1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyúl, fogoly, fácán

Szerző
Lektor

Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 310 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: 127 fekete-fehér fotóval illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A NYÚL, FOGOLY ÉS FÁCÁN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

A vadászat ősfoglalkozás, és egykor az ősember egyik legfontosabb megélhetési forrása volt. Később a kultúra... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A NYÚL, FOGOLY ÉS FÁCÁN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

A vadászat ősfoglalkozás, és egykor az ősember egyik legfontosabb megélhetési forrása volt. Később a kultúra előrehaladásával mind jelentősebb gazdasági ág lett. A helyesen kezelt vadállomány nagy értéket képvisel és azt óvni, becsülni és védeni kell! Helytelen az a felfogás, amely a vadgazdálkodásban csak a vadászatot látja, és azt csak a sport egyik ágának tekinti. A vadászat csak egyik mozzanata a vadgazdálkodásnak - az aratás -, amikor betakarítják, begyűjtik a vadat. Az kétségtelenül igaz, hogy ez a munkamozzanat nem terhes kötelesség, hanem inkább testedző szórakozás. Jótékonyan hat az elernyedt testre, idegzetre, és tökéletes kikapcsolódást jelent a dolgozó embernek a hétköznapi munkából, gondokból, amellett ránevel a természet szeretetére, a természeti szépségekben való gyönyörködésre - tehát nagy kulturális jelentősége is van. A legfontosabb azonban a vadgazdálkodás, és elsősorban a nyúl, fácán és fogoly gazdasági jelentősége: a kitűnő húsuk, a lelövési dijakból elérhető bevétel, az élő vad eladásából származó jövedelem, végül - a leglényegesebb, de a legkevésbé értékelt előny - a fogoly és a fácán erdő- és mezőgazdasági haszontétele, amit az állati és növényi kártevők pusztításával hajtanak.
Magyarország éghajlati és talajadottságai kedvezőek a vad jó elszaporodására. Vadászaink nagy részének jó érzéke is volt a vadtenyésztéshez, amit apróvadállományunk létszámgyarapodása is mutat. Ennek igazolására ismertetem az 1892. évi eredményeket, összehasonlítva az 1920-as évek utáni emelkedő állománnyal és az 1930-as években kialakult átlaggal - amit az időjárás viszontagságai néha erősen megnyirbáltak, de amelyek 1944-ig a fogolyállománytól eltekintve - hasonló átlagszám körül mozogtak.
1892-ben a vadászati statisztika öt részre osztotta az ország területét: Dunántúlra, Dunán innenire (Duna-Tisza köze), Tiszán inneni (Felvidék) részre, Tiszántúlra és Erdélyre. Erdély apróvad szempontjából országos viszonylatban keveset nyomott a latban. Mindössze 6 fácán, 6147 fogoly és 28 264 nyúl szerepel az 1892-i lelövési kimutatásban. Legnagyobb számokkal a Dunántúl és a Dunán inneni országrészek szerepelnek. Dunántúlon 138 564 nyulat, 17 872 fácánt és 57 906 foglyot mutatnak ki. Dunán innen is hasonlóak a számok: itt 146 110 nyulat, 16 861 fácánt és 35 567 foglyot lőttek. Jóval kevesebb Tiszántúl eredménye, ahol 100 550 nyulat, 8665 fácánt és 8046 foglyot mutat az egykori statisztika. Még kevesebb a Tiszán inneni hegyvidék eredménye: 14 989 nyúl, 680 fácán és 3271 fogoly. Vissza

Tartalom

Általános rész
A nyúl, fogoly és fácángazdasági jelentősége5
A környezeti viszonyok hatása14
Nyúl
A nyúl természetrajza21
A nyúl szaporodása27
Környezeti tényezők32
Földrajzi adottságok32
Talajviszonyok34
Éghajlati tényezők35
Növény- és állatvilág37
A területen folytatott gazdálkodási mód42
Külső zavaró hatások43
Az állomány védelme44
Védekezés a nyúl ellenségei ellen44
A nyúl betegségei46
Fertőző (septikémiás) betegségek47
Belső élősködők (paraziták) okkozta megbetegedések49
A kedvezőtlen időjáráshatások elleni védekezés51
Téli etetés54
A nyúl helyhez kötése58
Az állomány kezelése60
Az állomány megállapítása60
Az ivararány65
A nyúl korának meghatározása, koreloszlás72
Vérfrissítés74
A terület vadeltartó képessége78
Védekezés a nyúl károsítása ellen79
Fogoly
A fogoly rendszertani helye és elterjedése93
A fogoly természetrajza96
A fogoly családi élete, ivararány100
Fészekrakás110
Tojásrakás, költés115
A csibék fejlődése120
Környezeti tényezők hatása126
Az állomány védelme134
Védősűrűk, csenderesek135
Vadföldek, fészkelő helyek146
Vadvédelmi terület, vadkamra150
Ragadozók ellen védelem153
Az állomány kezelése155
Tavaszi állománymegállapítás156
Fészkek felkutatása158
Tojások keltetése163
Fészekmentés164
A csibék kihelyezése, örökbeadása172
A csibék felnevelése175
Szaporulat megállapítása182
Kilőhető felesleg184
Teleltetés186
Vérfrissítés199
A fogoly zárttéri tenyésztése200
Fácán
A fácán rendszertani helye és elterjedése205
A fácán természetrajza214
Környezeti tényezők hatása225
Az állomány védelme229
Védekezés a fácán ellenségei ellen229
Védekezés a kedvezőtlen időjáráshatások ellen239
Téli etetés252
Az állomány helyhez kötése257
Az állomány kezelése258
Külterjes vadgazdálkodás258
Az állomány megállapítása258
A fészkelőhely megválasztásának befolyásolása260
A fészekek megkeresése, megmentése és a tojások összeszedése262
A keltetés és csibenevelés266
A szaporulat felbecsülése278
A törzsállomány és a terület vadeltartóképessége280
A tojáshozam növelése281
Zárttéri fácántenyésztés289
Védekezés a fácánm mezőgazdasági kártevése ellen297
A fogoly és a fácán szerepe és felhasználása a növényvédelemben298
A fogoly és a fácán leggyakoribb betegségei301
Baktérium okozta betegségek302
Élősdiek által okozott betegségek303
Irodalom306
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv