| Előszó (Kozák Sándor) | 5 |
| Kötetünk munkatársai | 15 |
| Lektoraink | 16 |
| A forráshivatkozásokban használt rövidítések | 17 |
| Giricz Béla: Szeghalom természeti földrajza | 19 |
| Szeghalom földrajzi helyzete, fekvése | 21 |
| Szeghalom és környékének földtani viszonyai | 23 |
| A felszín kialakulása | 23 |
| Szeghalom és környékének geomorfológiai jellemzése | 31 |
| Szeghalom éghajlata | 35 |
| Szeghalom és környékének vízföldrajzi viszonyai | 41 |
| Felszíni vizek | 41 |
| Felszín alatti vizek | 50 |
| Szeghalom talajföldrajzi viszonyai | 54 |
| Ecsedy István: Újkőkori falvak Szeghalom környékén | 61 |
| Bevezetés | 63 |
| Az újkőkor kialakulása a Körös-vidéken. A Körös kultúra | 65 |
| A kultúra elterjedése | 65 |
| Életmód, település | 67 |
| Hitvilág, művészet | 70 |
| A helyi eredetű népesség szerepe - az alföldi vonaldíszer kerémia kultúrája | 73 |
| A vidék újkőkori falvai és kapcsolataik | 74 |
| Az újkőkor középső szakasza és virágkora - a szakálháti csoport és a tiszai kultúra telepei | 76 |
| A faluközösségek mindennapi életének emlékei | 81 |
| Egy telep és a házak | 83 |
| A gyékényszövés (Krasznai Péter) | 83 |
| Néhány szó a munkamegosztásról | 90 |
| A fazekasság | 91 |
| A szerszámkészítés | 95 |
| Az élelemszerzés | 96 |
| A temetkezések és a hitvilág | 97 |
| Az újkőkori kultúrák megszűnése; a rézkor kezdete | 100 |
| Móricz Béla: A Nadányiak | 101 |
| Nemzetségük | 103 |
| XIV-XVI. századi birtokaik | 109 |
| Nadányi Gergely hajdúhadnagy | 114 |
| Nadányi Miklós végvári kapitány | 115 |
| Szeghalmi földesuraságuk | 116 |
| Nadányi János, Szeghalom török utáni újratelepítője | 123 |
| Nadányi Miklós, Békés megyei szolgabíró | 127 |
| Molnár Ambrus: Szeghalom újjáéledése a török hódoltság után | 129 |
| Betelepítési kísérletek a 17. században | 131 |
| Szeghalom helyzete az 1600-as években | 131 |
| Szeghalom megülése 1670 körül | 136 |
| Szeghalom újabb megülése 1699-ben | 137 |
| Az 1670-től 1686-ig, majd 1699-tőlk 1703-ig fennálló Szeghalom lakosai | 137 |
| Kontinuitás a 16. századi és a 17. századi Szeghalom lakosai között | 140 |
| Szeghalom a 17. század utolsó évtizedeiben és a 18. század első éveiben | 141 |
| A község újratelepedése a Rákóczi-szabadságharc után | 144 |
| Megyénk helyzete a 18. század elején | 144 |
| Községünk újjáéledésének kezdetei | 145 |
| Az ideköltözöttek eddig megtett útja | 154 |
| A benépesült falu első évtizedei | 158 |
| Miklya Jenő: Szeghalom történeti mondái | 163 |
| Bevezetés | 165 |
| A régibb helynevekhez kapcsolódó mondák | 166 |
| A Sebes-Körös regéje | 167 |
| Várhely | 169 |
| Ördögárka | 172 |
| Szeghalom | 174 |
| Szeghalom a hódoltság korában | 176 |
| Futások és villongások | 177 |
| A Szomorúhát története | 178 |
| Tordahalom | 180 |
| Balkány-halom | 181 |
| Halmok és dombok | 182 |
| A mai Szeghalom történetéhez kapcsolódó népi mondák, történetek és magyarázatok | 184 |
| Aranyláda | 187 |
| Peres-szék | 188 |
| Simasziget | 189 |
| Jároli József: Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon | 191 |
| Az áprilisi legelőfoglalási kísérlet | 194 |
| A szeghalmi bíró és a nép ellentéte | 200 |
| A jegyzőválasztás ügye | 204 |
| Szeghalom a szabadságharcban | 210 |
| A szabadságharc terhei | 219 |
| Bereczki Imre: A jobbágyvilág és 1848-49 emléke a szeghalmi néphagyományban | 225 |
| A hagyomány ereje | 227 |
| A 48-as hagyományok hordozói | 229 |
| A jobbágyvilág emléke Szeghalmon | 233 |
| A földesúri társadalom | 233 |
| A földesúr | 239 |
| Jogi viszonyok | 241 |
| Az 1848-as változások Szeghalmon | 246 |
| A szabadságharc alakjai a hagyományban | 249 |
| A honvéd | 249 |
| A nemzetőr | 251 |
| A horvát foglyok | 252 |
| A megtorlás | 253 |
| A 48-as Párt működése Szeghalmon | 255 |
| A Kossuth-szobor felállítása | 259 |
| Függelék | 262 |
| Szabó Ferenc: Szeghalom a két forradalomban 1918-1919 | 267 |
| A gazdasági-társadalmi tagozódás fő vonásai a századfordulótól a forradalmak időszakáig | 269 |
| A világháború hatása | 275 |
| Az 1918. novemberi forradalmi átalakulás | 282 |
| A "Szervezett Munkáspárt" és a "Szervezett Munkásnők Pártja" megalakulása és programja | 286 |
| Közellátási éls szociális intézkedése 1919 elejéig | 295 |
| A politikai fejlődés útja 1919 elejétől a proletárdiktatúráig | 297 |
| A proletárhatalom győzelme és szervezeti kiépítése | 303 |
| A Tanácsköztársaság intézkedéseinek végrehajtása | 310 |
| A proletárhatalom megdöntése és az ellenforradalmi megtorlás Szeghalmon | 316 |
| Vigh Károly: Tildy Zoltán életútja (1889-1961) | 329 |
| Bevezetés | 331 |
| Losonctól Tahitótfaluig | 333 |
| A pártalapító | 338 |
| A szeghalmi parókián | 352 |
| A vármenyei törvényhatóságban | 360 |
| A szeghalmi képviselőválasztás - és utójátéka | 365 |
| Az országgyűlési képviselő | 370 |
| Szeghalom és Budapest között (1937-1939) | 380 |
| A Kisgazdapárt élén és az antifasiszta front vezérkarában | 384 |
| A demokratikus Magyarország élén (1945-1948) | 397 |
| Az utolsó felvonás (1956-1961) | 415 |
| U. Nagy István: A szeghalmi Péter András Gimnázium közművelődési szerepe (1926-1944) | 419 |
| Bevezetés | 421 |
| Az első program | 424 |
| Ellenzéki szellemben | 425 |
| Ismeretterjesztő előadások | 426 |
| Iskolarendszerű felnőttoktatás | 429 |
| A Péter András Kölcsönkönyvtár | 432 |
| Lapszerkesztés és könyvkiadás | 435 |
| A Péter András-Emlékestek | 445 |
| A diákifjúság közművelődési szerepe | 449 |
| A második program | 457 |
| Boruzs Józsefné: Adatok Szeghalom felszabadulást követő kulturális fejlődéséről (1945-1949) | 461 |
| Az ország felszabadulás utáni gazdasági, társadalmi változásainak hatása a kulturális életre | 463 |
| Szeghalom kulturális életét meghatározó gazdasági-társadalmi, politikai feltételek | 465 |
| Szeghalom gazdasági-társadalmi képe a felszabadulást követő években | 465 |
| A pártviszonyok alakulása és hatása a szabadművelődésre | 457 |
