Fülszöveg
Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve "nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romantika és a gótika időszakával így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése.
Honfoglaló eleink az őshazából magukkal hozták a Kárpát-medencébe az akkori gabonafélék zúzásához, megdarálásához, lisztté őrléséhez való alkalmatos készséget, a két kőlapból összeállított kézi malomszerkezet, amelyet többnyire az asszonynépség működtetett családonként, a korabeli ételkészítési szokásoknak megfelelően, a különböző kásaféleségek és a lepénykenyér sütésének elkészítését szolgáló őrletek előállítása céljából....
Tovább
Fülszöveg
Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve "nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romantika és a gótika időszakával így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes megismertetése.
Honfoglaló eleink az őshazából magukkal hozták a Kárpát-medencébe az akkori gabonafélék zúzásához, megdarálásához, lisztté őrléséhez való alkalmatos készséget, a két kőlapból összeállított kézi malomszerkezet, amelyet többnyire az asszonynépség működtetett családonként, a korabeli ételkészítési szokásoknak megfelelően, a különböző kásaféleségek és a lepénykenyér sütésének elkészítését szolgáló őrletek előállítása céljából. Feljegyzések szerint, a nyugati kalandozások alkalmaval természetes volt, hogy a harcosok a kézi malmokat is magukkal vitték, és azt rendszeresen működtették is az élelmezésük biztosítása érdekében. Vidéken még napjainkban is találhatók kézi darálók, de ezer év alatt a kézi működtetésnél termelékenyebb, nagyobb kapacitású, a víz, az állatok vagy a szél energiáját felhasználó malomszerkezetek fejlődtek ki.
Hazánkban a XIX. században élte fénykorát a Németalföldről átvett szélmalom-építési módszer, mely mindössze egy évszázad alatt le is hanyatlott, mivel ezeket is kiszorította az újabb és korszerűbb, rentábilisabb technika, a gőzmalmok rohamos elterjedése. Az elsősorban az alföldi táj képét egykor annyira meghatározó szélmalmainkból a napjainkra megmaradtakat ebben a könyvben foglaltuk össze.
A kötet 88 építéményéről ad tájékoztatást mintegy 190, túlnyomó részben színes fényképfelvétellel. Földrajzi helyüket a térképeken bejelöltük. Bevezetésként építészeti vázlat mutatja a felülhajós, két kőpáros malomváltozatot, Néhány, ritkaságszámba menő archív felvételt is bemutatunk.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal