Előszó
Műegyetemünket 1782-ben alapították. Ekkor alakult ugyanis az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, ahol mérnököket képeztek, s amely 1850-ben beleolvadt a József Ipartanodába. Az említett...
Tovább Előszó
Műegyetemünket 1782-ben alapították. Ekkor alakult ugyanis az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, ahol mérnököket képeztek, s amely 1850-ben beleolvadt a József Ipartanodába. Az említett intézményben azonban kémikusképzés, kémiaoktatás nem folyt. A kémikus-, elsősorban az iparkémikus-képzés területén azonban Magyarország mégis nagy hagyományokkal rendelkezik. Az 1735-ben alapított Selmecbányai Bányászati Akadémián részesültek a hallgatók a világon előszőr gyakorlati, laboratóriumi kiképzésben, 1749-től erre már adatunk van.
A XVIII. században mindenhonnan jöttek hallgatók Selmecbányára a próbázástant megtanulni. Ott tanult pl. Del Rio, aki később Mexikóban a vanádiumot, D'Elhuyar, aki a wolframot és Müller Ferenc, aki Erdélyben a tellúrt felfedezte. Az eredményes selmeci oktatás vezetett sok más európai főiskolát, arra hogy hasonló módszert vezessen be. Amikor a párizsi Ecole Polytechnique alapításáról tárgyalt 1794-ben a Konvent, Fourcroy így szólalt fel:
"A fizikát és kémiát eddig csak elméletileg tanították Franciaországban. A selmecbányai bányászati iskola frappáns példát szolgáltat nekünk arra, hogy mennyire hasznos, ha a hallgatók gyakorlatban is elvégzik azokat a műveleteket, melyek tudományuk alapját képezik. Selmecbányán ui. eszközökkel és vegyszerekkel felszerelt laboratóriumok állanak rendelkezésre, hogy azokban minden hallgató megismételhesse és saját szemével láthassa azokat a jelenségeket, melyeket a testek mutatni egyesülésükkor. A jóléti bizottság úgy gondolja, hogy ezt a módszert kellene a felállítandó iskolában is bevezetni."
Vissza 