| Szeghalom kulturális öröksége: egyleti élete | 470 |
| A kulturális élet alakulása 1945-48-ban | 474 |
| A szabadművelődés kiépülése | 474 |
| A szabadművelődés korszaka: 1946 augusztus-1948 július | 478 |
| Kulturális fejlődés a fordulat éve után | 486 |
| Bellon Tibor: Szeghalom paraszti gazdálkodása | 493 |
| Szeghalom határa | 497 |
| Határjárások | 499 |
| A birtokrendszer alakulása Szeghalmon | 502 |
| Szeghalom állattartása | 506 |
| Legelő - rét - takarmánáy | 508 |
| Takarmánytermesztés | 512 |
| Nyájak | 514 |
| Ménes | 514 |
| Gulya | 515 |
| Juhászat | 518 |
| Fejősjuhászat | 519 |
| A juhtej feldolgozása | 523 |
| A juhászat egyéb haszonvételei | 527 |
| Sertésnyájak | 532 |
| Baromfitartás | 535 |
| Földművelés | 536 |
| Termesztett növények | 537 |
| Talajművelés | 539 |
| Búzavetés - vetésgondozás | 542 |
| Aratés | 546 |
| Vontatók és keresztek a földön | 549 |
| Hordás - asztagrakás | 551 |
| Nyomtatás - cséplés | 554 |
| Nyéki Lajos: Adatok Szeghalom mezőgazdaságáról | 561 |
| Munkaerő-gazdálkodás | 564 |
| A munkaerő száma és szerkezete | 564 |
| A munkaerő-ellátottság alakulása és felhasználtságának mértéke | 566 |
| A mezőgazdasági termelés technikai feltételei | 567 |
| A gépesítés színvonala és területi eltérései | 567 |
| Talajerőpótlás | 570 |
| A földterület művelési ágak szerinti hasznosítása | 572 |
| A szántóföldi növénytermesztés | 575 |
| Kenyérnövények termesztése | 575 |
| Szemestakarmányok termesztése | 577 |
| Szálas és lédús takarmányok termesztése | 580 |
| Ipari növények termesztése | 583 |
| A zöldségfélék termesztése | 587 |
| Az állattenyésztés | 588 |
| A szarvasmarha-tenyésztés | 588 |
| Sertéstenyésztés | 589 |
| Lótenyésztés | 590 |
| Juhtenyésztés | 590 |
| Baromfitenyésztés | 591 |
| A fejlettségi szint területi különbségei | 592 |
| Irodalom | 593 |
| Cs. Tábori Hajnalka: A szeghalmi paraszti lakáskultúra változásai a 20. század első felében | 595 |
| Bevezetés | 597 |
| A régi szeghalmi ház és berendezése | 598 |
| A parasztház berendezésének változása | 603 |
| A bútorok | 607 |
| Fekvőbútorok és azok használata | 607 |
| Az ülőbútorok | 609 |
| A tárolóbútorok | 613 |
| A tükör | 618 |
| Az asztal és környéke | 619 |
| A gyerekek bútorai | 321 |
| Kiegészítő tárgyak | 623 |
| A világítás eszközei | 624 |
| A képek | 625 |
| A bútor öröklése, új bútor szerzése | 626 |
| A lakókonyha és a nyárikonyha | 628 |
| Kiadott házak | 635 |
| A lakóházak javítása és gondozása | 635 |
| Alkalmak, amelyek megváltoztatták a házban folyó életet | 638 |
| A család növekedése és apadása | 638 |
| Vendéglátás | 640 |
| Polgárosodás, városi hatások | 640 |
| Tábori György: A szeghalmi nép ruházkodása a 19-20. század fordulóján | 643 |
| Az újszülött várása | 645 |
| Az iskoláskor ruházata | 648 |
| Férfiviseleet | 649 |
| A lányok ruházata | 663 |
| Az asszonyok viselete | 664 |
| Irodalom | 670 |
| Miklya Jenő: | |
| Szabó Ferenc: A szerkesztők utószava | 673 |
