A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Szín - Közösségi művelődés 2008. február

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Folyóirata/Közösségi művelődés - 13/1.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E. Prévost könyvének - Nincsen ártatlan hang - (Magyar Műhely Kiadó 2005.) mondatait idézve köszöntöm formailag megújult folyóiratunk olvasóit. Prévost a zenéről beszél, ezért kínál - talán... Tovább

Előszó

E. Prévost könyvének - Nincsen ártatlan hang - (Magyar Műhely Kiadó 2005.) mondatait idézve köszöntöm formailag megújult folyóiratunk olvasóit. Prévost a zenéről beszél, ezért kínál - talán mindnyájunk számára örvendetes - távolságtartó gondolkodást: „A zene alapvetően közösségi művészet. Minden megnyilatkozása emberi kapcsolatot feltételez. Lehetnek ezek konvencionális, valamely hagyományból kinövő kapcsolatok, vagy a kölcsönösség félgépies reakciói (a klasszikus nyugati zenében ez utóbbi dominál: a partitúra jelöli ki a zenész helyét a dolgok rendjében). A közösségi összetartozás természetét az a szabályozó közeg határozza meg, amelyben a zene megszületik. A hagyományos formák betartásának szigorú megkövetelése diktatórikus rend, még ha esetleg merő jó szándékból is ilyen. E zenék megszólaltatásáért általában tisztelet, sőt nagyrabecsülés övezi az előadókat. A klasszikus képzettségű zenész a komplex nyugati modern zeneművészet előadásához szükséges képességek révén is szert tehet bizonyos társadalmi megbecsülésre és státusra. Az előírásoktól egyik zenésztípus sem térhet el, erre mindkettőt kötelezi saját konvenciója... ...
Ha egy zenész bármilyen módon szembe kíván helyezkedni a hagyomány vagy a piac merev viszonyaival, akkor először is tisztában kell lennie ennek társadalmi és gazdasági velejáróival. Ha az autokratikus vagy kommerciális jellegű közösség zenéje helyett testvériesebb közösségben létrehozott zenére vágyik, akkor új, nyitott kapcsolatokat kell kialakítania.
...A metazene csakis az alárendeltség minden elképzelhető módját kizáró, kreatív és sokszínűségre törekvő együttműködés révén jöhet létre...Minden zenésznek pluralistának kell lennie önmagával szemben is, ellenállva az előadások végleges formában való stabilizálásának vagy reprodukálásának, kivéve, ha ez dokumentáció formájában őriz meg valamit... Az improvizatív zene... működő modell, amelyben a résztvevők... ismerik a részek összefüggéseit... Minden (aktív vagy passzív) résztvevő egy társas produktum producere és használója. Egyikük sincs a passzív fél (a vásárló) szerepére kárhoztatva... Nincsenek vezetői, csak előmozdítói, akik arra bátorítanak mindenkit, hogy vállaljon részt az emberiség messzehatóbb, kiteljesítőbb kifejezésében
...A metazenei élet értelme a kötődés más emberi lényekhez, egyedül a kommunikáció öröméért, az érzékenység és a fogékonyság tágításáért. ...A metazene ... a kulturális 'normák' peremén lebegő zene... Elégedetlenséget, eltávolodást jelent. Akkor halad előre a metazene, ha megtagadja, hogy a hatalom szuperstuktúráinak körvonalaihoz igazítsa saját alakját. A metazenész első helyen álló szempontja, hogy minden lehetséges metazenei gyakorlatot kipróbáljon, és összevesse ennek legmélyebb, legmeghatározóbb szerkezeti tényezőit az összes többi zene determinánsaival
...A metazene iránti igény akkor merül fel, amikor a létező formák már nem képesek kielégíteni az emberek igényeit."
Mátyus Aliz Vissza

Tartalom

Mátyus Aliz: Editorial 3
Polyák Albert: Három homokhátsági település tudástára 4
Hajnal Ágnes: Hannover és Darmstadt. Két közösségfejlesztési esettanulmány Németországból 20
Török József: Helyi kulturális politika. „A kisváros neve legyen, mondjuk, Jaba" 25
Hefner Erika: Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 34
KUTATÁS
Lipp Márta: A közművelődéssel kapcsolatos lakossági elvárások alakulása 40
Közéleti aktivitás - lokális és európai identitás (Összeállította: Péterfi Ferenc) 49
Albert József - Csabina Zoltán - Leveleki Magdolna: A veszprémi egyetemen végzett hallgatók az egyetemi képzésről 59
DISPUTA
Lukovics András: Művelődési otthoni alternatívák? 78
Beke Pál: Válasz 82
Beszélgetés Kary Józseffel a Művelődési otthoni alternatívákról (Kálóczy Katalin) 85
ARCKÉPEK
Bódi Zsuzsanna 1949 - 2008. (Borbáth Erika) 92
Eötvös-kollégista tudós tanárok:
Sinkovics István 1910 -1990. (Bertényi Iván) 94
Szabó Miklós 1884 -1960. (Markó Veronika) 96
Erdélyi arcok - Cseke Péter: Kós Károly 1883 -1977 1 103
IFJÚSÁG
Deák Péter: Közöttünk járnak, avagy beszámoló az úrban fantasy jelenlétéről 108
KITEKINTÉS
Borsi-Kálmán Béla: Hasonlóságok, különbségek - és tanulságok 111
Kovács István: „a világlátás, a kiszolgáltatott szavak iránti alázat..." Zsille Gábor laudációja 128
Demmel József: Az empátia tudománya (Kiss Gy. Csaba: A haza mint kert.) 130
Székely András Bertalan: Megmaradni anyanyelven (Zágorec-Csuka Judit: A családom anyanyelve - a muravidéki magyarok identitásának a tükrében) 132
Virágok, madarak, zene. Zsombori Erzsébet a Nemzetiségek Házában (Székely András Bertalan) 134
OLVASVA - ÚJRAOLVASVA
Kálóczy Katalin: A költőszemélyiség tartományai (Kemsei István: Róka a fűzfán. Esszék) 136
Kemsei István: „Ezért is szeretjük annyira Toldit." A százötven éves Toldi 137
ESEMÉNYTÁR - VOLT, VAN, LESZ
Reneszánsz év - Nagy István: Jurij Pavlovics Guszev és az „orosz Balassi" méltatása 143
„Nem a tutit mondjuk, hanem a magunkét..." Az NKA online folyóirata, a REVIZOR (Tóth Zsuzsanna) 145
e-Kultúra 2008. konferencia - Az internetkultúrától a kulturális tartalmakig 146
Felhívás - Száz 1939-es életrajzot keresünk. A Napút folyóirat felhívása 147
MMIKL-rendezvények, 2008 148
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szín - Közösségi művelődés 2008. február Szín - Közösségi művelődés 2008. február
Állapot:
840 Ft
420 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba
konyv