Szemléletes mérték- és valószínűségelmélet

Előszó

Bár a valószínűségszámítás a matematikának egy ága, e könyv öt része közül valójában csak a harmadik rész (Szemléletes mértékelmélet) tekinthető a matematika részének. Ugyanis, eltekintve az első rész néhány egyszerű állításától, csak itt olvashatók matematikai definíciók, tételek, bizonyítások. A könyv többi négy részének (Leíró statisztika, A valószínűségszámítás tapasztalati háttere, Valószínűségi modellek konstrukciójának elvei, Nevezetes modellek vizsgálata) az a célja, hogy eligazítást nyújtsanak a valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazása körüli problémákban.
Az első részben (Leíró statisztika) adatrendszerekkel kapcsolatban olyan fogalmakat ismerünk meg, melyek statisztikus törvényszerűségek feltételezése nélkül is értelmezhetők.
A második részben (A valószínűségszámítás tapasztalati háttere) a statisztikus törvényszerűségekkel rendelkező jelenségek körüli fogalmakkal a mindennapi élet szintjén foglalkozunk. Igaz, gondolataink kifejtéséhez használunk majd olyan szavakat is, melyeket a hétköznapi életben általában nem szokás mondani, mégis, ez a rész csak olyan ismereteket tartalmaz, melyeket bárki megérthet matematikai ismeretek nélkül.
A harmadik rész (Szemléletes mértékelmélet) a "tiszta" matematikát képviseli. Az itt tárgyalt matematika "tiszta" abban az értelemben, hogy a valószínűségszámítás számára szükséges matematikai apparátust, az ún. mértékelméletet, a valószínűségszámítás tapasztalati háttere és alkalmazásai nélkül tálalja. Viszont a könnyebb érthetőség kedvéért eltekintünk a mértékelmélet technikai jellegű precízkedésétől, és ahol csak lehet, kidomborítjuk a mértékelméleti fogalmak szemléletes jelentését. Vissza