Magyar Szentkorona Album

Előszó

A SZENT KORONA FOHÁSZA.
Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ.
Trianon az új Golgota neve.
Ott csúfolták meg az Igét; ott feszítették meg az igazságot; ott darabolták fel az ezeréves Magyar Hazát!
Te vagy tudója a gyűlölködő világ gyáva prédálásának - ó Isten!
Te tudod, hogy hősök voltunk és nem fosztogatók!
Véresrendet vágtunk a világmérkőzések véresmezején: de Te tudod, hogy mi nem akartuk a háborút!
Te tudod, hogy a Tízszerte nagyobb ellen is tisztelte nevünket és rettegte fegyverünket.
Te tudod, hogy hazugul, szemforgatón a „Népek békés önrendelkezési" jogát ígérték nekünk s mi ekkor tettük le félelmetes fegyverünket... Hiszen Ezeréves Nemzet voltunk és nálunk jobban senkit nem illethet e jog!
Hittünk: mért ezeréves becsületes nemzet voltunk.
És hittünk, mert szivünkben békét sóvárogtunk.
Hittünk! És lelkünkben fehérbe öltözve, fegyvertelenül vártuk a Te békés Országod eljövetelét.
Te tudod, hogy ekkor fegyvereslatrok törtek reánk!
A világ fegyveres söpredéke!
Meglesték fegyvertelenségünket. Elkábítottak békés szavak és szenteskedő ígéretek hazug malasztjával.
Te tudod hazugságaik égbekiáltó gyalázatát, ó Isten!
Te tudod, hogy testvért a testvértől, szülőt a gyermekétől, hitvest a férjtől, jegyest a jegyesétől - vért a vértől - összedobbanó szíveket egymástól: szeges korbáccsal és trianoni határok szeges drótsövényével téptek széjjel...
De mi leborulunk előtted a feltámadás szent ünnepén és hívunk Téged! Ezeréves Hazánk most is korbácsolt Tenger, melyen végigszánt rabló szomszédok harácsoló vihara ...
Trianon óta nincs igazi ünnepünk, mert a háborgó magyar lelkek elfojtott vádja Égre kiált!
De Előtted Urunk, vád a hallgatag könny is, mely a szempillákon remeg. Vád a sóhaj is, mely felszakad a vérző szívből; vád a néma sikoltás is, mely nem tud letépődni a meggyötört magyar lélek húrjairól.
Milliók várják a bíztató fordulatot: milliók várják a Te igazságos lelked eljövetelét és milliók várják a Magyar Szent Korona feltámadását! Vissza