Szemelvények Quintus Horatius Flaccus műveiből

Előszó

Eddig Horatius-tankönyveink, bármily kiválók voltak is különben, egytől-egyig azon külső hibában szenvedtek, hogy az író műveinek csak bizonyos fajtáját tartalmazták, az iskolai szükségletnél sokkal bővebben, vagy pedig puszta szöveg-kiadások voltak. Bármit tett is tehát a tanuló, ha azt akarta, hogy az iskolai olvasmány szövegét s a megfelelő jegyzeteket is megszerezze, két-három, esetleg négy könyvet is meg kellett vennie. Több év óta állandó hiányát érezték a tanférfiak egy oly szemelvényes Horatius-kiadásnak, mely Horatius összes műveiből állíthatott volna össze, és a szöveget a szakszerű magyarázatokkal és jegyzetekkel együtt, egy kötetben tartalmazta volna. E hiányon akar segíteni Horatius költeményeinek e szemelvényes kötete is.
Szemelvényről lévén szó, annak összeállításában szükségképpen több szempontot kellett figyelembe vennem.
Mindenekelőtt azt, hogy a magyar iskola szükségletéhez alkalmazkodjam. Ezt akként véltem legegyszerűbben elérhetni, hogy az összes magyarországi középiskolák több évi iskolai értesítőnek összevetése alapján állapítottam meg azt, hogy mi a magyar iskolák legkedveltebb Horatius-anyaga. Ezzel körülbelül elértem a második szempontot is, hogy t. i. szemelvényemből semmi olyan ki ne maradjon, ami Horatius jellemének és költői egyéniségének megvilágítására mellőzhetetlenül szükséges. E két szempont mellett a harmadik és nem utolsó az volt, hogy szemelvényemből azon költeményekből se hiányozzék lehetőleg egy se, melyek vagy egészükben, vagy a bennük kifejezett egyes gondolatokkal a magyar irodalomban, elsősorban a magyar klasszikus iskola íróinál erősebb visszhangot keltettek. Mert ha valamely klasszikus író olvastatásánál egyáltalán lehet sikerrel alkalmazni az új tanterv azon követelményét, hogy hazai történelmünk, irodalmunk legyen a központ, mellyel a tanítás minden ágának lehetőleg kontaktusban kell haladnia, akkor elsősorban Horatius ilyen író, ki a magyar irodalomban egész iskolát alkotott magának. Épp ezért Horatius magyar irodalmi hatásának feltüntethetése kedvéért nem resteltem behatóbb speciális tanulmányokat tenni, s valamint egyrészt a Bevezetésben is külön fejezetben ismertetem ezt a hatást, úgy az egyes költeményeknél is részletesen s az eddigi tankönyveknél pontosabban, nagyobb terjedelemben igyekeztem azt kimutatni.
A negyedik szempont végre az volt, hogy mindezek mellett könyvem túl hosszú ne legyen, vagy legalább az iskolakönyv rendes kereteit túl ne lépje. Hogy mind e szempontokat mennyire sikerült megvalósítanom, arról ítélni kedves kartársaim feladata: nekem komoly akaratom volt a lehető legjobbat adni. Vissza