Székelyföld 2019. január

Fülszöveg

„a legfontosabb, hogy egy patkót addig üssetek a pajta előtt, míg veres lesz, s akárhogy ordibál, ne engedjetek oda emberfiát."
(Sántha Attüa)
„Sütő István természetesen nemcsak az ötvenes éveket idézi, hanem a felnőttkori beilleszkedés illúzióit és kudarcait is, de közérzetét mindenképpen meghatározza a nosztalgia. Folyamatosan rekviemet ír, az apát, az anyát, a családot, a kisvárost búcsúztatja, nem is annyira az illúziókat, hanem azt a jövőígéretet, amely soha nem vált valóra. Ezt a közérzetet, tartok tőle, a mostani fiatal generációk ismét átélik, vagy már át is élték. Hogy mindez csak ideológia, és nem költészet? Visszakérdeznék: mi a költészet?"
(Markó Béla)
„Nem éreztem késztetést arra, hogy a nyilvánosság elé tárjam a magam történetét. Valójában a vallomásait közzétevő, '56-ért 7 évet ült Dávid Gyula győzött meg közös dedikálásunkkor a csíkszeredai könyvvásáron, hogy a múlt hiteles feltárásával a jövő nemzedékének is tartozom. Mert mit is csináltam? Csupán tettem a... Tovább

Fülszöveg

„a legfontosabb, hogy egy patkót addig üssetek a pajta előtt, míg veres lesz, s akárhogy ordibál, ne engedjetek oda emberfiát."
(Sántha Attüa)
„Sütő István természetesen nemcsak az ötvenes éveket idézi, hanem a felnőttkori beilleszkedés illúzióit és kudarcait is, de közérzetét mindenképpen meghatározza a nosztalgia. Folyamatosan rekviemet ír, az apát, az anyát, a családot, a kisvárost búcsúztatja, nem is annyira az illúziókat, hanem azt a jövőígéretet, amely soha nem vált valóra. Ezt a közérzetet, tartok tőle, a mostani fiatal generációk ismét átélik, vagy már át is élték. Hogy mindez csak ideológia, és nem költészet? Visszakérdeznék: mi a költészet?"
(Markó Béla)
„Nem éreztem késztetést arra, hogy a nyilvánosság elé tárjam a magam történetét. Valójában a vallomásait közzétevő, '56-ért 7 évet ült Dávid Gyula győzött meg közös dedikálásunkkor a csíkszeredai könyvvásáron, hogy a múlt hiteles feltárásával a jövő nemzedékének is tartozom. Mert mit is csináltam? Csupán tettem a dolgomat, és erre filmjeim, a nyomtatott sajtóban megjelent írásaim a bizonyítékok."
(Csáky Zoltán)
„ ennek az iskolának - és gondolom, ugyanígy van a székelyudvarhelyi Thmá-si Áron, és a kolozsvári Brossai Sámuel is - szelleme van. Ezek a falak beszélnek. Ezek a falak valamit sugároznak, aminek te vagy a célja, és te kéne légy a receptora. Például azt sú&ák, hogy itt, ezekben a padokban járt iskolába Márton Áron. Aki szerette az iskolát. Ezt az iskolát látogatta nagy szeretettel Majláth Gusztáv Károly. ( ) Ezek azok, akik beszélnek. Az ő szavukat kell megérteni. És akkor, ha valamit is adsz rrmgadra vagy arra a gyökérre, amelyből kinőttél, akkor azt hiszem, sok biztatás, sok ösztönzés nem kell. Akarjál olyan lenni, hogy esetleg téged is súgjanak a falak."
(Borsodi László)
r
Bodó Márta (Kolozsvár, 1963) -író, szerkesztő, Kolozsvár Borcsa Imola (Kézdivásárhely, 1990) - író, gyógyszerész, Kézdivásárhely
Borsodi L. László (Csíkszereda, 1976) - költő, kritikus, Csíkszereda
Csáky Zoltán (Sümeg, 1945) -író, újságíró, GödöUő Cseh Katalin (Erdőszentgyörgy, 1961) - költő, Kolozsvár Gazda József (Kézdivásárhely, 1936) - író, szociográfus, Kovászna
Halász Péter (Budapest, 1939) -néprajzkutató, Gyimesközéplok Kukorelly Endre (Budapest, 1951) - költő, író, Budapest Láng Orsolya (Szatmárnémeti, 1987) - költő, író, grafikus, Marosvásárhely
Lay Zsóka (Brassó, 1979) - író, fizioterapeuta, Brassó Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951) - költő. Marosszentkirály Márcutiu-Rácz Dóra (Nagyvárad, 1996) - költő, magyar-angol szakos hallgató, Kolozsvár Mohay Tamás (Budapest, 1957)
- néprajzkutató, Budapest Pál-Kovács Sándor Attila (Szánk, 1986) - költő, a kecskeméti Forrás szerkesztője
Patak Márta (Kaposvár, 1960)
- író, műfordító. Leányfalu Puskás-Kolozsvári Frederic (Fálticeni, 1976) - régész, Gyergyóditró
Sántha Attila (Kézdivásárhely, 1968) - költő, nyelvész. Szászfalu
Szondy-Adorján György (Csíkszereda, 1971) - költő, Csíkszereda
Vass Sándor (Szováta, 1974) -képzőművész, Budapest
N::




Vissza