Három nemzedék és ami utána következik

Szerző

'Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	508 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomatta a K. M. Egyetemi Nyomda, Budapesten.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Három Nemzedéknek 1920-ban megjelent első és az 1926-i második kiadása után ez a kiadás is teljes egészében, változatlanul adja a Három Nemzedék eredeti szövegét. Ahol a lapszéli jegyzetekben... Tovább

Tartalom

Előszó a jelen kiadáshoz	3
Az első kiadás előszava	5
Első könyv. Széchenyi István konzervatív reformrendszere	7
Széchenyi alakja a liberális hagyományban	9
A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei.
A harmadik nemzedék kevésbé őszinte állásfoglalása.
A Széchenyi-kultusz meddőségének oka.
A Nagy Parlag és a nemzeti bűnök	15
Széchenyi politikai rendszere lelki konstitúciójából fakad. Ő a leghívebb magyar. Magyar talajon áll, a Magyar Parlagon.
A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irígység és pártviszály. Ezek kiirtandók.
A nemzeti Erény politikája	23
A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kiirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által.
A lelki függetlenek és kevés számuk.
A magyarok zsarnokai.
Szó és tett.
Praktikus eredmények.
A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében	30
Alkotmányreform szüksége. Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi méltóságra emelkedhessen. Politikai lépései e cél érdekében.
A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek lángralobbanjanak. A de facto és az ex principio magyar.
A kuruc és labanc közti mélység betöltendő.
A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében	41
Nemzetiség és nyelv erkölcsi felfogása. A magyarosítás kérdése. Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen. Magyarul csevegés.
A lehető veszedelem.
Kereszténység és romantizmus	47
Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon; liberális intézményektől idegenkedik. Szabadságkultusz ellensége.
Konzervatív pártoktól: magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer: vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszik. Ő az egyetlen keresztény-magyar államférfiú.
Második könyv. Az első liberális nemzedék	55
Romantikus előzmények	57
A változás szükségét a romantikusok ismerik fel: Berzsenyi és Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty művei. Széchenyi és e romantikusok. Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól.
A magyar tiers état: a középnemesség	64
A forradalom és liberalizmus hordozója a tiers état. Nálunk polgárság nincs. Városi lakosság őstermelő, részben idegen. Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge.
A nyugati liberalizmus alapelvei	75
Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek. Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus Ész és Szabadság hatalmát illetőleg. A francia liberalizmus szabadságelmélete. Szabadság és nemzetiség; liberalizmus és nacionalizmus összefüggése. Papirosalkotmányok; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus; szükségszerű átalakulás radikalizmussá; az angol liberalizmus.
Nemesség nagy száma, magyarsága és szegénysége. A gazdag nemesség: a középbirtokosok, mint az új kor emberei.
Liberális közhangulat	88
A középnemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning; Welcker és Rotteck; az augsburgi Zeitung hatása. - A mult megvetése; Szalay László, Bajza József. Ellentét a korábbi romantikusokkal. Bajza tekintélyrombolása. A "haladás".
Liberalizmus másodkézből a vármegyékben. Jelszavak, tömegmozgalom. Szabadelvű divat. Széchenyi iránya népszerűtlen lesz.
Nemzetiség és liberalizmus	104
A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt. Nemzetiség és liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz. A horvát-kérdés. Kossuth Lajos a históriai jog mellett. Közigazgatás és közoktatás nyelve. Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel.
Wesselényi felfogása. A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság erejében.
Deák Ferenc különvéleménye nem hat.
Bajza és a közfelfogás illúziói. Pozitív eredmények.
Oppozíció és közjogi radikalizmus	120
A liberalizmus de jure álláspontja. Elvi ellenzékiség és ennek következményei. Bécs és Metternich felfogása. A konzervatív magyarok, a megegyezést elvi liberalizmus akadályozza. Forradalmi ideológia. Kossuth dogmái. Széchenyi bukása. Liberalizmus és vármegye. Liberalizmus és vámkérdés.
Radikalizmus: érzelem, népszerűség.
Deák Ferenc a negyvenes évek liberalizmusában	137
Dunántúli és tiszai magyarok.
Deák nem hisz illúziókban. Kötelességtudása és passzívizmusa. Védegyletet illető állásfoglalása. Nézetei a nemzeti bűnökről. Deák és a magyar jövő.
A 48-as törvényhozás	143
Az áprilisi alkotmány liberális és nemzeti vívmányai. Ausztria és a nem-magyar nemzetiségek. A magyar kulturális túlsúly megalapozása.
Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform; a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony: kül-, hadügy-, államadósság. A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos kötelezettségeket.
Batthyány Lajos elébe áll a radikalizmusnak. A debreceniek forradalmi republikanizmusa.
Liberalizmus és zsidókérdés	152
A zsidó bevándorlás. Galíciának Ausztriához csatolása és ennek hatása. Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével. A terjeszkedés gazdasági alapjai: vásárok és uradalmi székhelyek. Példa: Tolna-, Fejér-, Veszprém megye zsidó telepei.
A konzervatív álláspont: Kölcsey, Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes Elek, Vörösmarty; a bevándorlási törvény követelése, Kossuth eluasítja.
Harmadik könyv. A második nemzedék	161
Társadalmi változások	163
Az öregek és az új generáció. Az új birtokos parasztosztály; munkája, életmódja. Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya. A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása. Alárendeli magát a nemesség vezetésének. A 48-as birtokreform következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése. Úri életmód, szellemi hanyatlás. De az övé a vezetés továbbra is.
Negyvenkilenc tanulságai	175
Elfordulás a radikalizmustól. Kemény Zsigmond a forradalmi ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről. Visszatérés Széchenyihez.
Mocsáry Lajos, Eötvös József tapasztalatai. Vajda János, mint Széchenyi-utód.
A közjogi kiegyezés	185
Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta. Államterületünk állandóan csonka, állami függetlenségünk hiányos; bécsi központi szervek befolyása. Változtatás keleti vagy nyugati orientációval. Kossuthnak az előbbi nem sikerült. Deák ez utóbbit csinálja. 67:XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései. 67 előnyei 48-cal szemben. Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei. A kiegyezés, mint alaptörvény, változatlan.
A nemzetiségi kiegyezés	199
Kossuth nézetváltozása, annak pszichológiai és politikai okai. Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai. A dunai konföderáció terve: liberális és megvalósíthatatlan.
A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868: 44. törvénycikk. Deák a szerb Nemzeti Színház ügyében. Bartal György. A nemzetiségi képviselők magatartása. A kiegyezés meghiusul.
A közjogi ellenzék kialakulása	210
Kossuth Kasszandra-levele. 67 ellenébe 48-at állítja. Korábbi nézetei 48 és 49 eltéréséről. Vitája Klapkával. A tömegek felfogása 48-ról. A 48-as párt. Tisza Kálmán balközéppártja és programja. A közjogi szakadás teljes lesz. A megyei nemesség. Kossuth hatása.
A hatvanhetes kormánypárt	220
Deák népszerűségének okai. A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa. Ellenzéki iniciatíva. Koronázási ajándék ügye. A váci levél következései. Harc a közösség ellen. A Deák-párt tehetetlen védekezése; összetétele. A korrupciós-rendszer kifejlődése; Lónyay-féle választások. Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei. Schwarcz Gyula figyelmeztetése. A fúzió. A Tisza-rendszer kifejlődése. Konzervatív töredékek: Sennyey-párt. A személyes uralom látható következményei, zavartalan parlamenti kormányzás, külpolitika.
A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe	236
Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben. Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai. Ausztria hátráltató befolyása. Az új korszakban Ausztria adja a pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai. A magyarság vétkes tartózkodása. A zsidóság befolyása. A kapitalizmus hatása a zsidóság geografiai eloszlására. A városokbeli zsidó elem. Állandó szaporodás bevándorlási törvény híján. A liberális emancipáció. Deák nézete.
A második nemzedék szellemi műveltsége	250
A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68: 38 törvénycikke. Hatása.
A magyar kultúra válsága. Kemény Zsigmond nézetei. A nemesség európai műveltségű tagjai. Az olvasóközönség, Keleti Károly számvetése. Klasszikusaink a második nemzetéktől idegenek. Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörű hatása. Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai. A katholicizmus népszerűtlen. Jelszavak uralma, hírlapműveltség. Irodalmi hagyományok kimerülése. Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapírókkal.
Negyedik könyv. A végkifejlet felé	263
Forma és tartalom a harmadik nemzedékben	265
A második nemzedéktől változatlanul átvett formák: államiság, közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus. Tartalomban az előbbi koréhoz képest egy fokkal hanyatlás: közjogi harc; a nemzetállam elleneinek megerősödése; államiság kultusza, központosítás, Budapest hatalma.
A közjogi viszály	272
Fellángolásának okai. Ausztria magatartása a német liberálisok tönkremenése óta. Taaffe rendszere; az új antidualisztikus erők és vezetőik, a cseh feudálisok. A bécsi magyarellenes propaganda.
A nemzet hangulata. Parlamenti korrupció. A nemzeti párt, a dualizmus fejlesztése. A 48-as gondolat átalakulása. A közélet teljes megromlása; parlamenti tekintélyek. Az 1903-4-es véderővita, mint illusztráció. ami utána jött.
Állami és nemzeti illúziók	291
A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei. Politizáló nemzet. A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása. Grünwald Béla felfogása. Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás ellen. Illúziónk közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások.
Tényleges eredmények, s belőlük származó elbizakodottság. Nagy- és kisnépek imperializmusa. A mienk gyönge, gyermekes és hibás. Külpolitikai tehetetlenség.
Társadalmi osztályok és mulasztások	308
Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés.
Középbirtokos osztály: szegényedése. Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti tulajdonai; liberalizmusa. Ellensége agrárvédelmi politikának. A gentry, eredete, különbözik az angoltól, illúziói, osztályöntudata.
Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi alacsony színvonala. Az olvasóközönség.
Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása; a kapitalizmus hatása; nagyüzemek fejlődése. A munkásságnak fele nem magyar eredetű.
A parasztság anyagi műveltsége. Észszerű földművelés hiányai. Kivándorlás; parasztnevelés bajai.
A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája	328
A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára. A magyar bevándorlás, a magyar illúzióktól nyujtott könnyítések. A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra.
Térfoglalás értelmiségi pályákon. Budapest vegyes kultúrája. Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem. Közjogi harc és nemzeti illúziók táplálása. A hírlap a magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz.
Berlin, Bécs és Budapest műveltsége: középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései. A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot.
Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések	345
Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbeeső típusok. A tradíciók hordozói gyengék ezzel szemben: Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat. Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt; gróf Zichy Nándor és a néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére; elszigetelt egyesek: Arany László, Vargha Gyula, gróf Zselénszki Róbert.
Baloldali törekvések: szocializmus: idegenből átültetett marxizmus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái; a szocialista vezetők szerepe. A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmusa és nemzetietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia.
Két magyar sors a hanyatló korban	362
A hanyatlás hatása az egyénekre. Tisza István és Ady Endre.
Ady forradalmisága. Nemesi öntudata; szülőföldszeretete. Ellentéte a közfelfogással; az illúziókban nem hisz. Összefüggése az illúziók korábbi támadóival. A magyar sors az ő felfogásában: nemzeti hibák. Gyürkőzz János. Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya.
Tisza István erkölcsisége. Politikai elvei: közjogi álláspont. Harca az illúziók ellen és méltatlan sorsa. Miért nem lesz reformátor; Örökölt illúziói: politikai központosítás, parlamentarizmus túlbecsülése; liberalizmusa akadályozza a Széchenyies lelki reformban.
Ötödik könyv. Trianon óta	379
(Előszó helyett)	381
Állam és nemzet	384
A megcsonkított Magyarország, terület és népesség; a magyarság állásfoglalása a feldarabolás tényével szemben; optimista felfogása, ennek következése a leszakadt magyarság és a nem-magyar kisebbségek dolgában; a nemzetiség külsőleges felfogása, a névmagyarosítás.
Az államforma, legitimizmus és királyválasztás zavart ideái a tömegekben; Széchenyi szellemének hiánya.
A neobarokk társadalom	402
Kísérletek a társadalom szervezésére. Megmerevedés és formalizmus, külsőleges antiliberalizmus. A neobarokk, az úri gondolkodás, szelekció és a tekintély elve, külsőségek uralma, konzerválás reform nélkül.
Feszültségek	416
A Nemzeti Egységet akadályozó antinomiák
1. A föld kérdése: törekvések a földreformra, a Vitézi Szék kötött birtokai; a földreform hatása kis- és nagybirtokra; törpebirtokosok és mezőgazdasági munkások helyzete; változások szüksége, a mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdése, földreform nehézségei és szüksége, a fiatalok felfogása, az Állam feladata, az Egyház utasításai.
2. A felekezeti kérdés: a történetileg kifejlődött két felfogás nem tagadható le, összeütközések kerülésének szüksége. A katholicizmus erősödése, vallásos öntudatosulás, Prohászka szerepe, a pozitív vallásosság terjedése a protestánsoknál, a felekezeti béke kérdése, függése a terjedő vallásosságtól.
3. Zsidóság és kapitalizmus: a budapesti kultúra, ellenforradalmi kísérletek megváltoztatására, további gyarapodása zsurnalizmus stb. terén, - a zsidóság szerepe a kapitalizmusban a főiskolai numerus clausus bevezetése óta; az antiszemitizmus kapcsolata a gazdasági jelenségekkel; a bevándorlás kérdése, a cionizmus.
4. A nemzedékprobléma: a szakadás a neobarokk és az ifjúság között, az ifjúság korosztályai, a harmincévesek, kapcsolatuk a harmadik nemzedékkel és a neobarokkal, a népi gondolat, szociális gondolkodás, Ady és Szabó Dezső mint az ifjúsági gondolkodás kialakítói; a húszévesek: műveltség és spiritualizmus kérdése, gyökeres eltérésük a neobarokktól, a debreceni káté.
5. A leszakadt magyarság: a trianoni magyarság érzelmi reakciója az elnyomásra, cselekvéshiánya; a leszakadt magyarságnak a neobarokktól eltérő fejlődése, ifjúsági kisebbségi mozgalmak, a transzilvanizmus, mint az erdélyi magyarság önfenntartási eszköze, erdélyi irodalom, kisebbségi magyar politikusok.
Magyarabb magyarság felé	466
A felemelkedés útja a trianoni mélyponttól, Bethlen István kormányzatának anyagi eredményei, a világkrízis hatása gazdasági téren, az új nacionalizmusok veszedelmei a magyarságra, a diktatúrák demokratikus jellege, a nemzeti kollektivitások korlátlan önzése, kis népek súlyos helyzete; nemzeti öntudatosulás.
1. A kismagyar út: külsőleges megoldások; a magyarság számát leszállító megoldások: a fajbiológiai felfogás, német hatás, ellenmondások; a turanizmus, fejlődése, hatástalansága rokonainkra, ázsiai fantáziák, turáni történetfilozófia, a keresztény vallás és magyar történet felfogása turáni szempontból, a 48-as történetszemlélet maradványai.
2. A nagymagyar út: a nemzetiség szélesbítése és mélyítése, reformkonzervativizmus, a választójog mint nevelőeszköz, a szegény nép és középosztály nemzeti öntudatosításának anyagi feltételei; a nemzeti szellem, kétféle egigonizmus; nép- és hagyomány-történet szintézise: a zenében, Bartók és Kodály; az irodalomban: Horváth János, magyar kollektivitás, önelvű magyar szellemi fejlődés, tudományok és művészetek terén modern kísérletek, a neobarokk közeg ellenállása, remény az ifjúságban.
Tartalomjegyzék	501