Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945

Szerkesztő

Oltvai Ferenc

Fordító

Kristó Gyula

Lektor

Benda Kálmán

Szeged

'Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945 ' összes példány

Kiadó:	Szeged Megyei Városi Tanács V. B. Műv. Oszt.
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	357 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető: Írta: Papp Gyula vb-elnökhelyettes	5
A szegedi városi levéltár	7
Tájékoztatás az adatközlés módjáról	11
A Mohács előtti kor 1222-1514
Az Aranybullában Szeged is sólerakó hely (1222)	15
IV. Béla király Tápét és Vártó halastavat a szegedi hospeseknek adományozza (1247)	16
Szeged Alsóváros polgárai birtokot vásárolnak (1359)	17
Zsigmond király a szeri (pusztaszeri) nemeseknek megtiltja a szegedi polgárok megvámolását (1389)	19
Zsigmond király rendelete az alszegedi bíró és esküdtek választásáról (1412)	20
Zsigmond király megtiltja a szegedi polgárok letartóztatását, biztosítja vámmentességüket, és elrendeli, hogy csak városuk bírósága előtt perelhetők (1436)	21
V. László király a csanádi káptalan keresztúri jobbágyait felmenti a szegedi királyi várnak teljesítését engedélyezi (1459)	24
Mátyás király a szegedieknek Asszonyszállásán, és más kun pusztákon a kunokkal egyenlően bizotsítja a szabad legeltetést (1465)	27
Mátyás király megengedi, hogy a pesti és a szegedi polgárok szerémi boraikat Kassára és a felvidékre szállítsák és ott kimérjék (1484)	28
II. Ulászló király Szegedet Buda és Székesfehérvár kiváltságaival erősíti meg, és a város polgárait rév- és vámmentességben részesíti (1498)	30
Dózsa György parasztháborújának szegedi eseményeiből (1514)	32
A török idők 1526-1686
Cserni Jovan cár halála (1527)	37
Egy 1545-ben tartott hitvita leírása	38
A szegedi szandzsák fejadó deftere (1553-1554)	41
A kecskeméti tanács és Ali szubasa megerősítik a török elől odamenekült szegedi ötvösöknek a debreceni tanácstól megküldött céhszabályait (1557)	42
Levél a szegedi török adószedőhöz, hogy a mészárosokat szolgálataikra való tekintettel ne adóztassa (1580)	44
A szegediek jelentik a pozsonyi kamarának, hogy hal-adójukat felküldték Vácra; tudatják veszélyeztetett helyzetüket és Martonos feldúlását (1617)	46
A szegedi kádi megengedi a kolostor kijavítását (1645)	48
Evlia Cselebi török utazó leírása a szegedi várról (1665)	49
Török császári rendelet arról, hogy az átutazó tisztviselők a vendégfogadóban szálljanak meg, ne a lakosoknál (1672)	50
Mankocs Csorbacsia értesíti a kecskemégi főbírót a szegedi országos vásár megtartásáról (1685)	51
Véber Dániel szolnoki császári hadbiztos a szegedieket meghódolásra hívja fel (Szolnok, 1685. december 21.)	52
A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor 1694-1848
Szakmári Imre szegedi alkapitány szőlővesszőket kér a kecskeméti tanácstól (1694. október 21.)	57
Részlet II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból: Miként foglalták el a kurucok Szegedet, Rákóczi megbetegedése, és a város ostromának abbahagyása (1704. július 20-augusztus 12.)	58
A címer leírása a város statutumaiból (1723-1800.)	61
Részletek Szeged város statutumaiból (1723-1800.)	61
Szemelvények a városi törvényszék ítéleteiből (1721-1758.)	64
Halálos ítélet a boszorkányok ügyében (1728. július 21.)	67
Részletek a szegedi céhek szabályaiból (1730-1816.)	68
Tanúvallomás a kunpuszták ügyében a Csongrád megyei nemesi közgyűlés, és a szegedi városi tanács küldöttei előtt (Algyő, 1731.)	71
Panaszok a városi tanács ellen (1758-1773.)	73
Egy gazdag polgár végrendelete (1766)	76
A mesterek akadályozzák a legények felvételét a céhbe (1766)	79
Kárász Miklós szerződése a szegedi zsellérekkel (1769-1770.)	80
A városi tanács rendészeti intézkedései (1770)	82
Úrbéri egyezség Szeged város és tápéi jobbágyai között (1773)	83
A városi tanács filozófiai tanfolyam felállításának engedélyezését kéri a királytól (1792)	85
Előkészületek a francia hadifogoly tisztek elhelyezésére és a lakossággal való érintkezésük eltiltására (1793)	87
Kelemen László színigazgató és a városi tanács levélváltása a Magyar Játszó Társaság szereplésének feltételeiről (1800)	88
A városi tanács támogatja Grünn Orbán nyomdász szegedi letelepedését (1801)	91
A szegedi takácsok a fonal felvetése munkadíjának felemelését kérik (1802)	92
A szegedi dohánykereskedők kompániája előadja sérelmét a városi tanács előtt (1802)	93
Szeged jelentősége Vedres Istvánnak: A Tiszát a Dunával öszve kapcsoló újj hajókázható csatorna c. művében (1805)	95
Jelentés a Szeged város által bérelt szőregi uradalom gyarapodásáról (1806)	98
A városi tanács rendelete a szolgák, a szolgálók és a mesteremberek bérének tartozásairól (1810)	100
Úriszéki tárgyalás jegyzőkönyve a kisteleki bíróválasztásról és a község úrbéres tartozásairól (1810)	104
A városi tanács küldöttei egy bevándorolt iparost polgárosításra ajánlanak (1820)	105
A városi tanács jelentése a szegedi kereskedelmi cikkekről: A szappan és szódafőzésről és a tápéi gyékényszövésről (1820)	106
Az 1828. évi országos összeírás (Conscriptio Regnicolaris) szegedi eredményei (1828)	109
Szabadelvű reformjavaslatok támogatása a szegedi követi utasításokban	111
Vélemény Zsótér János szegedi polgárnak egy állandó Tisza-híd létesítésére vonatkozó tervéről (1842)	113
Egy szegedi kékfestő mester sikere az első magyar iparmű kiállításon (1843)	114
A városi kórház megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentése (1842)	115
Takarékpénztár alapítása Szegeden (1845)	118
A forradalom és szabadságharc 1848-1849
Szeged országgyűlési követének jelentése az 1848. március 15-17-i bécsi és pozsonyi eseményekről (Pozsony, 1848. március 17.)	121
Az 1848. március 18-án tartott népgyűlés határozatai	122
A Bács megyei Bizottmány segítséget kér a felkelt szerbek ellen (Zombor, 1848. június 17.)	124
Előterjesztés a Lenkey-század büntetésének elengedése érdekében (1848. június 19.)	125
Közgyűlési határozat arról, hogy kit illet a bormérés joga (1848. július 3.)	126
Szegedi kézműves készíti a kiegyenesített kaszákat (1848. július 20.)	126
Részletek Kossuth Lajosnak 1848. október 4-én Szegeden elmondott beszédéből	128
Kossuth levele a nemzetőrség megindulásának ideiglenes elhalasztásáról (Kecskemét, 1848. október 6.)	129
A városi tanács tolmácsolja Kossuthhoz a szegedi újoncok kérését, hogy csak magyar vezényszó alatt hajlandók szolgálni (1848. november 24.)	130
Kossuth intézkedik Szeged védelméről (Budapest, 1848. november 29.)	131
Perczel Mór jelentése a szegediek viselkedéséről a szenttamási csatában (1849. április 16.)	134
Kossuth megindokolja a kormány Szegedre történt költözését, ismerteti a katonai helyzetet, és népfelkelést rendel el (Szeged, 1849. július 14.)	135
Kossuth tudósítása a Közlöny számára a szőregi ütközetről, a rémhírterjesztésről (Arad, 1849. augusztus 8.)	138
A kapitalizmus kora az első világháború végéig 1850-1918
A szegedi színészek tüntetése a császár-király születésnapján (1851)	143
A császári-királyi Pest-budai-hatvani kerületi parancsnokság utasítása a megyefőnökhoz a szabadságharcról, Kossuthról, az emigránsokról szóló hírek és sajtótermékek felderítéséről (1851)	144
Vasútépítéshez földet ajánlanak fel Szegeden (1852)	146
A rendszer szolgálatában álló szegedi tisztviselőket megróják, mert egy hivatalos ünnepélyen Kossuth-kalappal jelentek meg (1853)	147
A községválasztmány határozata a tanyai iskolák építéséről (1853)	149
A városi legelő egy részének bérletté alakítása (1854)	150
A Jordán-féle gőzmalom építése (1857)	152
Jegyzőkönyv Rózsa Sándor elfogatásáról (1857)	153
A szegedi vár a város tulajdonába kerül (1858)	155
A szegedi Széchenyi-emlékünnepség programja (1860. november 29.)	157
Tüntetés a megyefőnök és más Bach-huszárok ellen (1860. november 29.)	157
Tiltakozás az országgyűlés feloszlása miatt (1861. szeptember 2.)	158
Gázgyár alapítása Szegeden (1863)	160
A magánkézben levő szegedi gyufagyárak felülvizsgálatának eredménye (1867)	162
A szegedi főkapitány jelentése az Asztalos-féle röpiratok terjesztőinek elfogatásáról (1868)	165
A gazdasági válság és a kolerajárvány szegedi hatásának ismertetése a polgármester 1873. évi jelentésében	166
A szegedi könyv és kőnyomdász segédek segélypénztárának alapszabályaiból (1874)	168
A szegedi törvényhatósági bizottság Újszegedi egyesítését kéri Szegeddel (1876)	170
A nagy szegedi árvíz előzményei (1875-1876)	172
A törvényhatósági bizottság Csongrád megye székhelyül Szegedet kéri jelölni (1876)	175
Bakay Nándor gőzerőre rendezi be kötélgyártó üzemét (1877)	177
Részletek Kossuth Lajosnak Bakay Nándorhoz intézett leveléből (Collegno, 1879. március 22.)	178
Somogyi Károly Szegednek adományozza könyvtárát (1880. április 26.)	180
A Fogadalmi-templom helyének kijelölése (1883)	183
Az újszegedi kendergyár létesítése (1887)	184
Szőlőtelepítés a homokos területeken (1892)	186
Szocialista építőmunkások harcra a pallérok és mesterek befolyása alatt álló kőműves- és ács iparossegédek egylete ellen (1905)	187
A kormányzati válság szegedi jelenségei. Tiltakozás a Fejérváry-kormány kinevezése ellen (1905. június-július)	189
Jelentés a szakegylet és a földmukás szövetség megalakulásáról és az orosz forradalom évfordulójáról (1906)	191
Hatósági intézkedés az elbocsátott faipari munkások ellen (1907)	192
Jelentés a vasutas munások gyűléséről (1907)	193
Engedélyokirat a szegedi villamosvasút építéséről (1907)	195
Népgyűlés a Klauzál téren (1912. március 4.)	197
Fiatalkorú munkások és a délvidéki nemzetiségek mozgalmainak elnyomására Szegedre lovascsendőrség állandó telepítését kéri a belügyminisztertől (1913)	198
A polgármester a munkásság és a délvidéki nemzetiségek mozgalmainak elnyomására Szegedre lovascsendőrség állandó telepítését kéri a belügyminisztertől (1913)	199
A Szegedi Szakszervezet Bizottság javaslata a munkanélküliség leküzdésére és a törvényhatósági bizottság határozata (1914. április-május)	201
A szegedi üzemeket a haditermelés szolgálatában állítják (1916)	203
A Törvényhatósági Bizottság határozata Tömörkény István emlékének megörökítéséről (1917)	205
A szegedi polgármester jelentései a háború miatt nyomorba jutott lakosság helyzetéről (1917. szeptember 1 - 1918. január 3.)	207
Javaslat a földgázkutatás megindítására (1918. január 8.)	209
A szegedi ügyész jelentése az 1918. június végi sztrájkokról (1918. június 28.)	211
A polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság 1918-1919
A Szegedi Nemzeti Tanács bejelenti megalakulását és ismerteti munkáját (1918. november 4.)	217
Földet követelnek a Szeged-röszkei parasztok (1919. január 5.)	218
A kendergyáriak elkergették az igazgatót (1919. január 5.)	218
Az 1919. március 9-i kommunista nagygyűlésen elfogadott határozat	220
A Pallavicini-uradalom felosztását követeli a felsőtanyai földmunkások (1919. március 11.)	222
A Szegedi Direktórium kiáltványa (1919. március 23.)	223
A Szegedi Direktórium körlevele a tisztviselőkhöz (1919. március 24.)	226
A Szegedi Direktórium a tanügyi munkásokhoz (1919. március 25.)	227
A szegedi Forradalmi Végrehajtó Bizottság 1919. március 30-án Kiskunfélegyházán tartott üléséről felvett jegyzőkönyv	229
Színházi előadások, hangversenyek és könyvismertetés tartása a munkások részére (Juhász Gyula által ismertetett "népbiztosi" rendeletek) (1919. március 30.)	231
A Szegedi Direktórium levele a Szegeden állomásozó francia csapatok parancsnokához a Direktórium eltávozásának okáról és a franciák további magatartásáról (Kiskunfélegyháza, 1919. április 2.)	233
A Délmagyarország c. lap tulajdonosai az újság szocializálását kérik (1919. április 9.)	235
A Munkás-, Katona- és Földmíves Tanács tagjainak megválasztása Szegeden (1919. április 15.)	236
Munkanélküliség a franciák által megszállt Szegeden (1919. április 26.)	238
A francia megszállók támogatják az ellenforradalmi kormányt (1919. június 1.)	239
A júniusi általános sztrájk egy esete (1919. június 14-23)	240
Naplórészletek a szegedi Ferences Rendház Historia Domusából (1918-1919.)	241
Az ellenforradalom kora 1920-1944
A francia városkormányzó rendelete a munkaadók és alkalmazottak közötti viszony szabályozásáról (1919. szeptember 5.)	247
Jelentés a Szeged-szentmihályteleki paprikatermelők zendüléséről (1919. november 28.)	248
A francia városkormányzó parancsa a megszállás megszűnése alkalmából (1920. február 29.)	249
Május elseje megünneplésének betiltása (1920. április 23.)	231
Vádindítvány Csókási Etel tanítónő ellen (1920)	252
Ladvánszky József és társainak elítélése (1922)	254
Móra Ferenc vád alá helyezése (1923)	256
Az Alsótanyai Gazdasági Vasút építése (1925)	258
Egyetem építése Szegeden (1926)	259
Szeged város kishaszonbérlőinek kérelme a haszonbér leszállítása iránt (1929)	262
A szegedi letartóztatásokkal kapcsolatban a "Kommunista" c. lap a konspirációs szabályok megtartására figyelmeztet (1930. június)	264
Kommunista agitáció a szegedi ifjúmunkások között (1932)	266
A szegedi építőipari munkásság munkanélkülisége és nyomora (1933)	269
Jelentés a munkanélküliségről (1933)	272
A város a fizetni nem tudó kisbérlő tanyáját is lebontatja (1933)	273
Lintner Sándor szegedi középiskolai tanárjelölt segélykérelme (1934)	277
A szegedi polgármester levele Pietro Mascagnihoz (1935)	279
Paprikaérdekeltségek küzdelme (1937)	280
A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének tagjai Gutenberg-ünnepüket összekötik a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésével és egy ismertető kiadásával (1937)	282
A rendőrség szegedi kapitányságának jelentése a szociáldemokrata párt szegedi szervezetén belül folyó kommunista szervezkedés eredményeiről (1941. február 24.)	283
A Szegedi Jutafonalgyár munkásai béremelést kérnek (1941)	284
Részletek a polgármester jelentéséből a közfogyasztási cikkek csökkenéséről, a munkavállalókról és a villany fogyasztói árának felemeléséről (1942)	285
Utcanév változtatás a fajvédelem jegyében a szegedi törvényhatósági bizottságban (1942)	287
Jelentés a szegedi tanyavilág szülészeti helyzetéről (1942)	289
Antifasiszta összefogás jegyében szervezett József Attila ünnepség Szegeden (1943)	290
Utcára került a kilakoltatott sokgyermekes család (1943)	292
A szegedi gettó rendje (1944. június 7.)	293
Szeged az új élet útján 1944-1945
Szeged átadása a szovjet harcoló egység parancsnokának 1944. október 11-én	299
A szegedi polgármester a lakossághoz (1944. október 18.)	301
Beszámoló a kommunista párt ifjúsági szervezetének üléséről (1944. október 20.)	303
A felszabadulás üzemi eseményei a szegedi villanytelep üzemi naplójában (1944. október)	305
Üzemi tanácsot alakítanak a Lippai Imre és Fia Gőzfűrész RT-nél (1944. november 16.)	307
Részletek a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezete taggyűlésének jegyzőkönyvéből; Révai József ismerteti a párt akcióprogramját (1944. november 19.)	308
A Vörös Hadseregnek dolgozik a Szegedi Kenderfonógyár (1944. november)	311
Búzakölcsön a pénzügyi egyensúly helyreállítására (1944. december 3.)	312
A szegedi polgármester irányította a környék községeit a felszabulás után (1944. december 15.)	314
A polgármester jelentése a szegedi egészségügyi, közellátási és kulturális helyzetről (1944. december - 1945. február)	315
A Szegedi Nemzeti Bizottság kezdeményezi a népbíróságok felállítását (1945. február 2.)	318
Az Egyetemi Gyógyszerüzem a tífuszjárvány leküzdésére oltóanyagot gyártott és adott át ingyen a városnak (1945. március 9.)	322
A szegedi egyetemi ifjúság képviselőinek kiáltványa (1945. május 7.)	323
A földosztás Szegeden: a Csongrád megyei Földbirtokrendező Tanács Szegedi Tárgyaló Tanácsának jelentése az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz (1945. augusztus 9.)	324
Tájékoztató a felhasznált forrásművekről	327
Névmutató	335
Helynévmutató	345