Három nemzedék

Tartalom

ELŐSZÓ 3
BEVEZETÉS. A változások korszakában 5
Régi magyar felfogás a forradalmi periódusokról: Magyari István a „birodalmak elváltozásáról", s a mohácsi vész okairól. Ugyanezen okok megtalálhatók a mai változásnál. Változás és hanyatlás. - A forradalom fogalma liberális felfogás szerint. A forradalmi krízis fázisai. Ezen fázisok a Károlyi- és proletárforradalomban. - A hanyatlás kezdetei a 19. század első felében. - Önismeret szüksége.
ELSŐ KÖNYV. Széchenyi István konzervatív reform-rendszere 9
I. Széchenyi alakja a liberális hagyományban ... ... ... ... ... ... ... .. 21
A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei. - A harmadik nemzedék kevésbé őszinte állásfoglalása. - A Széchenyi-kultusz meddőségének oka
II. A Nagy Parlag és a nemzeti bűnök 26
Széchenyi politikai rendszere lelki konstituciójából fakad. Ő a leghívebb magyar. Magyar talajon áll, a Nagy Parlagon. -
A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irigység és pártviszály. Ezek kiirtandók. III. A Nemzeti Erény politikája - -- - -- -- --- -- - 33
A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kiirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által. - A lelki függetlenek és kevés számuk. - A magyarok zsarnokai. - Szó és tett. - Praktikus eredmények.
IV. A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében - - -- - --- 39
Alkotmányreform szüksége. Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi
méltóságra emelkedhessen. Politikai lépései e cél érdekében.
A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek
lángralobbanjanak. A de facto és az principio magyar - A
kuruc és labanc közti mélység betöltendő.
V. A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében ... ..- - - - 48
Nemzetiség és nyelv erkölcsi felfogása. A magyarosítás kérdése.
Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen. Magyarul csevegés. A lehető veszedelem.
VI. Kereszténység és romantizmus. 53
Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon ; liberális intézményektől
idegenkedik. Szabadságkultusz ellensége. Konzervatív pártoktól:
magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer:
vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszik. Ő az
egyetlen keresztény-magyar államférfiú.
MÁSODIK KÖNYV. Az első liberális nemzedék------ --------- 61
I. Romantikus előzmények - - 63
A változás szükségét a romantikusok ismerik fel: Berzsenyi és
Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei.
Kölcsey Hymnusa és Vörösmarty művei. Széchenyi és e romantikusok. Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól.
II. A magyar tiers état: a középnemesség --- . . - - - 69
A forradalom és liberalizmus hordozója Európában a tiers état.
Nálunk polgárság nincs. Városi lakosság őstermelő, részben idegen.
Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge. - Nemesség
nagy száma, magyarsága és szegénysége. A gazdag nemesség:
a középbirtokosok, mint az új kor emberei.
III. A nyugati liberalizmus alapelvei - 78
Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek. Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus
Ész és Szabadság hatalmát illetőleg. A francia liberalizmus szabadságelmélete. Szabadság és nemzetiség: liberalizmus és nacionalizmus összefüggése. Papirosalkotmányok ; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus ; szükségszerű
átalakulás radikalizmussá; az angol liberalizmus.
IV. Liberális közhangulat 88
A középnemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning; Welcker
és Rotteck; az augsburgi Allgemeine Zeitung hatása. - A mult
megvetése; Szalay László, Bajza József. Ellentét a korábbi
romantikusokkal. Bajza tekintélyrombolása. A „haladás". - Liberalizmus másodkézből a vármegyékben. Jelszavak, tömegmozgalom.
Szabadelvű divat. Széchenyi iránya népszerűtlen lesz.
V. Nemzetiség és liberalizmus 101
A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt. Nemzetiség és
liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz. A horvát
kérdés. Kossuth Lajos a históriai jog mellett. Közigazgatás és
közoktatás nyelve. Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel. - Wesselényi felfogása. A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság
erejében. - Deák Ferenc különvéleménye nem hat. - Bajza és
a közfelfogás illúziói. Pozitív eredmények.
VI. Oppozíció és közjogi radikalizmus 114
A liberalizmus de jure álláspontja. Elvi ellenzékiség és ennek
következményei. Bécs és Metternich felfogása. A konzervatív
magyarok, a megegyezést elvi liberalizmus akadályozza Forradalmi ideológia. Kossuth dogmái. Széchenyi bukása. Liberalizmus
és vármegye. Liberalizmus és vámkérdés. - Radikalizmus: érzelem, népszerűség.
VII. Deák Ferenc a negyvenes éves liberalizmusában 128
Dunántúli és tiszai Magyarok. - Deák nem hisz illúziókban.
Kötelességtudása és passzivizmusa. Védegyletet illető állásfoglalása. Nézetei a nemzeti bűnökről. Deák és a magyar jövő.
VIII. A 48-as törvényhozás... ... ... 133
Az áprilisi alkotmány liberális és nemzeti vívmányai. Ausztria és
a nem-magyar nemzetiségek. A magyar kulturális túlsúly megalapozása, - Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform ;
a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony: kül-, hadügy-,
államadósság. A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos
kötelezettségeket. - Batthyányi Lajos elébe áll a radikalizmusnak.
A debreceniek forradalmi republikanizmusa.
IX. Liberalizmus és zsidó kérdés... ... 141
A zsidó bevándorlás. Galíciának Ausztriához csatolása és ennek
hatása. Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével.
A terjeszkedés gazdasági alapjai : vásárok és uradalmi székhelyek.
Példa: Tolna-, Fejér-, Veszprém megye zsidó telepei. - A konzervatív álláspont: Kölcsey, Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes
Elek; a bevándorlási törvény követelése. Kossuth elutasítja.
HARMADIK KÖNYV. A második nemzedék___________________ 147
I. Társadalmi változások ... ... ... ... ... 149
Az öregek és az új generáció. Az új birtokos parasztosztály ; munkája, életmódja. Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya.
A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása.
Alárendeli magát a nemesség vezetésének. A 48-as birtokreform
következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése. Úri életmód, szellemi hanyatlás. De övé a vezetés
továbbra is.
II. Negyvenkilenc tanulságai - - -- -- --------- - --------- 158
Elfordulás a radikalizmustól. Kemény Zsigmond a forradalmi
ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről.
Visszatérés Széchenyihez. - Mocsáry Lajos, Eötvös József
tapasztalatai. Vajda János, mint Széchenyi-utód.
III. A közjogi kiegyezés ------------------------------ ---166
Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta Államterületünk állandóan
csonka, állami függetlenségünk hiányos; bécsi központi szervek
befolyása. Változtatás keleti vagy nyugati orientációval. Kossuthnak az előbbi nem sikerült. Deák ez utóbbit csinálja. 67: XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései. 67 előnyei 48-cal szemben. Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei. A kiegyezés,
mint alaptörvény, változatlan.
IV. A nemzetiségi kiegyezés - - 178
Kossuth nézetváltozása, annak psychológiai és politikai okai.
Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai. A dunai
konfederáció terve: liberális és megvalósíthatlan. - A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868:44. törvénycikk.
Deák a szerb Nemzeti Szinház ügyében. Bartal György. A nemzetiségi képviselők magatartása. A kiegyezés meghiusul.
V. A közjogi ellenzék kialakulása - 188
Kossuth Kasszandra-levele. 67 ellenébe 48-at állítja. Korábbi
nézetei 48 és 49 eltéréséről.- Vitája Klapkával. A tömegek felfogása 48-ról. A 48-as párt. Tisza Kálmán balközéppártja és programmja. A közjogi szakadás teljes lesz. A megyei nemesség. Kossuth hatása.
VI. A hatvanhetes kormánypárt 196
Deák népszerűségének okai. A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa. Ellenzéki iniciativa. Koronázási ajándék
ügye. A váci levél Következései. Harc a közösség ellen. A Deákpárt tehetetlen védekezése; összetétele. A korrupciós-rendszer
kifejlődése: Lónyay féle választások. Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei. Schwarcz Gyula figyelmeztetése., A fúzió. A Tiszarendszer kifejlődése. Konzervatív töredékek: Sennyey-párt. A személyes uralom látható következményei, zavartalan parlamenti
kormányzás, külpolitika
VII. A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe - - - 210
Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben. Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai.
Ausztria hátráltató befolyása. Az új korszakban Ausztria adja a
pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai. A magyarság vétkes
tartózkodása. A zsidóság befolyása. A kapitalizmus hatása a
zsidóság geográfiái eloszlására. A városokbeli zsidó elem. Állandó
szaporodás bevándorlási törvény híján. A liberális emancipáció,
Deák nézete.
VIII. A második nemzedék szellemi műveltsége . ... 221
A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68: 38. törvénycikke.
Hatása, - A magyar kultúra válsága. Kemény Zsigmond nézetei.
A nemesség európai műveltségű tagjai. Az olvasóközönség,
Keleti Károly számvetése. Klasszikusaink a második nemzedéktől
idegenek. Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörü hatása. Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai. A katholicizmus népszerűtlen. Jelszavak uralma, hírlapműveltség. Irodalmi hagyományok kimerülése. Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapokkal.
NEGYEDIK KÖNYV. A végkifejlés felé
I. Forma és tartalom a harmadik nemzedékben 235
A második nemzedéktől változatlanul átvett formák: államiság,
közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus. Tartalomban az előbbi koréhoz képest egy fokkal hanyatlás: közjogi
harc; a nemzetállam elleneinek megerősödése ; államiság kultusza,
központosítás, Budapest hatalma.
II. A közjogi viszály 241
Fellángolásának okai. Ausztria magatartása a német liberálisok
tönkremenése óta. Taaffe rendszere; az új antidualisztikus erők
és vezetőik, a cseh feudálisok. A bécsi magyarellenes propaganda. - A nemzet hangulata. Parlamenti korrupció. A nemzeti párt, a dualizmus fejlesztése. A 48-as gondolat átalakulása. a közélet teljes megromlása; parlamenti tekintélyek. Az 1903-4-es véderővita, mint illusztráció. Ami utána jött.
III. Állami és nemzeti illuziók 256
A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei. Politizáló nemzet. A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása.
Grünwald Béla felfogása. Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás
ellen. Illúzióink közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások. - Tényleges eredmények, s belőlük származó elbizakodottság. Nagy- és kisnépek imperializmusa. A mienk gyönge, gyermekes és hibás. Külpolitikai tehetetlenség.
IV. Társadalmi osztályok és mulasztások 270
Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés, - Középbirtokos
osztály: szegényedése. Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti
tulajdonai; liberalizmusa. Ellensége agrárvédelmi politikának.
A gentry, eredete, különbözik az angoltól. Illúziói, osztályöntudata.
- Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi
alacsony színvonala. Az olvasóközönség. - Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása ; a kapitalizmus hatása ; nagyüzemek fejlődése. A munkásságnak fele nem magyar eredetű. - A parasztság anyagi műveltsége. Észszerű földművelés hiányai. Kivándorlás ; parasztnevelés bajai.
V. A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája - 287
A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára.
A magyar bevándorlás, a magyar illúzióktól nyújtott könnyítések.
A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra. - Térfoglalás
értelmiségi pályákon. Budapest vegyes kultúrája. Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem. Közjogi harc és nemzeti illúziók táplálása. A hírlap a magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz. - Berlin, Bécs és Budapest műveltsége : középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései.
A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot.
VI. Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések - - - - -301
Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbeeső típusok. A tradíciók hordozói gyengék ezzel szemben : Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat. Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt; néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére.
- Baloldali törekvések : szocializmus : idegenből átültetett marxiz-
mus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái,; a szocialista
vezetők szerepe. A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmusa
és nemzetietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia.
VII. Két magyar sors a hanyatló korban 313
A hanyatlás hatása az egyénekre. Tisza István és Ady Endre.
- Ady forradalmisága. Nemesi öntudata; szülőföldszeretete. Ellentéte a közfelfogással; az illúziókban nem hisz. Összefüggése
az illúziók korábbi támadásaival. A magyar sors az ő felfogásában: nemzeti hibák, Gyürkőzz János. Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya. - Tisza István erkölcsisége. Politikai elvei: közjogi álláspont. Harca az illúziók ellen és méltatlan sorsa. Miért nem lesz reformátor? Örökölt illúziói: politikai központosítás, parlamentárizmus túlbecsülése; liberalizmusa akadályozza a Széchenyies lelki reformban.

Témakörök