Szegedi török számadáskönyvek az 1585-1588-as és az 1670-es évekből

Fülszöveg

Káldy-Nagy Gyula egyetemi tanár, a nemzetközileg ismert kiváló turkológus számos kötetet szentelt a magyarországi török adóösszeírásoknak. E munkássága olyan kor tanulmányozásához nyújt segítséget, amely különösen az Alföldre nézve írott forrásokban szegény időszak. Jelen kötetben az 1585-1588-as és az l670-es évek a szegedi török számadáskönyveit teszi közzé.
Az oszmán birodalomban bármely kincstári jövedelem beszedésére három évre az kaphatott megbízást, aki a legmagasabb összeg befizetését megfelelő kezesekkel biztosítani tudta. A megbízatás egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a beszedett adóról, tizedről, vámról, stb. részletes jegyzéket „defter"-t kellett vezetni, ami a kincstárral való elszámolás alápja lett.
Ebből következik, hogy azok a defterek, melyeket általában vámnaplónak vagy tizedjegyzéknek nevezünk, valójában mukátaa-elszámolások. Valamely tartomány vagy terület adószedője által befizetendő évi jövedelem előre megállapított összegét nevezték mukátaa-nak.... Tovább

Fülszöveg

Káldy-Nagy Gyula egyetemi tanár, a nemzetközileg ismert kiváló turkológus számos kötetet szentelt a magyarországi török adóösszeírásoknak. E munkássága olyan kor tanulmányozásához nyújt segítséget, amely különösen az Alföldre nézve írott forrásokban szegény időszak. Jelen kötetben az 1585-1588-as és az l670-es évek a szegedi török számadáskönyveit teszi közzé.
Az oszmán birodalomban bármely kincstári jövedelem beszedésére három évre az kaphatott megbízást, aki a legmagasabb összeg befizetését megfelelő kezesekkel biztosítani tudta. A megbízatás egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a beszedett adóról, tizedről, vámról, stb. részletes jegyzéket „defter"-t kellett vezetni, ami a kincstárral való elszámolás alápja lett.
Ebből következik, hogy azok a defterek, melyeket általában vámnaplónak vagy tizedjegyzéknek nevezünk, valójában mukátaa-elszámolások. Valamely tartomány vagy terület adószedője által befizetendő évi jövedelem előre megállapított összegét nevezték mukátaa-nak.
Ezek közül nagyon kevés olyan elszámolás maradt fenn, mely a megbízatás egész idejéről, a három évi bevételről összefüggően ad számot. Ilyen a szegedi mukátaa 1585-1588. évi elszámolási deftere. Ennek vámnapló része és a 13 falu tizedjegyzéke a környék l6. századi élete megismerésénekértékes történeti forrása. Jól kiegészíti ezt a 17. századból megmaradt egyetlen tizedjegyzék, melyben megtaMható Tápé és Győ falvak lakosainak névszerinti összeírása is, valamint adózási és termelési adataik, amelyek összevethetők e két falu 1585-1588. évi tizedjegyzékével. E vizsgálat eredménye tanúsítja ugyan a hanyatíást, de egyben bizonyítja a talponmaradást a „török számadáskönyvek" korszakában is. Vissza