| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A szemantika előzményei/alapja | 7 |
| Rethorika | 7 |
| Alexandriai filológia | 8 |
| Jelentés-kutatások elméleti irányban | 10 |
| Jelentéstan és grammatika | 11 |
| Jelentés leírás a rómaiaknál | 12 |
| Etymológia a Középkorban | 12 |
| A XII. század Grammatika Speculativa | 13 |
| A szemantika megszületése | 14 |
| Ch. Karl Reisig | 14 |
| M. Bréal | 17 |
| H. Paul | 22 |
| Rendszerszerű kutatás a szemantikában | 27 |
| F. De Saussure | 27 |
| A történeti nyelvészet kritikája | 27 |
| Jel-elmélet | 28 |
| Eredmények | 29 |
| Mező-elméletek | 30 |
| A történeti szemantika fejlődése - a kontextuális jelentés-elmélet | 43 |
| A mező-elméletek és a kontextuális jelentés-elmélet szintézise felé | 44 |
| A nyelvi leírás alapkérdése - történeti dimenzióban | 61 |
| A jelentés és szerkezet összefüggésének határai - a strukturális szemantikában | 62 |
| Uj utak a mondat jelentésének meghatározásában | 64 |
| Ch. Fillmor: Casus-grammatika | 64 |
| A 65-ös Chomsky-féle grammatika általános válsága | 69 |
| Egy újabb dimenzió bekapcsolása a mondat jelentésének elemzésébe | 70 |
| A Propositió fogalma | 71 |
| Igék szemantikai osztályozása - valóságértékük alapján | 72 |
| A formális szemantika határai | 74 |
| A nyelvi leírás fejlődésének egy képlete | 74 |
| A 65 után kibontakozó logikai elemzés/egyben az egész deduktív leírása határai - a jelenségek egy új csoportja | 78 |
| A felszabaduló új lehetőség - a leírás egységes folyamatán belül | 80 |
| A jelentés működése | 82 |
| Az ige jelentésének szerkezete - a jelentés belső működése | 82 |
| Az ige jelentése - általában | 82 |
| Jelentésintegráció; jelentéselemzés három dimenzióban | 82 |
| Metaforizálódás - közvetítéseken át | 97 |
| Az integráció egy új aspektusból - ad; esetrelációk az integrálódó mondatok között | 159 |
| Határozók szerepe a jelentés-integrációban | 174 |
| A főnév belső szerkezete - ige és főnév kölcsönössége | 200 |
| Elemi nyelvi entitás: substantia - functio elemi viszonya | 200 |
| A főnév mint a functio/mondatok egy tömegének általánosulása | 201 |
| A főnév jelentése - mint általánosítás | 202 |
| A szó és a szerkezet | 204 |
| Elégtelenség a szó belső szerkezetének meghatározásában | 204 |
| A jelentés belső szerkezetének és külső/szintatikai terének egy közös eleme | 205 |
| Archaeologia lingvistica | 210 |
| A mondat jelentésének magva: S(X)) - (az ige és főnév viszonyának problémája továbbfejtve; a mondat ősibb rétege | 210 |
| S(X) ill. a functio belső szerkezete - egy elvont elem (=Tesz); a cselekvés "általános tartalma" mint a szerkezet alapja | 212 |
| A Tesz és a személy fogalmának összefüggése | 218 |
| Jelentés és szerkezet - a konkrét funcionálás során | 218 |
| Elemi mező - a szó jelentésében | 219 |
| Metaphorikus jelentés | 222 |
| Mondatok, mondatformák összefüggése | 232 |
| A mondat működésének mechanizmusa; a működő rendszer aspektusai és azok egysége | 238 |
| Mondatok, ill. formák rendszere | 238 |
| Jelentések rendszere | 239 |
| A formák és a jelentések rendszere | 240 |
| Az esetek rendszere | 242 |
| A mondat | 243 |
| Állapot és történet egysége | 245 |
| Történet és állapot - a leírásban | 245 |
| Az interszintagmatikus mondatok szintagmáinak eredete | 253 |
| A szintagmák által képviselt "mondatok" -on tul/alatt | 256-264 |