Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.640

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szeged története 1.

A kezdetektől 1686-ig

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több mint nyolcvan esztendeje, hogy Reizner János négykötetes, máig sokat forgatott monográfiát szentelt Szeged történetének. A város fejlődésében azóta bekövetkezett változások, a sorsfordulókat... Tovább

Előszó

Több mint nyolcvan esztendeje, hogy Reizner János négykötetes, máig sokat forgatott monográfiát szentelt Szeged történetének. A város fejlődésében azóta bekövetkezett változások, a sorsfordulókat jelentő történelmi események, a korábban ismeretlen vagy fel sem használt forrásokra építő új kutatási eredmények, a történelmi múlt iránt megnövekedett érdeklődés, a helytörténettel szemben megváltozott elvárások, valamint az oktatás-nevelés igényei mind sürgetőbben vetették fel a kor követelményeihez igazodó, marxista szemléletű várostörtént megírásának szükségességét. Szeged város Tanácsa felismerte a társadalmi igényt, és 1974-ben határozta el annak az ötkötetes monográfiának a kiadását, amelynek első kötetét most kezében tarthatja az olvasó.
A tanács szándéka szerencsésen találkozott a szegedi kutatók azon törekvésével, hogy részt vegyenek városuk múltjának feltárásában, összefoglaló feldolgozásában. A mű megszületésének szellemi feltételei tehát adottak voltak. Szeged tudományos műhelyei: az egyetemek, a főiskolák, a múzeum, a levéltár, a Somogyi-könyvtár, a város más intézményeinek szakemberei, a helytörténet munkásai siettek felajánlani közreműködésüket a feladat megoldásához. A társadalmi erők e széles körű összefogását jelzi a monográfiai munkálatokat irányító szerkesztő bizottság összetétele. Örömmel vettük ugyanakkor, hogy több, a város múltjában járatos, a fővárosban élő - leginkább szegedi kötődésű - tudós kutató is szívesen vállalt szerzőséget az egyes kötetekben. Együttesen 65 munkatárs működött közre szerzőként és szerkesztőként a Szeged története megalkotásában, s további 70 kutató járult hozzá előtanulmányok írásával, anyaggyűjtéssel a munkálatok sikeréhez.
A mű ötkötetes. Az első kötet a kezdetektől 1686-ig tárgyalja a város múltját, a második 1686-1849, a harmadik az 1849-1919, a negyedik az 1919-1944 közötti időszak történetét öleli fel, az ötödik pedig az 1944 óta eltelt évtizedek fejlődését összegzi. A monográfia az adott terjedelemben és a kutatás meghatározott szintjén teljességre törekszik, anélkül azonban, hogy annak elérésében vagy akár megközelítésében reménykedhetne. Az előkészületi munkálatok során hatalmas mennyiségű anyag gyűlt össze, gazdagsága még a város történetében jártasakat is meglepte. A lehetőségek azonban kényszerű szelekciót követeltek. Tudjuk, hogy munkánk nem befejezett. Annyit nyújtottunk, amennyit a tudomány mai állása, a források feltártsága és a terjedelem adta lehetőségek mellett adni lehetett. Azt, amire erőnkből nem futotta, kutatási örökségként hagyjuk az utókor számára. Mindezek ellenére bízunk abban, hogy az ötkötetes munka megbízható tükre lesz Szeged múltjának, amely biztonsággal eligazítja a város históriája iránt érdeklődőket. Az utánunk következő nemzedékeknek pedig azt is bemutatja, miként láttuk az 1980-as években településünk történetét.
A kötetek szerkesztői, szerzői célul tűzték ki, hogy városunk régmúltjáról és tegnapjáról egyaránt forrásokon, tudományos kutatásokon alapuló, hiteles képet nyújtsanak. Mindenkihez szóló várostörténet közreadására törekedtek, amelyet egyforma haszonnal forgathat az, akit az elmélyült szakmai érdeklődés vezérel, és az is, aki egyszerűen a Tisza-parti város történelme megismerésének szándékával veszi kezébe a könyvet. A monográfia szerzői a város történetét nemzeti múltunk szerves részének tekintették. Egy-egy korszak tárgyaláskor azonban érthetően a sajátosan helyi vonatkozásokat igyekeztek kiemelni. Különös figyelmet fordítottak arra is, hogy a város régióra gyakorolt kisugárzó hatását bemutassák. Óvakodtak ugyanakkor, hogy Szegednek mind az ország, mind a környező táj történetében betöltött szerepét túlhangsúlyozzák.
Nem titkolt szándékunk, hogy a monográfia kézbeadásával tanítani szeretnénk városunk polgárait. Hisszük ugyanis, hogy lakóhelyünk múltjának, hagyományainak, elődeink alkotó munkájának megismertetése, megismerése erősíti a szegediek egészséges lokálpatriotizmusát, a szülővároshoz való ragaszkodását, hozzájárulhat az itt élők cselekvőkészségének, tenniakarásának felkeltetéséhez és - szélesebb értelemben - hazaszeretetük erősítéséhez. Azokhoz a tízezrekhez is szól e könyv, akik az elmúlt évtizedek társadalmi mobilizációja során a szomszédos vagy távoli vidékekről költöztek ide, s akik gondolkodásukban, érzéseikben igazodni igyekeznek a befogadó városhoz, annak szellemiségéhez.
Nagy vállalkozásunk, a Szeged története útra bocsátásakor köszönjük mindazok közreműködését, akik alkotó munkájukkal segítették elhatározásunk valóra váltását. Köszönet illeti a szerkesztő bizottság tagjait, a kötetek szerkesztőit, a szerzőket, a lektorokat, az előtanulmányok íróit és az anyaggyűjtésben részt vevők népes csapatát, a kiadás operatív, technika munkálataiban tevékenykedőket. Külön köszönetünket fejezzük ki a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottságának a kutató- és gyűjtőmunkához nyújtott anyagi, erkölcsi támogatásért.
Meggyőződésünk, hogy a Szeged története kiadásával régi adósságot törlesztünk, történelmi távlatú kötelességet teljesítünk. Éppen 1983-ban bocsátjuk útjára a monográfiát, 800 éves évfordulóján annak, hogy a Szegedre halálos veszedelmet hozó 1879. évi nagy árvizet követő városrekonstrukció megteremtette első, maradandó eredményeit, bizonyítva a Tisza-parti város élni akarását.
A monográfia első kötetét azzal a reménnyel indítjuk el útján, hogy ez és többi kötetei betöltik hivatásukat, s azok, akik számára készült, akiknek ajánljuk, érdeklődéssel, megértéssel és haszonnal forgatják majd, s hozzájárul ismereteik gyarapításához, történelmi önismeretük gazdagításához. Vissza

