Szekszárdi vulkán

Előszó

"Szekszárdi Vulkán" címen foglalta egybe - Szabó Lajos egyik élő szekszárdi 19-es - az első proletárdiktatúra szekszárdi eseményeit. Öt ifjú korában, élete legszebb szakaszában érték az események, amelyeknek tevőleges szereplője, majd áldozata lett. Mikor a Szovjetunió népeivel a dicsőséges „Nagy Októberi Forradalom" 40 éves évfordulóját ünnepeltük, elhatároztuk, hogy összegyűjtött emlékeinket közre adjuk, hogy méltóképpen készüljünk arra, hogy 1959-ben mi is forró visszaemlékezéssel, a tanulságok termékeny értékelésével emlékezhessünk az 1919. évi Tanácsköztársaságunk hőseiről és vívmányairól. - Az 1917-es októberi forradalom hullámai Szekszárdon nem csupán egyszerű rezgést okoztak. Itt az ősi városban éppen elég ziláltak voltak a társadalmi viszonyok, élesek az ellentétek ahhoz, hogy a távoli robbanás itt is önálló hullámzásként induljon meg. A láng fellobbant, a tűz hol gyorsabban, hol lassabban égett. A lassú sistergést jól vázolja, írásában a visszaemlékező elvtársunk. - A küzdelmek, a harcok ma már tényleg a visszaemlékezésé. De a tanulságot levonni ma is kötelesség. A tanácsköztársaság megszületése Szekszárdon is vértelen volt; - a reakció vérre volt éhes és vért is ontott! - Mi, mai utódok, ezt el nem feledjük és legyünk résen! Ezzel az éberséggel forgassuk a Szekszárdi Vulkán című könyv lapjait és őrizzük meg 19-eseink emlékét, a Lenin vezette oroszországi 1917-es elődjeink emlékeivel együtt. Vissza