Szemelvények a magyar állam- és jogtörténet forrásaiból I.

1000-1847/Segédkönyv a magyar állam- és jogtörténet tananyagának tanulmányozásához

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Kovács Kálmán: Szemelvények a magyar állam- és jogtörténet forrásaiból I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	344 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J 1-108.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Királyi decretumok és országgyűlései törvények
I. István (1000-1038)	5
II. törvénykönyve	5
Az első lopásról, mit szolga követ el	5
Annak büntetéséről, a ki másod és harmad ízben lop	5
Arról, ha szabad ember lop egyszer, kétszer és háromszor	6
A király és a királyság elleni összeesküvésről	6
A tizedről	7
I. László (1077-1095)
II. törvénykönyve
Arról, ha akármely főember közelivalója lop	8
Arról, ha szolga lop	9
A lopott jószág nyomon kereséséről	9
A bírónak szolgaszemélyre vagy szabad emberre való törvénytételéről	10
A lopott jószágot vásárló kalmárról vagy kereskedőről	10
Az emberölésről	11
Arról, ha valakinek családjabelije lop	11
Arról, ha valaki az ő szolgáját éri lopáson	11
A más házára támadó nemesről vagy vitézről	12
A lopáson kapott szabad emberről vagy szolgáról, és a szabadoknak szolgaságra vetett fiaikról	12
Arról, ha papi renden valók lopnak	13
A lopásban talált szabad emberről	13
III. törvénykönyve
A bitang jószág szedőiről	14
Azokról, akik otthon vínak meg ügyökért	14
I. László korabeli egyházi zsinat határozatai: Azokról, akik a tizedet megtagadják	15
II. András (1205-1235)	17
Az Aranybulla (1222) (részletek)	17
Az Aranybulla megújítása (1231) (részletek)	22
IV. Béla (1235-1270)	29
Bélának és fiainak törvénye (1267) (részletek)	29
III. András (1290-1301)	32
I. törvénye (1290)
A nádor, tárnokmester, sikancellár és országbíró tisztségének betöltéséről	32
Az országgyűlések évenként teendő megtartásáról	32
II. törvénye (1298)
A király mellett állandóan működő tanács szervezéséről s annak hatásköréről	33
A másoknak szolgáló nemesek, serviensek védelméről	33
I. Lajos (1342-1382)	34
A kilenczed fizetéséről és behajtásáról	37
Az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik	37
II. Zsigmond (1397-1437)	39
1435. évi decretuma
Hogy a nemesek nem tartoznak dézsmát fizetni	41
I. Mátyás (1458-1490)	42
A nádori tisztség tárgyában hozott czikkelyek
A nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti	43
A nádor az ország örökösének gyámja vagy gondnoka	43
Király nem létében vagy annak gyermekkorában orszsággyűléseket hirdethet	43
Ő a főkapitány	43
Az egyenetlenségeket tartozik lecsillapítani és elfojtani	43
A király és országlakósok között támadt viszályt ki kell egyenlítenie	43
Ki kell hallgatnia a követeket, ha ezt a király nem tehetné	44
Köteles a panaszokat a király elébe terjeszteni	44
Ő az ország legfőbb bírája	45
A király távollétében ennek helytartója	45
A nádor a kunok bírája; és annak fizetése	45
Ő Dalmátia bírája	45
1486. évi VI. decretum
Szolgabírákat az egyes megyékben tehetősebbeket válasszanak, és azok büntetéséről, ha a tisztségeket nem akarnák elvállalni	46
II. Ulászló (1490-1516)	47
1492. évi I. decretuma
A király az ország összes karait és rendeit tartsa meg régi szabadságaikban; az újításokat, melyeket Mátyás király hozott be, törölje el; a rendes jövedelmekkel elégedjék meg	47
Mind a király, mind a királynő jobbágyaitól (kivéve a kőfallal kerített városokat), valamint a főpapok, mágnások és nemesek jobbágyaitól is a gabonanemű és bor kilenczed részét a földesurak javára be kell hajtani	48
Azok a jobbágyok is fizessenek a földesúrnak kilenczedet, akik mások földjén birnak szőlőkkel vagy vetnek gabonát, különben örökségüket veszítsék el	48
A király hirdette országszerte vagy egybegyülekezésre négy napon túl senkire se kell várakozni; hanem az ügyekben határozni kell és a távollevők a határozatokat kötelesek jóváhagyni	49
1498. évi (III.) decretum
A közönséges vagy országos gyűlést Rákos mezején minden harmadik évben meg kell tartani; és azok büntetése, akik az országgyűlésre nem jönnek el	50
1514. évi decretum
A királyi koronára tartozó fekvő jószágok és jövedelmek felsorolása	52
A keresztesek kapitányainak, századosainak és a többieknek büntetése és reájok jött teher	53
A parasztokon megveendő adókról	54
A jobbágyok rendes szolgálata	54
A jobbágyok ajándékadása	54
A jobbágyok a föld minden termékéből kilenczedet és tizedet kötelesek fizetni	55
A jobbágyoktól járó libajövedelem	55
A parasztoktól szedett disznójövedelem	55
Senkit sem kell püspökké tenni, aki paraszt nemzetségből származott	56
Milyen módon van a jobbágyok költözése eltiltva?	56
Werbőczi István: Tripartitum (1517) (Részletek)	57
Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére?	60
Hogy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy és ugyanazzal a szabadsággal élnek	63
A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról	64
Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi egyéb joghatóságot magának fönn nem tartott	65
A királyi adományokról és nemeikről általában	68
A hűtlenség vétkének eseteiről	69
A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása	71
Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt törvényes iktatással kell megerősíteni	72
Miképpen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása szükséges ahhoz az esetek különféleségéhez képest?	73
A hitbér és jegyajándék meghatározása	74
Miképpen és kiknek kell a perbenhívásokat végbe vinni	75
Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statutumokat?	76
A szabad városokról és ezek állapotáról általában	78
I. Ferdinánd (1526-1564)	79
1547. évi decretum
A király az idő nagyobb részén át Magyarországon lakjék, vagy hagyja itt maga helyett a fenséges fejedelmet, Miksa főherceget	79
1550. évi decretum	80
A jobbágyok szabad költözése	80
1556. évi decretuma
A jobbágyok régi szabadságának újból visszaállítása arra nézve, hogy költözködhessenek és őket más helyre elvihessék	80
1559. évi decretum
A magyar ügyeket magyar tanácsosokkal kell tárgyalni	81
A király magyar tanáccsal éljen és az országba s leveleket a magyar kancelláriából bocsássák ki	82
Rudolf (1576-1608)	83
1604. évi decretuma
Hogy a vallásügyet a köztanácskozásokban és az országgyűléseken vakmerően senki ne bolygassa	83
Az 1606. évi bécsi békekötés	85
II. Mátyás (1608-1619)	95
1608. évi koronázás utáni decrétum
Elősorolása annak, hogy "karoknak" és "rendeknek" kiket kell nevezni és hogy a közönséges országgyűléseken kiknek legyen helye és szavazata	95
I. Lipót (1657-1705)	97
II. decretuma (1662)
Miképpen büntetendők az országgyűlésen meg nem jelenő meghívottak vagy az arról engedély nélkül eltávozók?	97
III. decretuma (1681)
A nemesi kiváltság jogainak és az ország szabadságainak megtartásáról	98
Hogy a magyar kamara az udvarival egyenrangú és hogy ettől nem függ: s a külföldi, sőt a felesleges bennszülött tisztviselőknek is elmozdításáról	99
A vallás szabad gyakorlatáról	99
IV. decretuma (1687)
A mostani császári és királyi szent felség fenséges finemű örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánítják	100