Tartalom

Előszó (Papp Gyula)11
A szerkesztő előszava (Kristó Gyula)15
A megtelepedés természeti feltételei (Andó Mihály)17
Földtani és domborzati adottságok19
A megtelepedés helyzeti és helyi energiái19
Geológiai és paleogeográfiai adottságok20
A települési színtér morfológiai változásai25
Vízrajzi és éghajlati adottságok33
Ősvízrajzi kép és a jelenlegi vízrendszer szerkezete33
Talajvízföldrajzi adottságok37
Éghajlati adottságok37
A táj a magyar honfoglalás előtt45
A kőkortól a vaskor kezdetéig47
Kőkor47
Rézkor (Horváth Ferenc)66
Bronzkor78
A vaskor kezdete95
Az agathürszoszoktól a honfoglaló magyarokig98
Az agathürszoszok kora (kb. i. e. 600-300) (Szádeczky-Kardoss Samu)98
A dákok és kelták kora (kb. i. e. 300-i. sz. 10/20)109
A szarmaták kora (kb. i. sz. 10/20-410) (Lakatos Pál)118
A hunok kora (kb. 410-454)145
A gepidák kora (454-567/568)152
Az avarok kora (567/568-805)162
IX. század (805-895)208
A város kialakulása (895-1242)219
Honfoglalás, megtelepedés, államalapítás (895-kb. 1030.)221
A honfoglalás221
Települési viszonyok238
Életmód és társadaom252
Kalandozások268
Az államalapítás271
Eltérő közjogi állás és szigetszerű, szórt településszerkezet (kb. 1030-1242)278
A három sziget településképe278
Szeged faluszomszédai302
A táj az országos politikában316
Egyházi viszonyok (Szegfű László)322
A só (Szegfű László)332
Kun betelepedés, mongol pusztítás (Szegfű László)338
A királyi város (1242-1543)345
Az egységesülés útján (1242-kb. 1440) (Petrovics István)347
A tatárjárás következményei. A hospesek347
A város és vidéke352
Népesség és népmozgások382
Gazdaság391
Társadalom és városi szervezet411
Egyház és műveltség415
Politikai események Szegeden421
Az egységes város (kb. 1440-1498) (Kulcsár Péter)424
A közjogi állás424
A vár428
A só429
A városigazgatás433
Szeged az ország politikai életében438
A szabad királyi város (1498-1543) (Kulcsár Péter)445
A közjogi állás445
A lakosság448
Gazdaság460
Az értelmiség476
Szerzetesrendek és kolostori kultúra (Kulcsár Péter - Horváth Ferenc)481
A városkép490
Szeged az ország politikai életében496
Szeged török kézre jut (Szakály Ferenc)508
Kísérlet Szeged visszafoglalására (Szakály Ferenc)513
Török megszállás alatt (1543-1686) (Szakály Ferenc)535
XVI. század537
Városkép és népesség537
A "szegedi diaszpóra"552
Gazdaság570
Társadalmi megoszlás612
Két hatalom szorításában618
Művelődés és az egyházak635
XVII. század664
A "tizenötéves háború" kihatásai664
Települési és népesedési viszonyok671
Gazdaság és társadalom681
Török-magyar condominium702
Egyházi és művelődési viszonyok723
Rövidítések jegyzéke739
Fényképek jegyzéke751
Grafikai mellékletek jegyzéke755
Személy- és földrajzinév mutató759
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem