1.035.117

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szerves kémiai technológia I.

Az ipari technikumok számára

Szerző

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 283 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 25256. Megjelent 290 példányban. 49 fekete-fehér ábrával illusztrálva. 2 kihajtható mellékletet tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ásványolajat már az ókorban is felhasználták. A petróleumot fűtés és világítás céljára használták fel a második században (i. u.). A középkorban inkább gyógyászati célra használták. Marco Polo... Tovább

Előszó

Az ásványolajat már az ókorban is felhasználták. A petróleumot fűtés és világítás céljára használták fel a második században (i. u.). A középkorban inkább gyógyászati célra használták. Marco Polo (XIII. sz.) útleírásaiban említést tesz a mai bakui olaj előfordulásról. 1594-ben Balachániában egy 35 m-es kútból termeltek olajat, 1823-ban Dubinin testvérek építették fel az első nyersolaj desztilláló üzemet Mozdokban (mindkettő a Kaukázusban). Az újkori adatok szerint Bakuban 1683-ban napi 34 t nyersolaját termeltek. Bukarestben 1857-ben az utcai közvilágítás petróleummal történt. Ezek a természetes ásványolaj előfordulásainak értékesítései.
Tudatos nyersolajfúrást először Semenov végzett 1848- ban Bakuban, 1859-ben Drake Pennsylvániában ért el sikereket az ásványolajfúrásoknál, ahol felhasználta a sófúrók tapasztalatait. Először a világítópetróleum kinyerése miatt történt a nyersolaj kitermelése és a benzint, - mint veszélyes robbanóanyagot- a folyókba és a tengerekbe öntötték vagy nagy gödrökben gyűjtötték össze. A XX. század elején a robbanó motorok elterjedésével a benzin rendkívüli jelentőségre tett szert. Míg az 1910-es években kb. 1 millió gépkocsi volt, jelenleg számuk 60 millió körül van. A nagy benzinkereslet újabb eljárások felfedezéséhez vezetett (pl. a hőbontási eljárásokhoz), amelyek segítségével a nehezebb párlatokból is benzint tudunk előállítani.
Az ásványolaj, mint fűtőanyag mind nagyobb szerepet játszik. Előnye az, hogy magas kalóriájú és felhasználása egyenletes tüzelést biztosít. Rendkívül nagyjelentőségű az ásványolajon alapuló vegyipar, a petrokémia. 1925-ben 675 t vegyianyagot termeltek ásványolajból és földgázból, míg 1945-ben már 1 600 000 t volt a termelés. Vissza

Tartalom

I. Az ásványolajfeldolgozás (Dr. Neumann Ernő)
Bevezetés 3
A nyersolaj 5
A nyersolaj keletkezése 5
A nyersolaj lelőhelyei és felkutatása 5
A nyersolaj feltárása 6
A nyersolaj termelése 8
A nyersolaj szállítása 9
A nyersolaj kémiája 10
A nyersolajok csoportosítása 12
A nyersolaj feldolgozása 13
A desztillációról általában 13
Régebbi feldolgozási eljárások 14
Szakaszos és félfolytonos lepárlás 14
Modern feldolgozási eljárás 15
Atmoszférikus frakcionált desztilláció 15
Vákuumban történő frakcionált desztilláció 18
Parafintalanítás 20
A parafinos könnyűpárlat parafintalanítása 21
Parafinos nehézpárlat parafintalanítása 22
Párlatfinomltás 24
Kénsavas finomítás 24
Oldószeres finomítás 27
Krakkolás (Hőbontás) 29
Termikus krakkolás 30
Katalitikus krakkolás 33
Ásványolajtermékek és felhasználásuk 34
Benzin 34
A benzin mint motorhajtóanyag. Oktánszám 35
Oktánszámjavítók 36
Speciális benzinek 37
Repülőbenzin 38
Petróleum 38
Gázolaj 39
A gázolaj kopogást hajlama 40
Fűtőolaj 41
Kenőolajok 42
Orsóolajok 43
Fehérolajok 43
Transzformátorolj 44
Gépolaj 45
Turbinaolaj 45
Motorolaj 46
Hengerolaj 47
Parafinok, vazelinek 49
Parafinok 49
Vazelinek 49
Aszfalt 50
Szintetikus kenőolajok 51
Adalékanyagok 52
Parafinoxidáció 54
Gépzsírgyártás 56
Nyersanyagok 56
Mészbázisú kenőzsírok 56
Nátronbázisú kenőzsírok 58
Speciális zsírok gyártása 58
Emulziós olajok 60
Kocsikenőcs 61
Az olajak keverése 61
Tűz- és balesetvédelmi intézkedések 62
Tűzvédelmi intézkedések 62
Fagyvédelmi intézkedések 63
Mérgező- és maróanyagok 63
Összefoglaló kérdések 64

II. A földgáz kémiai feldolgozása (Oltay Ernő)
Bevezetés 66
Parafinszénhidrogének előállítása földgázból 68
Aromás szénhidrogének előállítása 70
Telítetlen szénhidrogének előállítása földgázból 71
Monoolefinek előállítása 71
Olefinek kinyerése krakkgázból 72
Földgázfrakciók hőbontása monoolefinekké 73
Monoolefinek felhasználása 75
Butadién előállítása földgázból 77
Acetilén előállítása földgázból 78
Oxigéntartalmú vegyületek előállítása földgázból 82
Szintézisgáz előállítása földgázból 83
Metilalkohol és formaldehid előállítása földgázból 84
Metanolszintézis 84
Formaldehidgyártás 84
Alifás alkoholok előállítása olefinek hidratálásával 86
Oxo-szintézis 87
Etilénoxid előállítása 89
Etilénoxid felhasználása 91
Gliceringyártás földgázból 93
Halogéntartalmú vegyületek előállítása földgázból 93
Metán klórozása 94
Propilén klórozása 95
Diklóránetán előállítása 96
Etilklorid előállítása 97
Etilénklórhidrin (glikolklórbidrin) előállítása 98
Az acetilén fontosabb klórszármazékai 98
Nitroparafinok előállítása földgázból 100
Koromgyártás földgázból 101
Összefoglaló kérdések 102

III. Kőszénkátrányfeldolgozás (Szilágyi Antal)
A kátrány 104
Ipari kátrányok felosztása 104
A kátrány összetétele 105
A kátrány átalakulása a feldolgozás (desztillálás) folyamán 108
Barnakőszén kátrány feldolgozása 109
A kátrány előkészítése feldolgozásra 110
A portartalom eltávolítása 111
A kátrány víztelenítése 112
Barnakőszén kátrány feldolgozása desztillációval 115
Desztilláló berendezések 15
Szakaszos üzemű öntöttvas desztilláló üst 115
Szakaszos üzemű kovácsvas desztilláló üst 118
Folytonos üzemű üstdesztilláció 119
Folytonos üzemű többlépcsős üstdesztilláció 121
Csőkemencés desztilláló berendezések (Pipestill) 122
A különböző desztilláló berendezések összehasonlítása 126
Teljes barnakőszén kátrány feldolgozási eljárások 126
Külföldi eljárások 126
Hazai eljárások 128
Parafingyártás 130
Parafinfinomítás 131
Oldószeres parafinfinomítás 132
A barnakőszén kátrány feldolgozás egyéb ipari eljárásai 134
Hőbontás 131
Oldószeres feldolgozás 135
Kátrányhidrogénezés 136
A feketekőszén kátrány feldolgozása 139
A feketekőszén kátrány származása és tulajdonságai 139
A feketekőszén kátrány feldolgozása 140
Szakaszos üstdesztilláció 141
Folytonos üzemű, csőkemencés desztilláció 142
Feketekőszén kátrány-párlatok feldolgozása 145
Könnyűolajfeldolgozás 147
Benzolfinomítás 148
A középolaj feldolgozása 149
A karbololaj feldolgozása 150
Fenolhomológok gyártása 150
Fenolhomológok kinyerése 151
Fenolhomológok finomítása 154
Lúgregenerálás 155
Gázvizek fenolmentesítése 155
Naftalinolaj-feldolgozás 156
Nehézolaj-feldolgozás 158
Antracénolaj-feldolgozás 159
Antracénkinyerés 159
Szurokgyártás 160
Feketekoszénkátrányból előállított kereskedelmi termékek 161
Biztonsági és egészségvédelmi rendszabályok 162
Tűzvédelem 162
Egészségvédelmi rendszabályok 163
Összefoglaló kérdések 165

