| Bevezetés. Az örök Széchenyi | 5 |
| Széchenyiben nem egy kor lelke, hanem a nemzet örök szelleme szólal meg: korának és a mának magyar problémái | |
| Nemzet-megváltó történeti hivatása | |
| Fajszeretete | |
| A magyar jellem legnagyobb lélekbúvára | |
| Önismeret és nemzetismeret | |
| A nemzet tipikus hibái: az érzelmek uralma, széthúzás, gyűlölködés, szalmaláng, önhittség és hiúság, örökké opponáló szellem | |
| "Tényhazafiak" és "szájhazafiak" | |
| Széchenyi alkotó nagysága: emberfeletti ember | |
| Reformpolitikája nagy nemzetnevelő rendszer | |
| Nemzet és művelődés | |
| Saját művelődési szomja | |
| Nemzeti nyelv | |
| Gazdaságpolitikája és alkotásai | |
| Népi irányú társadalmi politikája: jobbágyság, kisnemesség és polgárság sorsa | |
| Fejlődés és forradalom: Széchenyi és Kossuth | |
| Széchenyi és a magyar költészet | |
| Széchenyi, a költő | 43 |
| Lelki alkata és a költészet | |
| Világirodalmi műveltsége | |
| Pesszimizmusa és filozofáló hajlama Byronhoz vonzza | |
| Szerelmi bánata és lírája | |
| Költői becsvágya | |
| Regény- és drámatervezetei | |
| Fantáziájának kivételes ereje | |
| Fantázia és politika: költő és államférfi | |
| Széchenyi és a klasszicizmus | 64 |
| Felismerni a költők nemzeti és társadalmi szerepét | |
| Nemzeti pesszimizmusa és Berzsenyi | |
| "Rokonok vagyunk" - írja Berzsenyinek | |
| A hazaszeretet metafizikai háttere | |
| Gazdaságpolitika és költészet | |
| A neohumaniuzmus bírálata | |
| A haladás történetfilozófiája | |
| Modern nyugati költészet és Kelet népe | |
| Széchenyi és a romantika | 84 |
| Kazinczy Széchenyiben még csak a nyugati kultúra átültetőjét látja | |
| Romantika és nemzeti fájdalom | |
| A Hitel a mult alkonyati hangulata ellen: hagyjuk abba a dicső multba való "visszaszomorkodást", nézzünk és feszüljünk a jövőbe | |
| Hisztorizmus és nacionalizmus | |
| A jövőbe vetett hit húrjait Széchenyi rezdíti meg költőink lantján | |
| Széchenyi és Kölcsey | |
| Széchenyi és Vörösmarty | 101 |
| A nemzeti nyelv kultusza | |
| A Hitel és Az úri hölgyhöz | |
| Széchenyi eszméi sugallják az Elhagyott anyát | |
| A "nemzethalál" | |
| A hontalanban és Az élő szoborban | |
| Széchenyi a romantika ellen a dráma terén is | |
| Nemzeti bánat és remény hullámzása a Szózatban: Széchenyi optimizmusa | |
| Széchenyi fél a "nagyszerű halálnak" a nemzetet a forradalom kockázatára ingerlő pátosztól: a "Temetkezési ceremónia" nem lehet gyakorlati politikus eszméje | |
| A szabadságharc bukása és a "nagyszerű halál" | |
| Vörösmarty a Kelet Népével szemben Kossuthot védi | |
| Széchenyi elhidegül tőle: benne is radikális lázítót lát | |
| A döblingi "Romisten": ő a Hontalan és az Élő szobor is | |
| A Vén cigány és a Nagy Magyar Szatira | |
| Fáy András, Széchenyi "szövetségese" | |
| Széchenyi és Petőfi | |
| A két lélek rokonsága | 127 |
| Széchenyi és Petőfi lelkének egynemű vonásai: őszinteség, természetesség, szókimondás, rohamozó modor, a társadalmi konvenciók megvetése, a képzelet fergeteges ereje, a retorikai dagállyal s a költői cikornyával szemben ellenszenv, heves vérmérséklet | |
| Mindkettő tűzhányó lélek | |
| Széchenyi észbeli önuralma | |
| Petőfi korlát nélkül kitörő szenvedélye | |
| Széchenyi és Petőfi érzékenysége, szenvedésre való fogékonysága és pesszimizmusa | |
| Karolina és Etelka | |
| A megőrülés kínzó félelme Széchenyiben, az őrültség költői átélése Petőfiben | |
| Széchenyi a Felhők átkozódó őrültjében Döblingben magára ismer: Petfői az ő "fia" ki arcképét híven megfestette | |
| Széchenyi és Petőfi anyja | |
| Cresencia és Júlia: a házasélet költészete | |
| Az Alföld szépsége | 150 |
| Széchenyi és Petőfi fedezi fel az Alföld szépségeit: a magyar róna szeretete | |
| Széchenyi naplójegyzete az Alföldről és Petőfi Az Alföld c. költeménye | |
| Az Alföld mint a lelki nyiltság és egyenesség szimboluma | |
| A róna sík, mint a tenger; látványa a földi határokon túlragadja az elmét; az arab érezhet ilyet a sivatagban | |
| A Tisza, Széchenyi és Petőfi lelki tükrében | |
| Népi politika és népi költészet | 157 |
| A magyar népiség kultusza: a magyar főurban s a népi gyökerű költőben egyformán ízzik a magyar paraszt szeretete | |
| Széchenyi, a népdalgyüjtő | |
| Széchenyi a népet "a szabad ég alól" az alkotmány fedele alá akarja hozni, a jobbágyságot a nemzet testébe betagolni: Petőfi a népnek ki akarja nyitni az irodalom "szentegyházának" kapuit | |
| Széchenyi nemcsak a nemességnek, hanem az egész nemzetnek politkusa: Petőfi nemcsak a művelt rétegnek, hanem az egész nemzetnek költője | |
| Széchenyi a politikai-társadalmi korlátokat, Petőfi az irodalmi korlátokat akarja lerombolni | |
| Petőfinél a politika az irodalomban az irodalom politikája is | |
| Petőfi a magyar költészetnek legnagyobb realistája: az életszerűség mindkettőjük alkotásainak fő vonása | |
| Szabadság és forradalom | 164 |
| Széchenyi és Petőfi szabadságkultusza | |
| A fiatal Széchenyi szerint az igazi szabadság "csak tiszta piros vérrel" vásárolható meg | |
| Később fokozatosan óhajtja kivívni: a szabadság önkorlátozás nélküli anarchia | |
| Széchenyi Istenhez fohászkodik, hogy "ne hagyja veszni puha ágyban vagy meleg kályha mögött": Petőfit egy gondolat bántja: "ágyban, párnák közt halni meg" | |
| Az öregedő Széchenyi a munka, az ifjú Petőfi a csata mezején akarja életét befejezni a nemzetért | |
| Széchenyi: fékező önuralom, Petőfi: lobogó láng | |
| Petőfi, a politikai lirikus a Kossuth, a lirai politikus | |
| Petőfi egyetlen versében sem említi Széchenyit, pedig az ő szellemében korholja a nemzetet, s főként a nemességet, követeli a közéletben a független és bátor embereket, támadja a meddő történeti romantikát, a mult helyett a jövő képét vágyik megrajzolni | |
| 1847 elejétől végkép elszakad Széchenyi szellemétől: a forradalom pátosza lobog benne: a költő már nem énekelni, de cselekedni akar | |
| Széchenyi és Petőfi tettvágya | |
| Hogyan tükröződik Széchenyi és Petőfi szemében a francia forradalom? | |
| 1848 márciusában Széchenyi: Finis Hugariae, Petőfi: "Szabad vagy magyar nép, szabad valahára" | |
| Mind a ketten "tiszta erkölcs" rajongói, de ellentétes politikai eszmények szolgálatában | |
| Széchenyi érzülete monarchikus, Petőfié republikánus | |
| A haladás eszméje Széchenyi és Petőfi történetfilozófiájában | |
| Széchenyi Istenre, Petőfi a "világszellemre" épít | |
| Széchenyi gyakorlati valóságérzékű, Petőfi utópista-doktrinért gondolkodó, a politika terén | |
| Petőfi is a lassú társadalmi fejlődés teorétikusa (a világ oly lassan érik, mint a szőllőszem), de a forradalomnak praktikusa, Széchenyi "eszköz", Petőfi ugyancsak "szerszám" akar lenni a fejlődésben | |
| Széchenyi az ész logikájából s a történeti tapasztalásból, Petőfi indulatiból és vágyaiból meríti politikai elveit és jóslatait | |
| Mindketten egy időben olvassák a Historiae des Girondinst, de más szemmel: Széchenyi megveti, Petőfi bálványozza és a gyakorlatban utánozza | |
| Széchenyi "Petőfi és kompániája" ellen 1848 áprilisában | |
| Széchenyi és Petőfi szemtől-szemben: Széchenyi szelíden békíti a néptribúnt | |
| Petőfi igazságtalan Széchenyivel szemben: támadja, hogy angolmanikus és semmi érzéke az új technikai találmányok iránt, pedig Széchenyi valóban a nemzet "nagy gépésze", minden nagyszabású magyar műszaki alkotás kezdeményezője | |
| Széchenyi is, Petőfi is népszerűtlenné válik, de továbbra is szeretik a népet, mert "gyermek" | |
| Széchenyi és a forradalmi ifjúság: Petőfit "dühöngő őrültnek" bélyegzi | |
| Széchenyi a magyarságot ifjú népnek tartja: Petőfi a megifjodott nemzet költője | |
| Nemzet és emberiség | 225 |
| Széchenyi és Petőfi a nemzeti eszme tüzes harcosa, de egyben az egyetemes emberiség gondolatának buzgó képviselője: mindkettő izzó nacionalista, de egyúttal lángoló humanista | |
| Széchenyi hajlama a filozófiára | |
| Vallásos érzése és a keresztény universalis humanismus | |
| A keresztényi "tökéletesedés" s a Herder-féle profán "humanitás-eszme" | |
| A nemzet és az emberiség erkölcsi kapcsolata Széchenyi történetfilozófiájában: a magyarság hivatása az emberiség egyetemes keretében | |
| A romantika történetfilozófiai eszméinek hatása | |
| Petőfi hajlama a filozófiára | |
| Hogyan viaskodik benne a racionalizmus és az ösztönszerű intoucionizmus? | |
| A francia radikális politikai irodalomból szívja magába a l'humanité kultuszát | |
| A "Világszabadságért" azért rajong, mert nemzetének szabadsága is | |
| Ezért akar érte meghalni | |
| Az "emberiség" mélyen átérzett, szemléletes, perzselő élmény | |
| "Piros zászlók" alatt akar elesni, de nem világpolgár | |
| Széchenyi és a kozmopolitizmus | |
| A nemzet és az emberiség haladása: Petőfi és Condorcet | |
| Petőfi lelkében a haladás szenvedély, vallásos hit tárgya | |
| Célja a szabadság és boldogság, eszköze a forradalom | |
| Csalódása: a "Szörnyű idő" hattyúdala | |
| Petőfi csak a forradalmat jósolta meg: Széchenyi pontosan előre azt is megmondta, ami ezután következett | |
| Mikor a szabadságharc elbukik s a véres megtorlás dühöng, a döblingi remetében nagyobb a fajszeretet, mint a dinasztikus hűség: megvédelmezi a szabadságharc vértanúit | |
| Erősebb és maróbb hang szakad föl lelkéből a Nagy Magyar Szatirában, mint Petőfi rekedten lázító költeményeiben | |
| Költészet és politika | |
| Idealizmus és realizmus | 260 |
| A költők szerepe a nemzet életében | |
| Széchenyi seregszemléje a "feldicsőült" magyar költök felett: Petőfi is már sorukban áll | |
| Az idealista "költőnek" és a realista "okosoknak" lelki alkata | |
| A nemzet nem állhat fenn s nem fejlődhetik költői lelkület nélkül, különben az anyagiasság és függő lelkűség mocsarába süllyed | |
| A csupa "okos" minden költészet híjjával: "pökedelem" | |
| A csupa-költők egymagukban nem tudnak államot szervezni és fenntartani, de a csupa-okosok sem, mert csak pénz, haszon, nyereség a szentháromságuk | |
| Költői és okos lélek egyaránt szükséges: az ember sem nem angyal, sem nem állat | |
| Széchenyi szemében idealizmus és költészet, realizmus és politikai egyet jelent | |
| Széchenyi és Petőfi felfogása a költő hivatásáról | |
| A költészet és politikai viszonya a nemzeti jellem tükrében | |
| A költői hajlam s a nemzetek életkora | |
| Az ifjú népekhez legnagyobb a költői hajlam, azaz idealizmus | |
| Így a magyarban is | |
| Az öreg Széchenyi nosztalgiát érez a magyar történeti romantika iránt | |
| A politikai jóslat lélektana | 270 |
| A költői ihlet lelki tényezői | |
| A költészet illúziói, képzelet, álmodás | |
| Viszonya a szerelemhez, amely szintén illúzió s képzeleti eszményesítés | |
| Szerelem és költészet egy | |
| Széchenyi a képzelet jogos szerepét a tudományos gondolkodásban tagadja, mert szemében a képzelet csak a költőnek eszményítő, a valóságot deformáló lelki tevékenysége | |
| Ezt a gyakorlati politikában kárhoztatja | |
| Innen tagadó álláspontját átviszi a tudományban, főkép a státustudományba is | |
| A magyar politikai élet nagy vatese tüzetesen vizsgálja a jósok, clair-voyant-ok lelki működését | |
| Csakis az lát komolyan a jövőbe, aki a jelennek bonyolult szövedékét jól ismeri | |
| Ez a látnok | |
| Néha költő és látnok egy személyben is egyesül: Berzsenyiben, Vörösmartyban, Petőfiben | |
Folytatás Microsoft-tal