Szemelvények P. Vergilius Maro Aeneiséből

Előszó

Nem e könyv beosztásának, a nyelvi és tárgyi magyarázatok kezelésének, vagy az illusztrációk megválasztásának részletes megokolása végett bocsátom előre e pár szót, - hiszen ezekkel bárki első átlapozásra úgyis tisztába jöhet, - hanem csupán azon szempontok fölemlítése végett, melyek szemelvényeim összeállításánál vezettek, s azon célok rövid megjelöléséért, melyeket e könyv lapjain, bármily szerény keretek közt is, szoglálni akarok.
Szemelvényeim összeállításánál mindenekelőtt a magyar iskola szükségletének szempontja vezetett; ezt pedig az összes magyarországi középiskolák több évi értesítőinek egybevetése alapján véltem legbiztosabban megállapíthatónak. Azután az általános esztétikai szemponton és Homeros hatásának kellő szemléltethetésén kívül különös tekintettel voltam arra, hogy azon részeket, melyek az Aeneis világirodalmi fontosságának, s ezzel kapcsolatosan magyar irodalmi hatásának szemléltetésére fontosak, el ne hagyjam. Nem elégedhettem meg ugyanis annak semmitmondó hangoztatásával, hogy az Aeneis, mint a világirodalomnak első igazi műeposza, ilyen vagy olyan nagy hatást gyakorolt az egész későbbi eposzirodalomra s így egyebek közt a magyar epikusokra is, hanem azonkívül, hogy ezt a hatást már a bevezetés megfelelő helyein is kissé behatóbban ismertettem, a jegyzetekben azáltal igyekeztem azt a tanuló előtt lehetőleg személhetővé tenni, hogy, ahol csak alkalmam kínálkozott, a részleteket is ismételve egybevetettem mind a keresztény nagy eposzokkal, mind Zrinyivel és Vörösmartyval, hogy így a tanuló Vergilius világirodalmi jelentőségét ne csak hirdetni hallja, hanem lehetőleg saját szemeivel is lássa. Nem tudom, mennyire sikerült e célt megközelítenem, - hiszen egy tankönyv szűk keretei mindent felölelnem nem is engedhettek, - tény azonban, hogy már a szemelvények összeállításánál e szempont is vezetett, s hogy összeállításuk előtt ily irányú, elég részletes tanulmányokat is tettem.
Arra is tekintettel voltam, hogy a műnek minden lapján előtérben álló vallásos jellegén kívül annak mind latin-római nemzeti, mind világirodalmi-dinasztikus célzatát tisztán lássa a tanuló. Az előbbinek szempontjából vettem fel pl. a XI. énekben Remulus beszédét és a XII-ben Juppiter és Juno égi jelenetét, az utóbbiéktól meg pl. az I. ének égi jelentét Juppiter és Venus közt és egyebeket.
Az V. éneket, mely tisztán epizódikus jellegű, annál inkább föl kellett vennem a VII. éneknek, mint az egész második rész exposítiójának legfontosabb részeit, a régi Róma helyrajzát stb. A VIII-XII. énekből felvettem mindazt, mi a legkiválóbb hősök jellemzésére és sorsára, valamint a végkifejlődésre fontos.
De elég is a szemelvények kiválasztásáról. Az eddigiekből világossá vált a cél is, melyet munkám szerény kereteiben szolgálni akar: hogy t. i. Vergilius költészetének megismertetésével kapcsolatosan lehetőleg szemlélhetővé tegye a tanuló előtt annak világirodalmi jelentőségét, valamint magyar irodalmi hatását.
A külföldi szakirodalomból felhasználtam munkámban, ami jóravalóhoz csak hozzájuthattam. Egyebek közt Ladewig-Schaper és Kappes magyarázatos kiadásait, Plüss és Heinze tanulmányait, Comparetti-Dütschke-t, Fickelscherer, Deuticke és Lange szemelvényeit, valamint Kubik-nak e napokban megjelent művét: Realerklärung und Anschauungsunterricht bei der Lectüre des Vergil. Wien,1903. Hoelder.
A világirodalmi és magyar irodalmi hatás tanulmányozásában jó szolgálatot tett Arany akadémiai székfoglalója: «Zrínyi és Tasso», valamint Greksa Kázmérnak «A Zrinyiász és viszonya Tasso, Vergilius, Homeros és Istvánffyhoz» című műve, mely Arany fönt jelzett kis művének alaposan írt folytatása. Vörösmartyval magam vetettem össze a költőt.
Tekintetbe vettem az eddigi magyar iskolai kiadásokat is, kivált Pirchaláét és Cserép szemelvényeit, továbbá, kivált a bevezetésben, igen nagy hasznát vettem Némethy szép monográfiájának is: «Vergilius élete és művei».
A szöveget némely interpunctionális eltérés és a nagy kezdőbetűk kivételével szintén Némethy szövegkiadásából vettem.
A bevezetésben mellőztem a tartalmi összefoglalást, mert a szöveg közt és mellett úgy is adva van. Vissza