IV. Zsiradékok kinyerése és feldolgozása (Széplaki Miklós, Hoffmann Géza, Meister Imre)
Bevezetés 167
A zsiradékok kémiai szerkezete 167
Zsírsavak 168
Telített zsírsavak 168
Telítetlen zsírsavak 169
Kísérőanyagok 169
Zsiradékok képződése a természetben 172
Zsiradékok szintézise 172
a) Zsírsavak előállítása 172
b) Trigliceridek előállítása 172
Zsiradékok fizikai és kémiai tulajdonságai 172
Fizikai tulajdonságok 173
Zsiradékok külső megjelenése, halmazállapot 173
Zsiradékok színe 173
Zsiradékok oldhatósága 174
Kémiai tulajdonságok 174
Hidrolízis 174
Telítés 175
Polimerizáció 176
Olajok száradása 177
Zsiradékok romlása 178
Zsiradékok ismertetése 179
Növényi olajok 179
Száradó olajok 179
Félig száradó olajok 179
Nem száradó olajok 180
Szilárd növényi zsírok 180
Szárazföldi állatok zsiradéka 181
Tengeri állatok zsiradéka 181
Növényi olajok kinyerése és feldolgozása 182
Előkészítő műveletek 182
Belső anyagmozgatás 182
Olajos magvak tárolása 183
Tisztítás 183
Szárítás 184
Hajalás 184
Aprítás 185
Pörkölés 185
Olajkinyerés 185
Olajkinyerés sajtolással 185
Olajkinyerés oldószeres kivonással (extrabálás) 187
Szkipin-féle olajkinyerési eljárás 188
Olajfinomítás 189
Nyálkátlanítás 189
Egyéb nyálkátlanítási módszerek 190
Savtalanítás 191
Egyéb savtalanítási módszerek 192
Színtelenítés 192
Szagtalanítás (dezodorálás) 193
Olajkeményítés hidrogénezés útján 194
Katalízis 194
Olajelőkészítés 197
Katalizátorkészítés 197
A készülék és a folyamat ismertetése 197
A katalizátor felfrissítése (regenerálás) 198
Folytonos eljárás 199
Mesterséges ételzsírgyártás 199
Nem emulgált étkezési zsiradékok 199
Emulgált étkezési zsiradékok (márgaringyártás) 200
a) A tej savanyítása 201
b) Adalékanyagok 201
Zsírbontás és zsírsavgyártás 202
Twitchell rendszerű zsírbontás 203
Autoklávos zsírbontás 205
Nagynyomású zsírbontós 206
Tömény kénsavas zsírbontás 200
Enzimes zsírbontás 207
Folytonos zsírbontás 207
Zsírsavak desztillálása 207
Sztearin-, elaingyártás 208
Gliceringyártás 208
Technikai olajok gyártása 209
Kence (firnisz) és standolaj gyártás 209
Kencék gyártása 210
Szikkatívok gyártása 211
Műkencék előállítása 212
Hővel polimerizált (stand) olajok gyártása 212
Faktiszok gyártása 213
Linóleumgyártás 213
Szulfonált olajok gyártása 214
Állati zsírok kinyerése és feldolgozása 215
A kinyerés folyamata 216
A zsírszövetek hőkezelése (olvasztása) 217
Csontzsírok előállítása 219
Állati eredetű kenőolajok (pataolaj, csontolaj) gyártása 219
Az elhullott állatok feldolgozása 219
Gyapjúzsír (lanolin) 220
Halak és tengeri emlősök zsiradékai 221
Szappangyártás 222
Elméleti ismeretek és a szappan jellemzése 222
A szappangyártás nyersanyagai 225
A zsiradékok csoportosítása 225
Az egyes zsiradékfajták ismertetése 226
Állati zsiradékok 226
Növényi olajok 227
A szappanzsíralapok összeállítása 229
A szappangyártás műveletei és gépi berendezése 230
Színszappangyártás 230
Mosószínszappan gyártás 230
Elszappanosítás 230
A szappan kisózása 232
A színszappan ülepítése 233
Színszappanok töltése 233
A szappan hűtése és továbbdolgozása 234
Textilszappanok 235
Mosóenyvszappanok 230
Kenőszappanok 237
Mosdó (pipere) szappanok 238
Tömörített (pilírozott) pipereszappanok 238
Hidegúti pipereszappanok 239
Szappanforgács, szappanpehely 240
Borotvaszappanok 240
Különleges szappanfajták 241
Mosóporok 241
Szappantartalmú mosóporok 241
Szintetikus mosószerek 243
Összefoglaló kérdések 243
V. Állati enyvek gyártása (Meister Imre)
Az enyvek és a zselatin tulajdonságai 246
Csontenyvgyártás 246
A zselatin és a bőrenyv előállítása 240
VI. Viaszok (Hoffman Géza) 252
VII. Növényvédőszerek (Dr. Sehönwald Éva) 254
Bevezetés 254
A növény védőszerek felosztása 255
1. Rovarölők 256
Ásványolajok, kátrányok 250
Gázosító anyagok 256
Alkaloidák és más növényi eredetű heterociklusos vegyületek 257
Szintetikus nitro-, rodán- és foszforvegyületek 258
Klórozott aromás szénhidrogének 259
Para-diklórbenzol (PDB) 259
p. p.-diklór-difenil-triklóretán (DDT) 259
Hexaklórciklohexan (HCH) 261
Egyéb polikloridok 262
2. Gombaölők 262
3. Gyomirtók 263
4. Riasztók 263
VIII. Robbanóanyagok technológiája
Szelepcsény Lajos munkájának felhasználásával szerkesztette Szekeres Gábor)
Robbanóanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai 264
Robbanóanyagok felosztása és gyártása 267
Iniciáló anyagok 267
Tulajdonképpeni robbanóanyagok 268
Nitroglicerin 269
Nitrocellulóz 270
Egyéb aromás robbanóanyagok 270
Ipari robbanóanyagok 273
Lőporok 274
Fekete lőpor 274
Füstnélküli lőpor 274
A robbanóanyagipar építkezési módja és üzemi óvatossági intézkedések 275
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv