| Előszó | 1 |
| "Isten kegyelméből" uralkodók | 3 |
| Viktória királynő (1819-1901) | 3 |
| Kislányból királynő | 3 |
| Viktória a feleség | 4 |
| Viktória és Disraeli | 5 |
| India császárnője | 5 |
| Az öregedő királynő | 5 |
| Kérdések, feladatok | 6 |
| III. Napóleon (1808-1873) | 6 |
| Különös származás és neveltetés | 6 |
| Útban a hatalomhoz | 7 |
| A köztársasg elnökéből Franciaország császára | 8 |
| A bonapartizmus újabb változata | 9 |
| Szevasztopol bevétele, nagy ár az európai befolyásért | 10 |
| A második császárság fényei | 10 |
| Az olasz egység és III. Napóleon | 11 |
| Tévedések, ballépések, bukás | 12 |
| Kérdések, feladatok | 13 |
| I. Ferenc József (18330-1916) | 13 |
| A habsburg név eredetéről, a család felemelkedéséről | 13 |
| A kisfiú, akit abszolút uralkodónak neveltek | 14 |
| 1848/49, a "felejthetetlen" | 15 |
| A császár a legfőbb hadúr | 16 |
| Az első hivatalnok | 16 |
| Rejtélyes családi tragédiák | 18 |
| A "legalkotmányosabb király" | 19 |
| Kérdések, feladatok | 20 |
| Ferenc József és I. Miklós levelezése (1853-54) | 20 |
| Ferenc József I. Miklósnak (részletek) Bécs, 1853. szept. 15. | 20 |
| I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár 1853, december 24. | 21 |
| Ferenc József I. Miklósnak (részeletek) Bécs, 1854. január 7. | 21 |
| I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár, 1854. január 16. | 22 |
| Ferenc József I. Miklósnak (részletek) Bécs, 1854. február | 22 |
| I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár, 1854. február 29. | 23 |
| Kérdések, feladatok | 23 |
| II. Miklós, az utolsó Romanov (1868-1918) | 24 |
| Két földrész ura | 24 |
| Az uralkodás kezdete, baljós előjelek | 24 |
| Az uralkodás problémái | 25 |
| A családi gondok | 26 |
| Ellentét Japánnal | 27 |
| Az 1905-ös forradalom | 27 |
| A felemás alkotmányosság | 28 |
| Különös tanácsadó | 29 |
| Lemondás és gyors vég | 29 |
| Kérdések, feladatok | 30 |
| Ferenc Ferdindánd, akiből nem lett uralkodó | 30 |
| Gyermek és ifjúkor | 30 |
| A problémás házasság | 31 |
| Az "ellenség" képe | 31 |
| Az uralkodást előkészítő "műhely" | 32 |
| Egy K.u.K.-puccs terve | 33 |
| Mi lett volna ha | 33 |
| Kérdések, feladatok | 34 |
| A parlamentek által hatalomhoz jutott világhírű politikusok | 35 |
| Camillo Benso Di Cavour (1810-1861) | 35 |
| Kényeztetett gyermekből liberális gondolkodó | 35 |
| A "becsületes középutas" | 36 |
| Tanulmányutak, önképzés | 36 |
| A politika áramában | 37 |
| Népszerűtlenség és siker a parlamentben | 37 |
| Gazdaságot fellendítő miniszter | 38 |
| Minden erőt mozgosító manőverek | 38 |
| A háború sikeresen kirobban | 38 |
| Cavour nem adja fel | 39 |
| Garibaldi - a nem tervezhető "együttműködő" | 40 |
| A tűz és a víz | 41 |
| Kérdések, feladatok | 41 |
| Otto Von Bismarck (1815-1898) | 42 |
| Gyermekkor a porosz junker családban | 42 |
| Korhelykedések, párbajok | 42 |
| Parlamentek csatazajában | 43 |
| I. Vilmosnak erős egyéniség kell | 44 |
| A "vaskancellár" | 44 |
| Ausztria félreállítása | 45 |
| A "cél" elérése | 45 |
| Kérdések, feladatok | 46 |
| Abraham Lincoln (1809-1865) | 46 |
| A telepes család sorsa, vándorlása | 46 |
| Írnok, földmérő, képviselő | 48 |
| Az Unió kongresszusának tagja, a rabszolgaság ellensége | 48 |
| Republikánus az Egyesült Államok elnöki székében | 49 |
| Háború az Unió egységéért, méltóságáért | 50 |
| Lincoln halála és következményei | 51 |
| Kérdések, feladatok | 52 |
| Híres forradalmárok portréi, vallomásai | 53 |
| Karl Marx | 53 |
| A munkásság nemzetközi szervezetének születése | 53 |
| Egy polgárfiú gondtalan ifjúsága | 54 |
| A vitákban formálódó elmélet | 54 |
| A mozgalom szervezése | 56 |
| Londoni tevékenysége | 56 |
| Kérdések, feladatok | 57 |
| Mihail Alexandrovics Bakunyin (1815-1876) | 57 |
| Önéletrajz (Részeletek) | 57 |
| Első rész: 1815-1840 | 57 |
| Élettörténete 1840-1850 között | 60 |
| Gyónás (részeletek) | 60 |
| Miért akartam forradalmat? | 60 |
| Milyen rendet kívántam? | 61 |
| Saját céljairól, törekvéséről | 62 |
| A nemzetközi anarchista mozgalom szervezője | 62 |
| Kérdések, feladatok | 62 |
| Vlagyimir Iljics Uljanov - Lenin (1870-1922) | 63 |
| Neveltetés, gyermekkor | 63 |
| A lázadó egyetemista | 63 |
| Ismerkedés a marxizmussal | 64 |
| Kapcsolat a munkásmozgalommal | 64 |
| Tevékenysége az OSZDMP-ben | 65 |
| Az 1905-07-es forradalom és a szovjethatalom | 66 |
| Második emigráció | 66 |
| Az 1917-es forradalmak és a szovjethatalom | 67 |
| Betegség, halál | 68 |
| Kérdések, feladatok | 69 |
| Amerikai újságíró interjúja Leninnel - 1920 | 69 |
| Az intervenciós blokád feloldásáról | 69 |
| A békekötésről | 70 |
| Az orosz gazdaság helyzetéről | 70 |
| Oroszország belső helyzetéről | 71 |
| Kérdések, feladatok | 71 |
| Magyar politikusok portréi a kiegyezés korából | 72 |
| Deák Ferenc, a haza atyja (1803-1876) | 72 |
| Életútja a kiegyezésig | 72 |
| "Itthon maradunk és helytállunk" | 72 |
| "Mi tudunk várni" | 73 |
| A kiegyezés megszületik | 74 |
| Kérdések, feladatok | 75 |
| Andrássy Gyula (1823-1890) | 75 |
| Életútja évszámokban | 75 |
| Ijfúként forradalomban | 75 |
| A kiegyezés egyengetése a delegáció "kitalálásával" | 76 |
| "Két tűz között" sikeres miniszterelnök | 77 |
| A bátor és ravasz külügyminiszter | 78 |
| Kérdések, feladatok | 79 |
| Eötvös József (1813-1871) | 80 |
| Életmű évszámokban | 80 |
| "Engem az ég forradalmi embernek nem teremtett" | 80 |
| Az Andrássy kormány "dobogó szíve" | 81 |
| Kérdések, feladatok | 82 |
| Klapka György (1820-1892) | 83 |
| Komáromból az európai harcokba és az üzlet világába | 83 |
| Komárom eleste | 83 |
| Kossuth mellett az emigráció vezető személyisége | 84 |
| Visszakozás az üzlet világába | 85 |
| Kérdések, feladatok | 86 |
| Kossuth Lajos (1802-1894) | 86 |
| Egy élet története évszámokban | 86 |
| Számkivetésben, az európai diplomácia szövevényében | 86 |
| Kérdések, feladatok | 88 |
| Kossuth és Deák levélváltása | 88 |
| Kossuth "Kasszandra" levele. Párizs, 1867. május 22. | 88 |
| Deák Ferenc válasza a "Kasszandrá" levélre | 92 |
| Kérdések, feladatok | 93 |
| Kossuth és Garibaldi levelezéséből | 93 |
| Kossuth - Garibaldi tábornoknak, Turin, 1866. május 23. | 93 |
| Garibaldi - Kossuthnak, Caprera, 1866. május 28. | 93 |
| Poliktikusportrék és kulisszatitkok a dualizmus korából | 94 |
| Tisza Kálmán, a "Generális" (1830-1902) | 94 |
| Az alföldi nábobok világa | 94 |
| A bihari pontok "szegre akasztása" | 95 |
| Tisza Kálmán kormányzása | 95 |
| Kérdések, feladatok | 96 |
| Mikszáth Kálmán: Tisza Kálmán | 97 |
| Kérdések, feladatok | 98 |
| Baross Gábor, a közlekedés korszerűsítője (1848-1892) | 99 |
| Életútja évszámokban | 99 |
| Lelkes és türelmetlen ifjú politikus Trencsénben | 99 |
| Vasszorgalmú képviselő a parlamentben | 99 |
| A vasút és a kereskedelem fejlesztője | 100 |
| A tengeri kereskedelem fellendítője | 101 |
| Kérdések, feladatok | 101 |
| Wekerle Sándor, az első polgári származású miniszter (1848-1921) | 102 |
| Évszámok az életéből | 102 |
| Pénzügyi program, valutarendszer | 102 |
| Első miniszterelnöksége - az egyházpolitikai reformok | 103 |
| Második miniszterelnöksége - a koalíció élén | 104 |
| Harmadik miniszterelnöksége - útban a tragédiához | 104 |
| Kérdések, feladatok | 105 |
| Tisza István, a tragikus véget ért miniszterelnök (1861-1918) | 106 |
| Egyénisége, politikai porgramja | 106 |
| Képviselő, miniszterelnök | 107 |
| Tartalékállományban, házelnökként | 107 |
| Másodszor a kormányrúdnál | 108 |
| A kényszerű távozás | 109 |
| Kérdések, feladatok | 109 |
| Mikszáth Kálmán: A Klub | 110 |
| A Klub titka | 110 |
| Élet a Klubban | 110 |
| Deák idejében | 112 |
| Tisza Kálmán alatt | 113 |
| Szapáry rövid "országlása" | 115 |
| Wekerle és a Klub | 115 |
| Herczeg Ferenc: egy képviselőség története (részlet emlékezéséből) | 116 |
| Mikszáth Kálmán: az új parlament | 120 |
| Ady Endre: "Az én magyarságom" publicisztikai írások | 122 |
| Egy kis séta | 122 |
| Nem vesszük le a kalapot (Buntetés a Gotterhaltéért) | 122 |
| Csaholó hazafiság | 123 |
| Kozmopoliták | 124 |
| Vallomás a patriotizmusról | 125 |
| Magyar és román - Levél Goga Oktáviánhoz | 125 |
| Kérdések, feladatok | 126 |
| Jászi Oszkár: " Mi a feladata, ma, ott minálunk Hunniában?" | 127 |
| Levél Szabó Ervinhez Párizs, 1905. II 5. | 127 |
| Kérdések, feladatok | 128 |
| Szabó Ervinhez (1905. VIII. 22. | 129 |
| Kérdések, feladatok | 129 |
| Nyílt levél Gróf Tisza István Úr Ő Nagyméltóságához | 130 |
| Kérdések, feladatok | 031 |
| Károlyi Mihályhoz Budapest, 1918. XII.10. | 132 |
| Kérdések, feladatok | 132 |
| Jászi Oszkár, a föderáció prófétája (1875-1957) | 133 |
| Élete évszámokban | 133 |
| A családi ház | 133 |
| Budapesti tapasztalatok | 133 |
| Az elmaradottság felismerője | 134 |
| A tudományból a politikába | 134 |
| Politikai porgramja | 135 |
| Az álmok szertefoszlanak | 135 |
| Kérdések, feladatok | 136 |
| Károlyi Mihály, három forradalom emigránsa | |
| (1875-1955) | 136 |
| Életútja évszámokban | 136 |
| Gyermekkor nehézségekkel | 136 |
| Első lépések a közéletben | 137 |
| A háború ellen | 138 |
| Hontalanul | 139 |
| Hazatérés, száműzetés | 139 |
| Kérdések, feladatok | 139 |
| Károlyi Mihály: hit illúziók nélkül (részletek) | 140 |
| A győzelem napja okt. 31. | 140 |
| A forradalom nehézségei | 141 |
| Az uralkodó elismeri Magyarország függetlenségét | 142 |
| A belgrádi fegyverszünet | 143 |
| Elkeseredett próbálkozás - Távirat Clemenveau-hoz | 146 |
| Kérdések, feladatok | 147 |
| Kunfi Zsigmond, értelmiségi a munkásmozgalomban | 147 |
| Tanár, aki a szovializmus híve | 147 |
| A pártpolitikus | 147 |
| A Károlyi-kormány minisztere | 148 |
| A tanácsköztársaság közoktatási népbiztosa | 148 |
| Emigrációban | 149 |
| Kérdések, feladatok | 149 |
| Kun Béla (1886-1939) | 150 |
| Élete évszámokban | 150 |
| Származás, gyermekkor | 150 |
| Újságíró és szónok | 151 |
| Szibériában a politikai karrier felé | 151 |
| Magarországi "bevetésen" | 152 |
| A vég kezdete | 153 |
| Kérdések, feladatok | 154 |
| Kun Béláné-emlék 1919. március 21-ről és tanácsköztársaságról (részlet Kun Béla című könyvéből | 154 |
| A döbbenetes hír | 154 |
| És ami megelőzte az egyesülést | 155 |
| Az első napok | 155 |
| 1919. március 22. | 155 |
| Kapcsolat Szovjet-Oroszországgal | 156 |
| Szociáldemokraták és kommunisták viszonyáról | 157 |
| Kérdések, feladatok | 158 |
| Seton-Watson, egy angol író különös szerepe a magyar történelemben | 158 |
| Családja | 158 |
| Nemzetközi téma a magyar nemzetiségi kérdés | 158 |
| A Monarchia teljes felosztásáért | 160 |
| Magyarország "sírásója"? | 161 |
| Kérdések, feladatok | 161 |
| Arcok, sorsok, típusok Magyarország hétköznapjaiból | 162 |
| Röck István, a kézművesből lett gyáros | 162 |
| Kezdőként | 162 |
| A gépgyáros | 162 |
| Kérdések, feladatok | 164 |
| Kovács István építőmester, az öntudatos szegedi polgár | 164 |
| Szegényes gyermekkor | 164 |
| Forradalom, bujdosás | 165 |
| Céhmesterré választása, családalapítás | 165 |
| A vállalkozó, a "teremtő" | 166 |
| A közműveltség emeléséért | 166 |
| A helyi egyesületek megbecsült tagja | 166 |
| Polgári öregkor | 167 |
| Kérdések, feladatok | 167 |
| Ganz Ábrahám (1814-1867) | 168 |
| Szerencséjét kereső ifjú vándor | 168 |
| Pest városában meghonosítja az öntő szakmát | 169 |
| Vándorlegényből műhelytulajdonos és adózó polgár | 170 |
| Ganz-kerekeken gördülő európai vasútak | 170 |
| Kérdések, feladatok | 171 |
| Weiss Manfréd, a gyáralapító (1857-1922) | 172 |
| Élete évszámokban | 172 |
| Magyarország akkor | 172 |
| A konzervgyáros | 172 |
| A csepeli gyáróriás megteremtése | 173 |
| A pénzarisztokrácia megbecsülése | 174 |
| Kérdések, feladatok | 175 |
| Éhen Gyula, egy kisnemes a polgárosult városért | 176 |
| Aktív, öntevénkeny irányító | 176 |
| Polgármester - városi társadalom | 176 |
| Várospolitika - képviselőség | 177 |
| Kérdések, feladatok | 178 |
| Grünwald Béla, aki magyarosítani akart | 178 |
| Kérdések, feladatok | 179 |
| Egy középosztálybeli pesti nő egy napja (az 1900-as évek elején) | 180 |
| A család és a lakás | 180 |
| A délelőtt | 181 |
| A délután | 183 |
| Az este | 183 |
| Kérdések, feladatok | 183 |
| Parasztvallomások az első világháborúról | 184 |
| T.Sz.S. első világháborús emlékei | 184 |
| A. F. vallomása az első világháborúról | 184 |
| Cs. Sz. M. világháborús kálváriája | 186 |
| Kérdések, feladatok | 187 |
| Nagy felfedezők, ismeretlen földrészek első meghódítói | 188 |
| A legnagyobb Afrika-kutató, David Livingstone | 188 |
| Livingstone "küldetése" | 188 |
| Az első sikeres felfedezések | 189 |
| Betegen, megszállottan | 189 |
| Találkozása Stanley-vel | 190 |
| Halála | 191 |
| Afrika magar felfedezője, Magyar László | 191 |
| Származása | 191 |
| Első expedíciója | 192 |
| Második felfedező út | 193 |
| A hazai támasz hiánya | 193 |
| Utolsó utazások | 194 |
| A megkésett elismerés | 194 |
| Egyetlen magyar név Afrika térképén - Teleki Sámuel | 195 |
| A nagy felfedezés | 195 |
| Az előzmények | 195 |
| Mi kell egy expedícióhoz? | 196 |
| A felfedezőút | 196 |
| Kérdések, feladatok | 199 |
| Ausztrália felfedezésének története | 200 |
| Az első partra lépők | 200 |
| A fegyenc-telep | 200 |
| A benépesítés | 201 |
| Liechardt, akit elnyelt az ismereten | 201 |
| Charles Sturt - az első utazás Közép-Asztráliába | 201 |
| Észak- és Kelet-Ausztrália átszelése - August és Francis Gregory | 202 |
| Egy sikertelen kísérlet | 202 |
| Akinek sikerült átszelnie a kontinenst - John Mac Douall Stuart | 202 |
| Nyugat-Ausztrália belső területeinek felfedezése - Gigles, Gibson, Forest | 202 |
| Kérdések, feladatok | 203 |
| A sarkvidék felfedezői | 204 |
| Aki először érte el az Északi-sarkot - Robert Edvin Peary | 204 |
| Sarkkutató elődök | 204 |
| Peary, amerikai kutató vállalkozásai | 205 |
| Peary eléri a pólust | 207 |
| Versenyfutás a Déli-sarkra - Ronald Amundsen, Robert F. Scott | 207 |
| Előzmények | 207 |
| Amundsen, norvég kutató célhoz ér | 208 |
| Kérdések, feladatok | 208 |
| Felhasznált forrásmunkák | 209 |
Folytatás Microsoft-tal