Székely Jeruzsálem

Fülszöveg

SZÁVAI Géza (1950) a székelyföldi Küsmődön született. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művel: Aletta bárkája (regény). Séta gramofonzenére (regény). Múlt évezred Marienbadban (regény). Oszlik a bál (utójáték). Valaki átment a havon (Kisregények és nagyregények). Csodálatos országokba hoztalak (regény). Kivégezzük nagyapádat (regény). ^?V ' '^^Üfl^B' A Székely Jeruzsálem megjelent románul, franciául,
www.szavaigeza.hu és újabb nyelveken is előkészületben a kiadása.
A Székely Jeruzsálem: esszéregény az identitásról.

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett -a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat.
A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól.
Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat" (így nevezte őket az... Tovább

Fülszöveg

SZÁVAI Géza (1950) a székelyföldi Küsmődön született. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művel: Aletta bárkája (regény). Séta gramofonzenére (regény). Múlt évezred Marienbadban (regény). Oszlik a bál (utójáték). Valaki átment a havon (Kisregények és nagyregények). Csodálatos országokba hoztalak (regény). Kivégezzük nagyapádat (regény). ^?V ' '^^Üfl^B' A Székely Jeruzsálem megjelent románul, franciául,
www.szavaigeza.hu és újabb nyelveken is előkészületben a kiadása.
A Székely Jeruzsálem: esszéregény az identitásról.

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett -a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat.
A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól.
Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat" (így nevezte őket az erdélyi köznyelv).
A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények
.Végül a falu is Ceau§escu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel.
Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.
Emberek és hitek egymásra találásának történelmi dokumentumai gyakran szolgálnak meglepetéssel. Keresztes hábortik, hitviták századai régen letűntek, de a hitüket megvalló közösségek története manapság is megrendít Amire ez a könyv emlékezik, az sokak számára ismeretlen adaléka a történelemnek.
A tolerancia földjén, Erdélyben (ahol évszázadokon át népek és vallások viszonylag jól megfértek egymás mellett) a reformáció, a hitújítás lendületében ez országrész majdnem teljes népessége unitárius hitre tért. A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Otestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat, és „lelki zsidóknak" vallották magukat.
És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története. A székely zsidózók vagy székely szombatosok (így nevezte őket az erdélyi köznyelv) vallásalapító (inkább: vallás-átvevő) útkeresése. Bözödi György, a székelyföldi valóság avatott kutatója így magyarázza a jelenséget: „Török pusztított, tatár rontott be, és német csapatok sanyargatták a népet, amelyet belülről is folyton sebzett a testvéri viszálykodás. Megváltást vártak és kezükbe kapták a bibliát, megváltóként. És a bibliában ott volt a zsidó nép sorsa, mintha isten tükröt tartott volna eléjük. A saját arcukat vélték megpillantani a próféták könyvei között, amelyek szenvedéssel, rabszolgasággal és pusztulással voltak teleírva. Az arc nem volt az övék, de rokon arc volt, mint két testvéré. Vissza