| Királyi decretumok és országgyűlései törvények | |
| I. István (1000-1038) | 5 |
| II. törvénykönyve | 5 |
| Az első lopásról, mit szolga követ el | 5 |
| Annak büntetéséről, a ki másod és harmad ízben lop | 5 |
| Arról, ha szabad ember lop egyszer, kétszer és háromszor | 6 |
| A király és a királyság elleni összeesküvésről | 6 |
| A tizedről | 7 |
| I. László (1077-1095) | |
| II. törvénykönyve | |
| Arról, ha akármely főember közelivalója lop | 8 |
| Arról, ha szolga lop | 9 |
| A lopott jószág nyomon kereséséről | 9 |
| A bírónak szolgaszemélyre vagy szabad emberre való törvénytételéről | 10 |
| A lopott jószágot vásárló kalmárról vagy kereskedőről | 10 |
| Az emberölésről | 11 |
| Arról, ha valakinek családjabelije lop | 11 |
| Arról, ha valaki az ő szolgáját éri lopáson | 11 |
| A más házára támadó nemesről vagy vitézről | 12 |
| A lopáson kapott szabad emberről vagy szolgáról, és a szabadoknak szolgaságra vetett fiaikról | 12 |
| Arról, ha papi renden valók lopnak | 13 |
| A lopásban talált szabad emberről | 13 |
| III. törvénykönyve | |
| A bitang jószág szedőiről | 14 |
| Azokról, akik otthon vínak meg ügyökért | 14 |
| I. László korabeli egyházi zsinat határozatai: Azokról, akik a tizedet megtagadják | 15 |
| II. András (1205-1235) | 17 |
| Az Aranybulla (1222) (részletek) | 17 |
| Az Aranybulla megújítása (1231) (részletek) | 22 |
| IV. Béla (1235-1270) | 29 |
| Bélának és fiainak törvénye (1267) (részletek) | 29 |
| III. András (1290-1301) | 32 |
| I. törvénye (1290) | |
| A nádor, tárnokmester, sikancellár és országbíró tisztségének betöltéséről | 32 |
| Az országgyűlések évenként teendő megtartásáról | 32 |
| II. törvénye (1298) | |
| A király mellett állandóan működő tanács szervezéséről s annak hatásköréről | 33 |
| A másoknak szolgáló nemesek, serviensek védelméről | 33 |
| I. Lajos (1342-1382) | 34 |
| A kilenczed fizetéséről és behajtásáról | 37 |
| Az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik | 37 |
| II. Zsigmond (1397-1437) | 39 |
| 1435. évi decretuma | |
| Hogy a nemesek nem tartoznak dézsmát fizetni | 41 |
| I. Mátyás (1458-1490) | 42 |
| A nádori tisztség tárgyában hozott czikkelyek | |
| A nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti | 43 |
| A nádor az ország örökösének gyámja vagy gondnoka | 43 |
| Király nem létében vagy annak gyermekkorában orszsággyűléseket hirdethet | 43 |
| Ő a főkapitány | 43 |
| Az egyenetlenségeket tartozik lecsillapítani és elfojtani | 43 |
| A király és országlakósok között támadt viszályt ki kell egyenlítenie | 43 |
| Ki kell hallgatnia a követeket, ha ezt a király nem tehetné | 44 |
| Köteles a panaszokat a király elébe terjeszteni | 44 |
| Ő az ország legfőbb bírája | 45 |
| A király távollétében ennek helytartója | 45 |
| A nádor a kunok bírája; és annak fizetése | 45 |
| Ő Dalmátia bírája | 45 |
| 1486. évi VI. decretum | |
| Szolgabírákat az egyes megyékben tehetősebbeket válasszanak, és azok büntetéséről, ha a tisztségeket nem akarnák elvállalni | 46 |
| II. Ulászló (1490-1516) | 47 |
| 1492. évi I. decretuma | |
| A király az ország összes karait és rendeit tartsa meg régi szabadságaikban; az újításokat, melyeket Mátyás király hozott be, törölje el; a rendes jövedelmekkel elégedjék meg | 47 |
| Mind a király, mind a királynő jobbágyaitól (kivéve a kőfallal kerített városokat), valamint a főpapok, mágnások és nemesek jobbágyaitól is a gabonanemű és bor kilenczed részét a földesurak javára be kell hajtani | 48 |
| Azok a jobbágyok is fizessenek a földesúrnak kilenczedet, akik mások földjén birnak szőlőkkel vagy vetnek gabonát, különben örökségüket veszítsék el | 48 |
| A király hirdette országszerte vagy egybegyülekezésre négy napon túl senkire se kell várakozni; hanem az ügyekben határozni kell és a távollevők a határozatokat kötelesek jóváhagyni | 49 |
| 1498. évi (III.) decretum | |
| A közönséges vagy országos gyűlést Rákos mezején minden harmadik évben meg kell tartani; és azok büntetése, akik az országgyűlésre nem jönnek el | 50 |
| 1514. évi decretum | |
| A királyi koronára tartozó fekvő jószágok és jövedelmek felsorolása | 52 |
| A keresztesek kapitányainak, századosainak és a többieknek büntetése és reájok jött teher | 53 |
| A parasztokon megveendő adókról | 54 |
| A jobbágyok rendes szolgálata | 54 |
| A jobbágyok ajándékadása | 54 |
| A jobbágyok a föld minden termékéből kilenczedet és tizedet kötelesek fizetni | 55 |
| A jobbágyoktól járó libajövedelem | 55 |
| A parasztoktól szedett disznójövedelem | 55 |
| Senkit sem kell püspökké tenni, aki paraszt nemzetségből származott | 56 |
| Milyen módon van a jobbágyok költözése eltiltva? | 56 |
| Werbőczi István: Tripartitum (1517) (Részletek) | 57 |
| Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére? | 60 |
| Hogy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy és ugyanazzal a szabadsággal élnek | 63 |
| A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról | 64 |
| Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi egyéb joghatóságot magának fönn nem tartott | 65 |
| A királyi adományokról és nemeikről általában | 68 |
| A hűtlenség vétkének eseteiről | 69 |
| A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása | 71 |
| Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt törvényes iktatással kell megerősíteni | 72 |
| Miképpen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása szükséges ahhoz az esetek különféleségéhez képest? | 73 |
| A hitbér és jegyajándék meghatározása | 74 |
| Miképpen és kiknek kell a perbenhívásokat végbe vinni | 75 |
| Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statutumokat? | 76 |
| A szabad városokról és ezek állapotáról általában | 78 |
| I. Ferdinánd (1526-1564) | 79 |
| 1547. évi decretum | |
| A király az idő nagyobb részén át Magyarországon lakjék, vagy hagyja itt maga helyett a fenséges fejedelmet, Miksa főherceget | 79 |
| 1550. évi decretum | 80 |
| A jobbágyok szabad költözése | 80 |
| 1556. évi decretuma | |
| A jobbágyok régi szabadságának újból visszaállítása arra nézve, hogy költözködhessenek és őket más helyre elvihessék | 80 |
| 1559. évi decretum | |
| A magyar ügyeket magyar tanácsosokkal kell tárgyalni | 81 |
| A király magyar tanáccsal éljen és az országba s leveleket a magyar kancelláriából bocsássák ki | 82 |
| Rudolf (1576-1608) | 83 |
| 1604. évi decretuma | |
| Hogy a vallásügyet a köztanácskozásokban és az országgyűléseken vakmerően senki ne bolygassa | 83 |
| Az 1606. évi bécsi békekötés | 85 |
| II. Mátyás (1608-1619) | 95 |
| 1608. évi koronázás utáni decrétum | |
| Elősorolása annak, hogy "karoknak" és "rendeknek" kiket kell nevezni és hogy a közönséges országgyűléseken kiknek legyen helye és szavazata | 95 |
| I. Lipót (1657-1705) | 97 |
| II. decretuma (1662) | |
| Miképpen büntetendők az országgyűlésen meg nem jelenő meghívottak vagy az arról engedély nélkül eltávozók? | 97 |
| III. decretuma (1681) | |
| A nemesi kiváltság jogainak és az ország szabadságainak megtartásáról | 98 |
| Hogy a magyar kamara az udvarival egyenrangú és hogy ettől nem függ: s a külföldi, sőt a felesleges bennszülött tisztviselőknek is elmozdításáról | 99 |
| A vallás szabad gyakorlatáról | 99 |
| IV. decretuma (1687) | |
| A mostani császári és királyi szent felség fenséges finemű örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánítják | 100 |
| Fentisztelt Ő császári s királyi felsége fiágának megszakadása után következni fognak a fennírt uralkodásban: a mostani felséges spanyol király fiörökösei ugyancsak az elsőszülöttek; csak ezeknek kihalása után nyerjen helyet a karok és rendek ősi, régi helybenhagyott szokása s előjoga a királyválasztásban | 101 |
| Jeruzsálemi II. Endre király 1222. évi 31. t. czikkelyét bizonyos részében megmagyarázzák | 102 |
| Úgy a korábbi zavargások idejében, mint azután a jelen időig elkövetett kihágások miatt, mindenkinek összesen és egyenként, különbség nélkül, általános közbocsánatot adnak, s azt az eperjesi bizottságra is kiterjesztik, kivévén az alul a lázadás fejét s a vele megmaradókat | 103 |
| Az eperjesi bizottságnak vagy kiküldött bíróságnak megszüntetéséről | 104 |
| A mágnások idősb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödéséről | 105 |
| Hogy a szabad királyi városok számát ne szaporítsák | 106 |
| Hogy Dalmát-, Horvát- és szlavonországban senki, a római katholikusokon kívül, jószságokat ne birtokolhasson | 106 |
| A külföldiek befogadásáról, | 107 |
| III. Károly (1711-1740) | 108 |
| I. decretuma (1715) | |
| Hogy a magyar kamara az udvarival egyenjogú legyen s attól ne függjön | 108 |
| Az ország szent koronája őrzésének helyéről s annak őrei választásáról | 109 |
| II. decretuma (1723) | |
| Az ország s az ahhoz kapcsolt részek karai és rendei Ő császári és királyi szent felségének szabadságaik s kiváltságaik atyai és legkegyelmesebb megerősítéséért és a karok és rendek közepette saját legszentségesebb személyében megjelenéséért legnagyobb köszönetet mondanak | 111 |
| Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről | 113 |
| Az ország a kapcsolt részei karainak s rendeinek jogait, kiváltságait és szabadságait megerősítik | 115 |
| A felebbvitt ügyek felülvizsgálatára a nádorlapán úr, mint egyszersmind királyi helytartó mellé, bírákat neveznek | 116 |
| A királyi ítélőtábláról s annak állandóságáról | 117 |
| A királyi ítélőtáblához tartozó ügyekről, a törvénykezési perorvoslatokról s az idézés határidejéről | 117 |
| A kerületi táblák felállításáról, és az azoknál alkalmazandó személyekről | 118 |
| Tisztán a kerületi táblákhoz tartozó perek sorozata | 120 |
| A megyék pecsétje alatt kiadandó meghatalmazásokról s ügyvédvallásokról | 121 |
| Az ügyvédvallások kiállításának módjáról | 121 |
| A törvényes kezdett, s bármi módon akadályozott peres ügyeknek előmozdításáról | 122 |
| Az ügyvédekről | 122 |
| A magyar királyi tanács szervezetéről | 123 |
| A királyi tanács működéséről általában | 123 |
| III. decretuma (1729) | |
| Hogy a jövőben minden megyében csak egy rendes alispán legyen | 124 |
| A megyei bíráskodásról | |
| Mária Terézia (1740-1780) | 127 |
| I. decretuma (1741) | |
| A fenséges fejedelem úr, Ferencz, Lotharingia és Bar herczege, Etruria nagyherczege, Magyarország és a hozzákapcsolt részek társuralkodójának és társkormányzójának nyilváníttatik, az alább beiktatott módozat szerint | 127 |
| A magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által való intézéséről | 130 |
| Az új szerzeményi bizottság eltörléséről | 131 |
| II. decretuma (1751) | |
| A jászokról és kunokról | 132 |
| III. decretuma (1765) | |
| Az országgyűléseknek Budán való tartásáról | 133 |
| A hiteles helyekról s kötelezettségükről | 133 |
| II. Lipót (1790-1792) | 134 |
| 1790. évi decretuma | |
| A fenséges és leghatalmasabb úr, II. Lipót római császár úr, Magyarország és a hozzákapcsolt részek királyává fölavattatik és koronáztatik | 138 |
| A királyi hitlevél, melyet Ő királyi szent felsége szerencsés fölavattatása és megkoronáztatása előtt az ország karainak és rendeinek adott, az ország köztörvényei közé iktattatik | 139 |
| Hogy a király fölavatása és koronáztatása minden trónváltozáskor fél éven belül végrehajtassék | 144 |
| Hogy az ország szent koronája Budán őriztessék | 144 |
| A királyi felségnek azh országban való személyes lakásáról | 145 |
| Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről | 146 |
| A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról | 147 |
| Az országgyűlések időszakos tartásáról | 148 |
| A segedelmekről és az adózásról | 149 |
| A nádorról, prímás-érsekről, továbbá a bánról és a királyi tárnokmesterről | 149 |
| A szabad királyi és bányavárosok, valamint a jászok és kunok és hat hajdú város kerülete szabadságaikban megtartandók | 149 |
| A vallás ügyéről | 150 |
| A görög nem-egyesült vallásúakról | 157 |
| A jászok és kunoknak, meg a hajdúknak az országgyűlésen követeik útján ülés adatik | 158 |
| II. József, római császár és örökös magyar király kiváltságairól | 158 |
| A földesuraknak alattvalóikhoz való viszonyáról: hogy pontosan kell részökre igazságot szolgáltatni és a jobbágyok szabad költözéséről | 159 |
| A királyi curiának Pestre való áttételéről, továbbá a királyi helytartótanácsról és a magyar kamaráról | 161 |
| A büntető törvényről és az új törvénykezési rendtartásról | 162 |
| A kínvallatásról | 163 |
| Hogy a polgároknak s nem-nemeseknek a föllebbezés megengedtessék | 163 |
| Az úri-székek hatásksöréről | 164 |
| A közpolitikai és bírósági ügyeknek s más tárgyaknak, melyek az országgyűlésen nem voltak bevégezhetők, rendszeres kidolgozására bizottságok rendeltetnek és megbízottak neveztetnek ki | 165 |
| I. Ferencz (1792-1835) | 170 |
| I. decretuma (1792) | |
| A magyar nyelv tanításáról és használatáról | 170 |
| Az illyr kanczellária eltörléséről, továbbá a nem-egyesült görög szertartású püspökök szavazat- és ülésjogáról | 171 |
| III. decretuma (1802) | |
| A nem-nemesek pörlekedési képességéről | 172 |
| IV. decretuma (1805) | |
| A magyar nyelv használatáról | 173 |
| VIII. decretuma (1827) | |
| Az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról | 174 |
| A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságokról vagy magyar akadémiáról | 174 |
| IX. decretuma (1830) | |
| A nemzeti nyelv használatáról | 175 |
| V. Ferdinánd (1835-1848) | 177 |
| 1836. évi törvényczikkek | |
| A Magyar nyelvről | 177 |
| A Jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről és ugyanazon költözés következményeiről | 178 |
| A földes-úri Törvényhatóságról, és az úrbéri Perről | 183 |
| A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről | 184 |
| A bírói ítéleteknek okokkal leendő támogatásáról | 185 |
| A nem-nemesek büntető pereiben hozott ítéletek fellebbviteléről és végrehajtásáról | 185 |
| A szóbeli perek bíróságairól | 186 |
| Egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről | 188 |
| 1840. évi törvényczikkek | |
| A magyar nyelvről | 190 |
| A váltó-törvénykönyv behozatik | 192 |
| A kereskedőkről | 197 |
| A gyárok jogviszonyairól | 200 |
| A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól | 201 |
| A kereskedői testületekről és az alkuszokról | 203 |
| A csődületről | 203 |
| 1844. évi törvényczikkek | |
| A magyar nyelv és nemzetiségről | 206 |
| A vallás dolgában | 207 |
| A nemesi javak bírhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről | 208 |
| A nem-nemeseknek is minden közhivatalokra lehető alkalmazásáról | 209 |
| Egyéb jogforrások és jogtörténeti emlékek | |
| A kehidai oklevél | 211 |
| A beregi egyezmény | 214 |
| Székely nemzeti Constitutio | 210 |
| Székely nemzeti Constitutio | 221 |
| Nemesi levél szabad állapotú polgári személy részére | 225 |
| Nagyszombat városi statutum | 228 |
| Báthori Zsigmondnak adott szulktáni Athnáme | 230 |
| Pest, Pilis, Solt egyesített vm. instrukciója a parasztvármegye hadnagyainak | 235 |
| A Rákóczi-szabadságharc jogszabályaiból | |
| A szécsényi gyűlés articulusai | 242 |
| Az ónodi gyűlés artuculusai | 251 |
| Esztergom város kiváltságlevele | 263 |
| Királyi Regulatio a jászok és kunok részére | 269 |
| A jászberényi takács céh artuculusai | 277 |
| Apátfalva helység urbáriuma | 287 |
| Szemelvények II. József Türelmi Rendeletéből | 305 |
| II. József Cselédrendelete | 309 |
| A Jász-kun statutumok | 320 |
