Szekszárd társadalma a századfordulón

Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban

Szerző

Tóth Zoltán

Szerkesztő

Bártfai László

Budapest

'Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	211 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-5250-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A századforduló társadalmi viszonyai közepette az ipari forradalom áttörésének következményei kétségtelenül elmélyítették a gyorsabban fejlődő, iparosodó és urbanizálódó területek, illetve az agrárterületek közti különbségeket. A nemzeti történetírás figyelmét - érthető módon - a magyar iparosodás csúcsteljesítményei, majd egy ideig árnyoldalai, valamint az úgynevezett hagyományos viszonyok, a szélsőségek kötötték le. A múlt század második harmadától kezdve a csendben, kevésbé látványosan polgárosodó vagy inkább kispolgárosodó tömegek az ismeretlen dolgok jellegtelenségét öltötték magukra. A tömeges polgárosodás, „kispolgárosodás" ugyanakkor ellenszenvet váltott ki: a tömegest, a kispolgárit negatívan ítélték meg. A szakmai és közfelfogás egyaránt a nem is mindig létező „tiszta formákhoz", a hamisítatlan népi kultúrához vagy a modern kultúrához vonzódik.
A szekszárdi társadalomtörténeti kutatás, mely eredetileg egy szociológiai vizsgálathoz kapcsolódott, a jellegtelenségbe olvadó... Tovább

Tartalom

I. Bevezetés 7
1. Az egyidejű formák ellentmondásai 7
2. A kiinduló társadalomszerkezeti hipotézis 10
3. A mintavétel és forrása. Az árvaszéki iratok forrásértéke 14
4. A társadalmi rétegkategóriák 22
5. A célkitűzés: a mobilitás mikrostrukturális modellezése 25
II. A mezővárosi blokk és a mobilitási formák 28
1. A településszerkezet és a társadalmi elkülönülés formái 28
2. Mobilitásformák 38
3. A mobilitás csatornái 42
4. Vagyoni kategóriák és mozgásformák 44
5. Az abszolút hagyatéki nagyság és a paraszti mozgásformák 45
6. Örökség és mobilitás 48
7. Felekezet és mobilitás 50
8. A három mezővárosi mobilitási alapmodell 53
III. Asszimiláció és mobilitás 55
1. Asszimilációs csoportok 55
2. Etnikai-felekezeti csoportok 60
IV. A háztartások családszerkezete és a vagyoni felhalmozás 72
1. A kistermelői családok generációs folytonossága 72
2. Migráció, a generációs folytonosság hiánya és a társadalmi peremhelyzet 77
3. A nagypolgári „rendetlenség" mint rendezetlenség 79
4. A városodás és a rendezetlenség újratermelődése 80
5. A családszerkezeti nyíltság kérdése és az immobilitás 84
V. Az életviszonyok differenciálódása és a hagyatékszerkezetek 92
1. Mi a hagyatékszerkezet? 92
2. A termelő vagyonrész és a hitelfelhasználás 99
3. A személyi vagyonrész 103
4. A kétféle asszonyi hozomány mint rétegjellemző 106
5. A kétféle parasztház 110
6. Az átrétegződés és a városias lakástípusok 119
7. A funkcionális torlódás mint önállósult forma 122
VI. A társadalmi rétegjellemzők történeti rétegkaraktere 124
VII. Schiszler Károly kádármester Szegzárdon. Esettanulmány 130
1. A háztartás mint történetileg rétegezett szerkezet 130
2. Schiszler Károly társadalmi kapcsolatai 131
a) A család és az intergenerációs mobilitás 131
b) A háznép 135
c) Az ipar 136
d) A szakmai-vertikális kapcsolatok és a kölcsönös szolgáltatások 140
e) Hitelek, bankok, nagykereskedők, biztosítók 142
3. A ház 145
4. A lakás berendezése 147
5. A konyhaeszközök differenciáltsága 149
6. A gazdaság 152
7. Bevásárlás és táplálkozás 153
8. Ruházkodás és higiénia 154
9. Műveltség 156
10. Összefoglalás 157
Melléklet 160
Irodalom- és rövidítésjegyzék 205