt igyekezett maradéktalanul felhasználni könyvében.
A könyv a jövedelempolitika fogalmi kérdéseinek tisztázásával kezdődik. Ezután ismerteti a jövedelempolitikával kapcsolatos polgári koncepciókat, majd néhány fejlett tőkésországnak a hazai elmélet és gyakorlat számára sem érdektelen bérpolitikáját.
A szocializmus alapvető elosztási elveinek elméleti vizsgálata után összeveti a tőkés és szocialista elosztási elveket, az azonos és látszólag azonos tendenciákat. Ezt követően vizsgálja a hazai jövedelempolitikánk továbbfejlesztésével kapcsolatban. Részletesen vizsgálaj az alacsony és magas jövedelmek kérdését és a személyi jövedelmek adóztatásával kapcsolatos elképzeléseket.

Tartalom

A jövedelempolitika fogalma, szűkebb és tágabb értelmezése. A jövedelempolitika feladatai	5
Néhány gondolat a jövedelempolitikáról általában	5
A jövedelempolitika fogalma és feladatai a szocializmusban	7
A jövedelempolitika szűkebb és tágabb értelmezése a szocializmusban	7
A szocialista jövedelempolitika feladatai	8
A szűkebb értelemben vett jövedelempolitika fő területei a szocializmusban	8
A jövedelempolitika polgári értelmezése	12
Az elosztási elméletek feladatáról általában	12
Az elosztáspolitika és jövedelempolitika kapcsolata	14
A jövedelempolitika elmélete és gyakorlata a második világháború után, a hetvenes évek elejéig	16
A tőkés jövedelempolitika szemléletváltozása a hetvenes évek közepe óta	30
Néhány gondolat a polgári jövedelempolitikai koncepciók elosztáselméleti hátteréről	38
Bérpolitika a fejlett tőkésországokban és néhány általánosítható tanulsága	48
Néhány bérpolitikai elmélet. Osztályharc és érdekegyeztetés	48
Bérpolitika néhány fejlett tőkésországban	65
Egyesült Államok	65
Nagy-Britannia	81
Hollandia	87
Svédország	97
Német Szövetségi Köztársaság	106
A bér- és kereseti arányok alakulásának néhány külföldi tendenciája és a magyarországi fejlődés	113
Néhány előzetes észrevétel	113
Az ágazati kereseti arányok alakulásának néhány jellemzője	114
Az ágazati kereseti különbségek alakulása Magyarországon	114
Az ágazati kereseti különbségek alakulása néhány szocialista országban	117
A gazdasági ágak és ágazatok bér- és kereseti arányainak néhány jellegzetessége a fejlett tőkésországokban	124
Az iparágak (iparcsoportok) közötti bérkülönbségek néhány nemzetközi tapasztalata és Magyarország számára is hasznosítható tanulsága	125
A bérkülönbségek néhány további aspektusa	131
Területi bérkülönbségek egy-egy országon belül	131
Vállalatnagyság szerinti bérkülönbségek	132
A munkás és alkalmazotti kereseti különbségek néhány vonása aaz EGK tagországaiban	133
A szocializmus alapvető elosztási elvei	136
A munka szerinti elosztás fogalma, értelmezésének és érvényesítésének néhány problémája	136
A munka szerinti elosztás mai értelmezsésének néhány problémája	137
A munka szerinti elosztás tartalma	139
Kísérletek a munka szerinti elosztás és a kereseti különbségek kvantifikálására	141
A munka szerinti elosztás ösztönző funkciója	148
A munka szerinti elosztás szükségessége, elvi alapjai és általános kérdései	150
A nemzeti jövedelem, a munkajövedelem színvonalának és a kereseti arányoknak a kapcsolata, különös tekintettel a szocializmus építésének első szakaszára	154
A társadalmi juttatások és a szociálpolitika szerepe a szocializmusban	155
A társadalmi juttatásosk és a munka szerinti elosztás	155
Az egy főre jutó jövedelem különbségeinek csökkentése és a jövedelmek alakításának néhány alaptendenciája a szocialista társadalom építése során	156
A társadalmi juttatások, a szociálpolitika és a szükségletek szerinti elosztás néhány problémája	157
Néhány szó a lakossági jövedelmek csoportosításáról	164
Változik-e a szociálpolitika szerepe?	165
Az elosztás azonos és látszólag azonos elvei és tendenciái
A kapitalizmusban és a szocializmusban	167
A munka szerinti elosztás és a "teljesítményelv"	167
A jövedelmek differenciálódása és nivellálódása	169
A szocialista jövedelempolitika megvalósításának főbb eredményei és néhány problémája hazánkban. A lakossági jövedelmek színvonalának és szerkezetének néhány aspektusa	180
Néhány előzetes észrevétel	180
Rövid történeti áttekintés a lakosság jövedelmi helyzetének alakulásáról	182
A jövedelmek alakulása	182
A keresetek alakulása	185
A lakosság egészének és a főbb népességcsoportok átlagos jövedelmének alakulása	186
Egy elvi és módszertani probléma	186
Az alapvető osztályok jövedelmi arányainak alakulása	191
Az egyes népességcsoportok relatív jövedelmi helyzetének alakulása	192
A jövedelmek szerkezete	198
A személyes rendelkezésű jövedelmek összetevőinek alakulása	198
A társadalmi juttatások alakulása osztályonként és főbb társadalmi rétegenként	200
A társadalmi juttatások jellegének megváltozása	203
Munkajövedelem, személyi jövedelem, összes jövedelem	203
A jövedelmek szóródása és a szóródásra ható főbb tényezők	208
A jövedelmek szóródása	208
A kereső-eltartott arány és a jövedelem	212
A területi hovatartozás jelentősége a jövedelmek differenciáltságában	220
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztése	226
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztésének lehetőségei és korlátai	226
A jövedelmek színvonalának és növekedési ütemének kapcsolata a ténylegesen belső felhasználásra fordítható nemzeti jövedelemmel	230
A jövedelemarányok további alakításával kapcsolatos néhány probléma	231
A főbb társadalmi osztályok és rétegek jövedelemarányainak alakulásáról	234
A munkajövedelmek és a társadalmi juttatások egymáshoz viszonyított arányának jövőbeni alakulásáról	236
A nyugdíjrendszer továbbfejlesztéséről	239
A minimális jövedelmek és az alacsonyjövedelműség néhány összefüggése	249
Az alacsony jövedelem és az alacsonyjövedelműség értelmezése. Rövid történeti visszapillantás az alacsony jövedelműek arányának változására	249
Az alacsony jövedelem és az alacsonyjövedelműség fogalmáról	249
Az alacsonyjövedelműség többféle megközelítése	250
Az alacsony jövedelem fogalmának megközelítése a minimális jövedelem "abszolút" meghatározásából kiindulva	253
Az alacsonyjövedelműség és a társadalmilag szükséges minimum meghatározása néhány szsocialista országban	255
Alacsonyjövedelműség és hátrányos társadalmi helyzet	262
Alacsonyjövedelműség és fogyasztási szerkezet	265
Az alacsony jövedelműek arányának eddigi, jelenlegi és várható alakulása a folyó jövedelmek vizsgálata alapján	272
Az egy főre jutó legalacsonyabb háztartási jövedelmek alakulása és az azokat okozó fő tényezők	272
Az alacsony jövedelműekkel kapcsolatosan várható - központi beavatkozás nélkül is erősödő és direkt állami intézkedéseket igénylő - tendenciák	276
A minimális bérek alakulása	279
A magas jövedelmek megítélése, következtetések és feladatok	284
A magas jövedelem fogalmáról és várható alakulásáról	284
A magas jövedelem értelmezése	284
Kísérlet a magasnak tekinthető jövedelem kvantifikálásának a negyedik megközelítés szerinti alátámasztására	286
A magas jövedelműek arányának alakulása az összlakosságon belül. Kísérlet a magas jövedelmek kialakulását elősegítő tényezők vizsgálatára	288
A látszólag magas és a valóban magas jövedelmek megkülönböztetésének szükségessége és nehézsége	297
A lakáshoz jutás módjában és a lakásra fordítandó folyamatos költségekben levő különbségek hatása a tényleges jövedelemarányokra	298
A folyó jövedelem és a vagyoni háttér kapcsolata	300
A magas jövedelműek arányának és jövedelmi színvonalának a jövőben várható alakulása	302
Az indokolatlanul magas jövedelmek növekedésének a veszélye	310
Következtetések, javaslatok	310
Meggátolandó folyamatok	310
Erősítendő folyamatok	311
A magas jövedelmek népgazdaságilag is hasznos elköltési lehetőségeinek a kiszélesítése	312
A személyi (családi) jövedelmek adóztatása	318
A kérdésfeltevés aktualitása	318
A bérek, fizetések és egyéb személyi jövedelmek adóztatása a fejlett tőkésországokban. A dolgozók által fizetett társadalombiztosítási járulékok	320
Az adók csoportosítása	320
A személyijövedelem-adózás módja néhány tőkésországban	323
A személyi- (családi-) jövedelem-adózás esetleges magyarországi bevezetésének problémái	333
A hazai vita	333
Néhány szocialista ország adórendszere és a mi gyakorlatunk	342
Jövedelempolitikánk továbbfejlesztése és anyagi ösztönzési rendszerünk hatékonyságának fokozása	349
Eddigi elméleti vitáink és gyakorlatunk néhány tanulsága	349
Nem elosztáscentrikus, hanem ösztönzéscentrikus munkajövedelem-politikára van szükségünk	351
Kereseti arányaink differenciálatlansága és nivelláltsága	351
A bér- és kereseti különbségek néhány aspektusa, különös tekintettel a képzettségre	355
A szak-, betanított és a segédmunkások kereseti arányai	355
A kereseti arányok néhány további aspektusa	358
Mindenki képességei szerint	360
A vezetői érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének szükségessége	363
Új alapokra kellene helyeznünk a bérezés egész koncepcióját	368