Fentisztelt Ő császári s királyi felsége fiágának megszakadása után következni fognak a fennírt uralkodásban: a mostani felséges spanyol király fiörökösei ugyancsak az elsőszülöttek; csak ezeknek kihalása után nyerjen helyet a karok és rendek ősi, régi helybenhagyott szokása s előjoga a királyválasztásban	101
Jeruzsálemi II. Endre király 1222. évi 31. t. czikkelyét bizonyos részében megmagyarázzák	102
Úgy a korábbi zavargások idejében, mint azután a jelen időig elkövetett kihágások miatt, mindenkinek összesen és egyenként, különbség nélkül, általános közbocsánatot adnak, s azt az eperjesi bizottságra is kiterjesztik, kivévén az alul a lázadás fejét s a vele megmaradókat	103
Az eperjesi bizottságnak vagy kiküldött bíróságnak megszüntetéséről	104
A mágnások idősb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödéséről	105
Hogy a szabad királyi városok számát ne szaporítsák	106
Hogy Dalmát-, Horvát- és szlavonországban senki, a római katholikusokon kívül, jószságokat ne birtokolhasson	106
A külföldiek befogadásáról,	107
III. Károly (1711-1740)	108
I. decretuma (1715)
Hogy a magyar kamara az udvarival egyenjogú legyen s attól ne függjön	108
Az ország szent koronája őrzésének helyéről s annak őrei választásáról	109
II. decretuma (1723)
Az ország s az ahhoz kapcsolt részek karai és rendei Ő császári és királyi szent felségének szabadságaik s kiváltságaik atyai és legkegyelmesebb megerősítéséért és a karok és rendek közepette saját legszentségesebb személyében megjelenéséért legnagyobb köszönetet mondanak	111
Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről	113
Az ország a kapcsolt részei karainak s rendeinek jogait, kiváltságait és szabadságait megerősítik	115
A felebbvitt ügyek felülvizsgálatára a nádorlapán úr, mint egyszersmind királyi helytartó mellé, bírákat neveznek	116
A királyi ítélőtábláról s annak állandóságáról	117
A királyi ítélőtáblához tartozó ügyekről, a törvénykezési perorvoslatokról s az idézés határidejéről	117
A kerületi táblák felállításáról, és az azoknál alkalmazandó személyekről	118
Tisztán a kerületi táblákhoz tartozó perek sorozata	120
A megyék pecsétje alatt kiadandó meghatalmazásokról s ügyvédvallásokról	121
Az ügyvédvallások kiállításának módjáról	121
A törvényes kezdett, s bármi módon akadályozott peres ügyeknek előmozdításáról	122
Az ügyvédekről	122
A magyar királyi tanács szervezetéről	123
A királyi tanács működéséről általában	123
III. decretuma (1729)
Hogy a jövőben minden megyében csak egy rendes alispán legyen	124
A megyei bíráskodásról
Mária Terézia (1740-1780)	127
I. decretuma (1741)
A fenséges fejedelem úr, Ferencz, Lotharingia és Bar herczege, Etruria nagyherczege, Magyarország és a hozzákapcsolt részek társuralkodójának és társkormányzójának nyilváníttatik, az alább beiktatott módozat szerint	127
A magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által való intézéséről	130
Az új szerzeményi bizottság eltörléséről	131
II. decretuma (1751)
A jászokról és kunokról	132
III. decretuma (1765)
Az országgyűléseknek Budán való tartásáról	133
A hiteles helyekról s kötelezettségükről	133
II. Lipót (1790-1792)	134
1790. évi decretuma
A fenséges és leghatalmasabb úr, II. Lipót római császár úr, Magyarország és a hozzákapcsolt részek királyává fölavattatik és koronáztatik	138
A királyi hitlevél, melyet Ő királyi szent felsége szerencsés fölavattatása és megkoronáztatása előtt az ország karainak és rendeinek adott, az ország köztörvényei közé iktattatik	139
Hogy a király fölavatása és koronáztatása minden trónváltozáskor fél éven belül végrehajtassék	144
Hogy az ország szent koronája Budán őriztessék	144
A királyi felségnek azh országban való személyes lakásáról	145
Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről	146
A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról	147
Az országgyűlések időszakos tartásáról	148
A segedelmekről és az adózásról	149
A nádorról, prímás-érsekről, továbbá a bánról és a királyi tárnokmesterről	149
A szabad királyi és bányavárosok, valamint a jászok és kunok és hat hajdú város kerülete szabadságaikban megtartandók	149
A vallás ügyéről	150
A görög nem-egyesült vallásúakról	157
A jászok és kunoknak, meg a hajdúknak az országgyűlésen követeik útján ülés adatik	158
II. József, római császár és örökös magyar király kiváltságairól	158
A földesuraknak alattvalóikhoz való viszonyáról: hogy pontosan kell részökre igazságot szolgáltatni és a jobbágyok szabad költözéséről	159
A királyi curiának Pestre való áttételéről, továbbá a királyi helytartótanácsról és a magyar kamaráról	161
A büntető törvényről és az új törvénykezési rendtartásról	162
A kínvallatásról	163
Hogy a polgároknak s nem-nemeseknek a föllebbezés megengedtessék	163
Az úri-székek hatásksöréről	164
A közpolitikai és bírósági ügyeknek s más tárgyaknak, melyek az országgyűlésen nem voltak bevégezhetők, rendszeres kidolgozására bizottságok rendeltetnek és megbízottak neveztetnek ki	165
I. Ferencz (1792-1835)	170
I. decretuma (1792)
A magyar nyelv tanításáról és használatáról	170
Az illyr kanczellária eltörléséről, továbbá a nem-egyesült görög szertartású püspökök szavazat- és ülésjogáról	171
III. decretuma (1802)
A nem-nemesek pörlekedési képességéről	172
IV. decretuma (1805)
A magyar nyelv használatáról	173
VIII. decretuma (1827)
Az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról	174
A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságokról vagy magyar akadémiáról	174
IX. decretuma (1830)
A nemzeti nyelv használatáról	175
V. Ferdinánd (1835-1848)	177
1836. évi törvényczikkek
A Magyar nyelvről	177
A Jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről és ugyanazon költözés következményeiről	178
A földes-úri Törvényhatóságról, és az úrbéri Perről	183
A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről	184
A bírói ítéleteknek okokkal leendő támogatásáról	185
A nem-nemesek büntető pereiben hozott ítéletek fellebbviteléről és végrehajtásáról	185
A szóbeli perek bíróságairól	186
Egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről	188
1840. évi törvényczikkek
A magyar nyelvről	190
A váltó-törvénykönyv behozatik	192
A kereskedőkről	197
A gyárok jogviszonyairól	200
A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól	201
A kereskedői testületekről és az alkuszokról	203
A csődületről	203
1844. évi törvényczikkek
A magyar nyelv és nemzetiségről	206
A vallás dolgában	207
A nemesi javak bírhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről	208
A nem-nemeseknek is minden közhivatalokra lehető alkalmazásáról	209
Egyéb jogforrások és jogtörténeti emlékek
A kehidai oklevél	211
A beregi egyezmény	214
Székely nemzeti Constitutio	210
Székely nemzeti Constitutio	221
Nemesi levél szabad állapotú polgári személy részére	225
Nagyszombat városi statutum	228
Báthori Zsigmondnak adott szulktáni Athnáme	230
Pest, Pilis, Solt egyesített vm. instrukciója a parasztvármegye hadnagyainak	235
A Rákóczi-szabadságharc jogszabályaiból
A szécsényi gyűlés articulusai	242
Az ónodi gyűlés artuculusai	251
Esztergom város kiváltságlevele	263
Királyi Regulatio a jászok és kunok részére	269
A jászberényi takács céh artuculusai	277
Apátfalva helység urbáriuma	287
Szemelvények II. József Türelmi Rendeletéből	305
II. József Cselédrendelete	309
A Jász-kun statutumok	320

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem